Date: 2015-től Venue: Budapesti Operettszínház Mágnás Miska - Budapesti Operettszínház A Mágnás Miska a magyar operett-irodalom egyik legsikeresebb műve, mely újból és újból bemutatásra kerül, zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor pompás, örökzöld számainak. Hogy csak néhány jól ismert slágert említsünk: A nő szívét ki ismeri, Úgy szeretnék boldog lenni vagy Cintányéros cudar világ! A darab eredetileg a legendás hírű magyar színészpáros, Rátkai Márton és Fedák Sári számára íródott. Ez alkalommal Peller Anna és Peller Károly neve a garancia a sikerre. Talán ez a műfaj egyetlen olyan darabja, melynek a komikus figura a címszereplője. Miska, a talpraesett lovászfiú, a "vazsmegyei gyerek" pillanatok alatt, a szemünk láttára válik előkelő arisztokratává. Peller Anna és Peller Károly tényleg rokonok - Blikk. Tenyeres-talpas párjából, Marcsából is estélyiruhás "flancos" dáma lesz, aki Mary grófnőként vonul be az úri társaságba. Mindez azért történik, mert a rátarti család hallani sem akar arról, hogy Baracs, az egyszerű tiszttartó, lányukat, Rolla grófnőt vegye feleségül.
Valahogy nem, nagyon nem szeretem a váratlan helyzeteket. Peller Károly az Apáca show-ban / fotó: Gordon Eszter -…merthogy az Apáca show-ban rengeteg ilyen helyzet adódik… Peller Károly: … megmutathatja a színészetének A-tól Z-ig minden részét. A kirobbanó harsányságtól egészen a csendes meghittségig. Annát egyébként nem is tudnám elképzelni egy-egy ilyen váratlan helyzetben! Ő, ha látna egy ehhez hasonló gyilkosságot, Anna valószínűleg… Peller Anna: …ott helyben meghalnék, egész biztosan! … Peller Károly: Azért jó színésznek lenni, mert általa tudsz olyan lenni, amilyen egyébként sosem lennél! Peller Anna: …és közben mégis saját magadból hozod elő…! Karesszal mindig nagy élmény együtt játszani… – roppant mód kötődünk egymáshoz! Mi annak idején már együtt is felvételiztünk… Peller Károly: …és nem is vettek fel! (nevet) Peller Anna: …azért, mert te addigra már "kész" voltál! Addigra már te itt az Operettben szerepeket játszottál! Karesz számomra támasz is, tényleg olyan, mintha tesók lennénk!
Onnan utazunk tovább Miamiba Szendi Szilvivel, ahol három újévi koncerten veszünk részt. Peller Anna: Nekem a Mágnás Miska után a Marie Antoinette- ben lesz szerepem, majd a Nők az idegösszeomlás szélén című darab főszerepe vár rám, aminek nagyon örülök. Meghallgattam a zenéjét, tetszik az egész darab, mint ahogy a film is nagyon tetszett. Remélem a musical is hasonló siker lesz. Czank Szilvia
17:23 "sőt, a maradék kettőt is összevonhatjuk a 'felmenő ági nem vérrokon' jelentésbe. " - pontosabban így 'felmenő ági nem vérszerinti és női rokon' jelentést kapunk. nálunk, délbékési nyelvhasználatban 'nagynénj' jelentésben hallottam és használtam. és meg mertem volna esküdni, hogy tót eredetű. habár attól, hogy nem szlovák eredetű szó, még lehet, hogy az asszimilálódó tótok saját szavuknak tekintettek egy magyarból átvett szót. mint amikor egyik tót bácsika kijavította a másikat, amikor az első "hozz orvosságot" mondott egy gyereknek, a másik azt mondta hogy "ez nem ért tótul! azt mondd neki, hogy »hozz gyógyszert«". 5 lcsaszar 2015. Zeneszöveg.hu. október 7. 12:20 @Fejes László (): Értem. Arra lennék kíváncsi, hogy az ilyen és ehhez hasonló kifejezések hogyan terjedtek el az egész magyar nyelvterületen? Miért nem csak egy tájegységre jellemzőek, és más tájegységen miért nem pl. "nagyanyád füle cimpája" vagy más eufemizmus használatos? Valahol nyilván valaki kitalálta, a kisebb közösségnek megtetszett és elkezdte használni, de utána miért és hogyan vette át pont ezt az összes magyar beszélő?
Ha valaki az interneten próbál utánanézni a jelentésüknek, egykettőre belebotlik abba, hogy ezek úgymond "elavult kifejezések". Valóban azok lennének? Miért? Arany János, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, akik használták ezeket a kifejezéseket, elavult nyelven írtak volna? A nyelvtörténet kutatói szerint az ipa és a napa a magyar nyelvkincs finnugor örökségéhez tartozik. Nagyon régóta részei a nyelvünknek, értéket jelentenek. A XX. században szorultak a háttérbe, az após és az anyós szavak foglalták el a helyüket. Volt, aki már a múlt századfordulón felfigyelt erre. A Pesti Hírlap egyik 1900 októberében megjelent számában egy érdekes szerkesztőségi üzenetet olvashatunk. "Igaza van. Tökéletesen igaza van, mert csakugyan úgy áll a dolog, hogy a magyar nép az anyóst meg az apóst nem ismeri. Ipam napalm jelentése . A magyar embernek napa és ipa van, s ha erről van szó, csakis napam, ipam kifejezést használ. " Akkoriban mutatták be Gabányi Árpád Apósok című színművét. Az olvasó a lapnak küldött levélben ezzel kapcsolatban mondta el véleményét.
Szombaton, a helyi szüreti fesztiválon barátommal beneveztem a főzőversenyre. Helyben, bográcsban főzött ételekkel lehetett nevezni, mi pörkölt kategóriában indultunk. Nem akartunk hagyományos étellel indulni, ezért kitaláltunk valami újat: Egy kicsit édeset, paradicsomosat. Az ipam-napam kedvence nevet kapta. Papp Gábor barátom főzte, én most javarészt kuktáskodtam, és rohangáltam. Az ipam-napam kedvence második helyezést ért el. A zsüri tagjai Hargitai György mesterszakács és Opóczky Sándor mesterszakács volt. A zsűrizés után a kész ételeket bárki megkóstolhatta. Az ipam-napam kedvence az utolsó gombócig elfogyott. A történet vicces zárása, hogy a maradék 4-5 dl szaftot az összeverődött társaság friss kenyérrel kitunkolta a bográcsból. Ipam napam jelentése magyarul. A zsűrinek feltálalt Ipam-napam kedvence Azért kapta ezt a nevet, mert szeretek az ételeknek archaikus neveket adni, hogy ne halljanak ki ezek a szép szavak. ipa jelentése após, a napa anyós. Azért az ő kedvencük, mert a gombóc szétomlik fogatlan szájukban.