A pénzügyminiszter a közösségi oldalán közzétett bejegyzésben kiemelte, a lépés azt a célt szolgálja, hogy a közvagyon gyarapodjon és a stratégiai vagyonelemek visszakerüljenek állami tulajdonba. Hozzon ki többet az Adózónából! Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is. Továbbra sem forgalmazhatóak az Aegon és az OTP alapkezelők orosz részvényalapjai - Adózóna.hu. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink Hozzászólások (0) További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI! Kérdések és válaszok Hűségkupon Szarvas Imréné könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő Szakértőink Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől Együttműködő partnereink
Kérjük válassza ki a listából, hogy mi az érdeklődésének tárgya
Megtörtént az adásvétel: Magyarország tulajdont szerzett az Aegon és az Union biztosítókban – adta hírül közösségi oldalán Varga Mihály. A pénzügyminiszter kiegészítette, hogy az állami vagyon stratégiai tulajdonnal bővült. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a 45 százalékos tulajdon jó befektetés Magyarországnak: a két biztosító részesedése együttesen közel 20 százalék a hazai biztosítási piacon, éves díjbevételük 240 milliárd forint, így a két cég piacvezetővé válik a szektorban.
Véleményük szerint a magyar hatóságoknak tájékoztatást kellett volna adniuk a tervezett tiltó döntésről annak hatályba lépését megelőzően, ennek elmulasztásával pedig Magyarország megsértette az összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. Megállapították továbbá, hogy a tiltó döntés korlátozza a VIG határokon átnyúló ügyletben történő részvételi jogát, és a magyar hatóságok nem bizonyították, hogy az intézkedés indokolt, megfelelő és arányos lenne. Az uniós bizottság végezetül arra a következtetésre jutott, hogy a tiltó döntés összeegyeztethetetlen a letelepedés szabadságára vonatkozó uniós szabályokkal, és ezért sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet vonatkozó cikkét. A határozattal az Európai Bizottság felszólította Magyarországot, hogy március 18-áig vonja vissza tiltó döntését. Amennyiben Magyarország nem hajtja végre a határozatot, a brüsszeli testület kötelezettségszegési eljárást indíthat az Európai Unió Bírósága előtt. Aegon írjon nekünk. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn közölte: Magyarország 45 százalékos tulajdont szerez az Aegon Biztosítóban és az Union Biztosítóban, az erről szóló adásvételi szerződést hétfőn írta alá a Vienna Insurance Group képviselőivel.
Magyar Közlöny: 2020. évi 294. szám, 2021. évi 39. szám Érintett jogszabály: 312/2012. (XI. 8. ) Korm. rendelet, 155/2016. (VI. 13. rendelet, 7/2006. (V. 24. ) TNM rend elet, 176/2008. 30. rendelet Módosító jogszabály: 701/2020. (XII. 29. rendelet, 57/2020. ) ITM rendelet Hatályos: 2020. december 30., 2021. január 6. Nem volt váratlan az energetikai követelmények szigorodása A 20/2014. (III. 7. ) BM rendelet - az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján - több lépcsőben szigorított a hőátbocsátási és energiahatékonysági követelményeken. Az öt fokozatban elért szigorítás utolsó előtti fázisa 2019. Közel nulla energiaigényű épületek és a hővisszanyerős szellőzés. január 1-én lépett hatályba. A negyedik fokozat lényege, hogy az építési tevékenységgel érintett, hatóságok használatára szánt vagy ezek tulajdonában álló épületeknek – mint a zöld építés példamutató előfutárai – már a közel nulla energiaigény követelményeinek kellett megfelelnie. Az ötödik fokozat 2021. január 1-jétől érvényesül, tehát ezután már csak a közel nulla energiaigényű épület kaphatott volna használatbavételi engedélyt – függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, az építési engedély beadásának dátumától.
forrás:
Egy 160 m2- es épület esetén durván 230 m3/h friss levegő bejutattatását jelenti óránként (és persze ugyanennyi elhasznált levegő kijuttatását). Természetesen ennyi levegő nem fog a falakon keresztül áramolni (ezt muszáj ide beszúrnunk, mert a "lélegző fal" mítosza még mindig makacsul tartja magát), és ennyi levegőt nem lehet az ablakok nyitogatásával sem a szobákba juttatni. A friss levegő mennyiséget ki kell számolni az összes módszer szerint, és a legnagyobbat kell figyelembe venni. Családi házak esetén valószínűleg a m2-re vetített átlagos légmennyiség lesz az irányadó, kisebb lakásokban viszont a "fejadag" szerinti számítás vezet eredményre. Egy biztos: ennyi levegőt kizárólag gépi szellőzéssel lehet a házba juttatni. Ablaknyitással nem!