Yann Tiersen valószínűleg soha nem lesz képes elválasztani nevét az Amélie csodálatos élete és a Good Bye Lenin! című filmjeihez illesztett dalaitól, azok minimalista lélekemelésétől, de ezt talán még ő sem bánja. A francia zeneszerző tökéletes arányokban keveri Chopin, Erik Satie, Philip Glass és Michael Nyman világait. Zenéje színgazdag és változatos képeket rajzol, hangról hangra mesélve, fontos, könnyed és komoly pillanatokról, meg úgy általában az emberről magáról, miközben egyszerre játszik tangóharmonikán és zongorán, ha éppen arra van szükség. Brestben született 1970-ben. Fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a zene iránt, és ez tanulmányi eredményét is lerontotta. Gyermekkorát Rennes-ben töltötte, ahol megtanult zongorán és hegedűn játszani és vezényelni. Később a rockhoz kezdett vonzódni, és a nyolcvanas években több rennes-i rockegyüttesben is játszott. Mielőtt megjelent volna első saját lemeze, több színpadi darabhoz és rövidfilmhez is komponált háttérzenét. Első lemezét 1995-ben adták ki, La valse des monstres (A szörnyek keringője) címmel, ebben korábbi műveiből hallható válogatás.
Ezeken túl csupán rövidfilmeket vállalt, illetve egy dokumentumfilmet, a francia vitorlázóról, Éric Tabarlyról szóló Tabarly t. Amellett tehát, hogy az ilyen jellegű projektek hozták meg számára a hírnevet, a mozgóképek kíséretei csupán egy kis szeletét képezik munkásságának, s amikor filmzeneszerzőként aposztrofálják, ezt szokta mondani magáról: "Nem vagyok zeneszerző, nem rendelkezem klasszikus képzettséggel". Yann Tiersen figyelme elsősorban stúdióalbumaira és koncertkörútjaira összpontosul, s amellett, hogy kézjegyét hamar felismerni, stílusa nehezen kategorizálható: a kritikusok legtöbbször Philip Glass-szel és Michael Nymannel szokták egy lapon említeni – gyakorta emlegetik úgy, mint a gall Michael Nyman. Sokoldalúságát jelzi, hogy nemcsak zeneírással foglalkozik, hanem zenei rendezőként is jegyzi albumait, hangszeralkalmazása pedig a mellotrontól kezdve a cimbalmon, a buzukin, a marimbán és egyéb különleges hangú instrumentumokon át a megannyi elektronikus eszközig bezárólag rendkívül színes skálán mozog, ugyanakkor zenélt már írógépen, edényeken, biciklin, autón és székeken is.
"Nem vagyok komponista, és tényleg nincsen semmilyen klasszikus zenei hátterem. " - mondta ezt maga Yann Tiersen, a zeneszerző, akit ebben a cikkben szeretnék bemutatni. Ezt a tehetséges nem komponista-komponista a nagyközönségnek elsősorban az Amélie és a Good Bye, Lenin! c. filmek soundtrackjei miatt lehet ismerős, de valószínűleg senkit sem érdekel, különösebben, hogy mégis ki és mi lehet a híres filmzenék mögött. Kár, mert igencsak érdekes- és hullámvölgyekkel teli- volt az ide vezető útja. Yann Tiersen 1970. június 23-án született Brestben (Franciaország). Mondhatni, igazi csodagyerek volt, négy évesen már zongorázott, két évvel később pedig emellett hegedülni is elkezdett. Már a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy az ég is zenésznek teremtette, de nem a visszahúzódó, nyugodt fajtának, mint amilyennek az ember egy zongora- vagy hegedűművészt gondolna. 13 éves volt ugyanis, amikor ő is erőteljesen kamaszodni kezdett: elege lett, ezért állítólag a szó szoros értelmében eltörte a hegedűjét!
Hazájában igazi sikert 1998-ban ért el a Le Phare (A fényszóró) című albummal, melyről a legsikeresebb dal a Monochrome volt. A nemzetközi elismerésre azonban 2001-ig kellett várnia, ekkor jelent meg az Amélie csodálatos élete. A film zenéjéért egy César-díjjal és egy World Soundtrack-díjjal jutalmazták. Diszkográfia: 1995 - La valse des monstres 1996 - Rue des cascades 1998 - Le Phare 2001 - L'Absente 2001 - Amélie csodálatos élete (Le Fabuleux Destin d'Amélie Poulain, filmzene) 2003 - Good bye, Lenin! (filmzene) 2004 - Yann Tiersen & Shannon Wright 2005 - Les Retrouvailles 2008 - Tabarly (filmzene) 2010 - Dust Lane
Dockworker 2022. 02. 07 0 0 100129 Hmm... Ez azért elég kellemes vázlatra sikerült. Szívesen venném ha túlnyomó részben ilyen megkereséseim lennének:) Gratulálok az ötlethez! Előzmény: sr1 (100128) sr1 2022. 06 100128 Ez lenne a megoldás, ami nem zavar a konyhai bejáratnál. Mindenképpen kell konzultálni egy statikussal, a koszorú terhelhetőségéről, Romániában a lakóházakat vasalt alapgerendába bekötött oszlop- koszorú-val erősített falazott szerkezetből építették, kb. 1965-tól, ott biztos, hogy egy hasonló előtető felszerelése nem okozhat későbbi statikai problémákat. Mi számít bele a beépítési százalékba 2019. Én belül a koszorúra szerelnék egy méter hosszú 120-as U profilt- oda csavaroznék fel egy M20-as menetes szárat- a felső szelemen rögzítéséhez, a terhelés osztására, ha nem lehet feltárni a koszorú vasalását. Előzmény: Hőgutaütés (100115) Bofied 100125 Nekem volt olyan tákolmányom, sufni mellett tető, -most bontom és alakítom át amúgy, amiről még én is csodálkoztam, hogy nem vitte el a szél:) De tényleg, atomgagyi volt, két földbe állított deszka tartotta az egyik felét, a másik az régi vas kerítésoszlopkra támaszkodott.
Nyilván ugyanazt az árat nem lehet. A másik figyelembe kellene. Magyarországon az építési előírás, amely szerint az alátámasztott erkélylemez már beleszámít a beépítési százalékba. A rendeltetési egységek számításába a lakásonkénti egy garázs nem számít bele.
Három úton jut be a hő a helyiségekbe. – A hő legnagyobb része az üvegfelületeken jut be a lakásba. Ez ellen a leghatékonyabb módon külső árnyékolókkal (redőny, zsalugáter, tornác, széles eresz, stb. ) lehet védekezni. – A szerkezeten keresztül történő hőátadás az épületszerkezet hőszigetelésétől, valamint a szerkezetbe jutó hő mennyiségétől függ. BABAVÁRÓ HITEL: pontosan mi számít bele a 3 éves TB jogviszonyba? | Könyvelő szakma. A könnyűszerkezetes épületek hőszigetelése nem csak télen jobb, de nyáron is, így kevesebb hő jut át rajta. Kevesebb energia kell a felfűtéshez és lehűtéshez is. A szerkezetbe jutó hő mennyiségét a szerkezet átszellőztetésével lehet jelentősen csökkenteni. Ha a ~80°C-ra felmelegedő tetőfedés alá bevezetjük a külső ~30°C-os levegőt, ezzel lehűtjük azt. A EnergyFriendHome rendszernél nagyon egyszerűen lehet a tetőt, födémet és a falakat szellőztetett légréssel ellátni. – A meleg levegő bejuthat még szellőztetéssel az épületbe, de ez ellen nem lehet védekezni. Lehet a falra, födémre terheket akasztani, ha igen mennyit? Kisebb terhek igény szerinti helyre a gipszkartonra üregdűbellel rögzíthetők.