A versben megjelenő magyar népi életvitelt szalontai környezetéből és gyermekkorának emlékeiből alkotta meg. A versbéli családfő figurájában apja, az öreg Arany György alakja jelenik meg. A leány, Sára pedig bizonyára a költő nővére, Arany Sára, aki jóval idősebb volt öccsénél (a költővel egykorú gyermeke volt). Ugyanis Sára volt a legidősebb gyerek, János a legfiatalabb. Az a nyolc testvér, aki kettejük közt született, korán meghalt. Egyébként a költő anyját is Sárának hívták. A versben szereplő "nagyobbik fiú" modellje, aki a külvilágról megfeledkezve olvas és verseket írogat, minden bizonnyal a gyermek Arany János lehetett. Ezzel a családi élménnyel azonban összeolvad egy másik családi élmény: a költőnek saját családja is volt, amelynek körében menedéket, vigaszt talált az élet viharai közepette. Ám a sebzett szívű, zaklatott családfőnek nemsokára el kellett hagynia a meleg családi kört, hogy megélhetését biztosítsa: 1851-ben fél évre a geszti Tisza-családhoz szegődött el házitanítónak, és csak vasárnaponként látogathatott haza.
Thuróczy Gergely- Szerkesztette 2 499 forint 15% kedvezmény 2 940 helyett Sajnáljuk, de a termék Elfogyott. Szállítás: nincs információ Futárszolgálattal 1199 Ft 4999 Ft-ig 899 Ft 9999 Ft-ig 0 Ft 10. 000 Ft felett Pick Pack Pont 1099 Ft 799 Ft Líra üzletben ártól függetlenül Összegyűjtötte és a bevezető tanulmányokat írta: Ratzky Rita és Zuh Imre Összeállította Ratzky Rita és Thuróczy Gergely Petőfi Irodalmi Múzeum, 2009 A kötet Arany János és családja közgyűjteményekben fennmaradt személyes tárgyait mutatja be. A feltárt anyag közel ötöde található Magyarországon, a mintegy 80 relikvia többségét azonban napjainkban a nagyszalontai (Románia) Csonka-toronyban őrzik, ahová néhány évvel a költő halála után a család beleegyezésével kerültek. A fotókkal illusztrált, részletes leírással és Arany műveiből, illetve levelezéséből vett idézetekkel bemutatott tárgyak, valamint a bevezető tanulmányok fontos adalékokkal szolgálnak a költő személyiségének és ízlésvilágának megrajzolásához. A téma iránt érdeklődőknek a válogatott szakirodalmon, életrajzi kronológián és a részletes mutatókon túl két korabeli, hasonmásban közreadott leltár segít Arany János nagyszalontai hagyatékának megismerésében.
Mohón olvastuk akkor Arany János műveit s ezeknek már a maguk belértékében rejlő üdítő erejét csudálatosan hatványozta az a körülmény, hogy a legmélyebb politikai depresszió korszakában jelentek meg. Arany János hatása a magyar szellemre bizonyos tekintetben az előző nagyok, Vörösmarty és Petőfi hatásánál is mélyebb volt, nemcsak mivel költeményeiben a hamisítatlan magyar népies gondolkodásnak és érzésnek élénkebb lüktetését éreztük, mint akár magában Petőfiben, de mert e megnemesített népiességnek, a belőle kisugárzó fénynek hátteréül az abszolutizmus sötét éjszakája szolgált s ezekben a versekben - a sorokban és néha a sorok közt - egy végtelen honfifájdalom mélységes melankóliája rezeg végig. Arany nemcsak hősi múlt idők homéroszi híradója volt, hanem dalaiból időnként a vigasztalan jelen elégiájának csendes zokogása hallatszott ki. Bizonyára önmagára gondolt, mikor Ossziánról éneklé: Ťnincs többé Caledonián nép, kit te felgyújts énekeddel! ť * Arany Jánosnak a fővárosba költözése csak 1860-ban következett be.
Hogy ez be nem következett, abban nagy része volt Arany János költői alkotásainak. A nagy katasztrófa időszakában Petőfi, mint egy ragyogó meteor tűnt le váratlanul a magyar irodalom egéről. Nemsokára a "régi dicsőség" magasan szárnyaló dalnokát Vörösmartyt is sírjába kísérte a nemzet mélyen érzett gyásza. Az abszolút uralom sötét éjszakája borult reánk. De ez az éjszaka nem volt csillagtalan. Két fényes magyar géniusz világított ebben az éjszakában: Arany János és Jókai Mór. S e hatalmas dioszkurokat a hatvanas évek elején még Madách Imre tüneményes megjelenése egészítette ki oly triásszá, melyhez hasonlót sem azelőtt, sem azóta a magyar irodalom föl nem mutatott. Az a nemzedék, mely már az újra éledt magyar államiság szerencsésebb éveiben nőtt föl, már nem is képes tökéletesen átérezni azt, mekkora ólomsúly gyanánt nehezedett a reménytelenség arra a nemzedékre, melynek fiatal életszaka a múlt század ötvenes éveire esett. Nekünk akkor serdülő fiataloknak reményünk, támaszunk, vigasztalásunk azokban a szomorú időkben az az ösztönszerű érzés volt, hogy nem veszhet el az a nemzet, melynek géniusza elsőrendű költőket teremt.
Ugyan személyesen ne vette át a keresztet, később postán küldték el neki. Azzal pedig, hogy nem viselte, a vele járó bárói címről is lemondott. Egy anekdota szerint egy főrend nehezményezte Arany kitüntetését Andrássy Gyula miniszterelnöknél, mondván, eddig csak magas rangúak vehették át. Erre Andrássy azt felelte: "Meg tudná mondani Excellenciád, ki volt Raffaello korában a külügyminiszter? Tényleg, ki is volt a külügyminiszter? " Arany emlékezete Arany János munkáját az övét követő író- és költőnemzedékek is nagyra tartották és tartják. Radnóti Miklós például Arany-kötetet vitt magával a munkatáborba azzal a kevés holmival együtt, amit elbírt és engedélyeztek. Juhász Ferenc 1965-ban azt írta róla: "Beleborzong az ember, ha arra gondol, mit tudhatott ez a törékeny-fájó költő, milyen lelkiismerete volt. " Nemes Nagy Ágnes szerint "... egy dologért biztosan érdemes magyarnak születni azért, hogy Arany Jánost eredetiben olvashatjuk".
Lányuk halála után a kis unokát a nagymama, a kedves és ritka okosságú Aranyné vette gondjai alá. A kis Piroska szeretett bejönni Laci bátyja szobájába, kinek szintén kegyence volt. Ilyenkor nekem is, ki gyakori vendég voltam Lászlónál, alkalmam volt ölbe vennem s dédelgetnem a rendkívül kedves gyermeket. Rég letűnt időknek mélabús emlékei újulnak föl bennem mindannyiszor, ha a Múzeum-kertben álló Arany-szobor előtt elhaladva szemem e szobor egyik mellékalakjára esik, mely Széll Piroskát, - már mint viruló hajadont - ábrázolja. Mert a kedves unoka korai halálával oly fájdalmat okozott az Arany-családnak, mely nem volt kisebb a Juliska lányuk elvesztése által okozottnál. Mikor, tisztelt olvasóm, az Arany-szobor előtt megállasz, gondolsz-e rá, mennyi meleg érzés és - mennyi fájdalom lakott e hideg érc-ábrázolta alakokban? S talán alig hinnéd, hogy az ércbe öntött Piroska apja, Széll Kálmán, egykori nagyszalontai ref. esperes Debrecenben nyugalomba vonulva ma is él. Érdemes itt megemlíteni azt a különös véletlent, hogy két nagy magyar költő lányát egy-egy Széll Kálmán vette nőül: Vörösmarty Ilonát Széll Kálmán az államférfi, Arany Juliskát egy másik Széll Kálmán, ki nagyszalontai esperes volt.
2021. augusztus 24., 12:10 Nagy örömünkre szolgál, hogy hírül adhatjuk: elkészült a Mészkő parkban is az új street workout pálya a Nemzeti Szabadidős-Egészség Sportpark Program keretében. Használják egészséggel! A harmadik kerület kilenc pontján létesültek húzódzkodásra, has- és hátizom erősítésére, fekvőtámaszozásra, létramászásra, lépcsőzésre alkalmas eszközök, amelyek a biztonságos mozgás érdekében rekortánburkolaton kaptak helyet. Ezúttal a Mészkő parkban lévő pálya munkálatai fejeződtek be. Mindenkinek örömteli és eredményes sportolást kívánunk! Az alábbi helyszíneken találhatók street workout sportparkok Óbuda-Békásmegyer területén: Holdudvar park Laborc utca (Óbuda Sport telephelye) Mészkő park Gladiátor park Táncsics park (Ország út – Táncsics Mihály u. – Lukács György út közötti terület) Gyűrű utca – Füst Milán utca Bud Spencer park Arató Emil tér Csobánka tér
A néhány éve átadott focipályák, a multifunkciós pálya, a skate pálya és a senior játszótér, sőt a kisgyermekeknek felújított játszóterek több eszköze is a mozgáskoordináció fejlesztését, a fittség megtartását szolgálják. A Hosszúföldekre tervezett sportcentrum is ezt a törekvésünket segíti a jövőben, kiegészülve majd egy sport- és rekreációs központ építésével, s ezt a célt szolgálja a most kiépített street workout pálya, szabadtéri edzőpálya is, melyet a Tavirózsa utcában hozott létre az önkormányzat – jelezte a polgármester. A szabadtéri kondiparkban 9 kondi elemet helyeztek el: multifunkciós torony, háromkarú függeszkedő, fekvőtámasz csillag, háromelemes húzódzkodó, dupla hát- és hasizom erősítő pad, párhuzamos korlát, emelkedő létra, bordásfal és kötél, valamint egy alacsony fekvőtámasz állvány kapott helyet a területen. Ezek használatát két keszthelyi fiatalember, tolnai Ferenc és Tóth Gábor mutatta be, egy-egy edzésformáról Kepli József János alpolgármester tájékoztatta az átadáson részt vevő bibós diákokat, akik közül egyébként a bemutató végére többen is kedvet kaptak az elemek kipróbálására.