Nemzeti konzultáció 2021 online kitöltés – Február közepén induló online nemzeti konzultáció alapján kíván dönteni a kormány az újranyitásról – jelentette be Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos évnyitóján. Jövő héten indul az online konzultáció az élet újraindításáról, a kormány döntött az ehhez szükséges forrás biztosításáról és a technikai lebonyolításról – jelentette be a kormányszóvivő csütörtöki online sajtótájékoztatón. Az online konzultációban 7 kérdésben kérik ki az emberek véleményét. Bővebb – Nemzeti konzultáció 2021 online
Közzétette a nemzeti konzultáció kérdéseit a kormány. A konzultáció tizennégy kérdést tartalmaz, a válaszokat augusztus 25-ig várják. A kérdőívek postázása ma kezdődik − derült ki a magyar kormány közösségi oldalán közzétett bejegyzésből. A konzultáció fő témája a járvány utáni élet, a kérdések érintik a minimálbér szintjét, a családtámogatásokat, a migrációt, a hitelmoratóriumot és az adókat is. Az adatlapon az alábbi tizennégy eldöntendő kérdésre várják a választ: Vannak, akik szerint a járvány után a világ sok tekintetben megváltozott, egy veszélyesebb korszak kezdődött. Magyarországot meg kell erősíteni, hogy meg tudjon felelni az új kihívásoknak. Mások szerint minden újra olyan lesz, mint a járvány előtt, így nincs erre szükség. Ön mit gondol? Vannak, akik azt mondják, Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni. A minimálbért 200 ezer forintra kell emelni, mert ez is biztosítja, hogy a gazdasági növekedésből ne csak a vállalatok, hanem a magyar emberek is részesüljenek.
2010 szeptemberében nyugdíjasok kaptak levelet, ahol a nyugdíjakkal és támogatásokkal kapcsolatos kérdőíveket küldtek ki. A több mint 2, 8 millió példányban elküldött kérdőívekből mintegy 200 ezer válasz érkezett vissza. 2011 februárjában készült el az "Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről" megnevezésű kérdőív, melyhez a kormány tájékoztatása szerint mintegy 920 000 válasz érkezett. 2011. május 1-jén indult a "Szociális konzultáció", melyet a hivatalos tájékoztatás szerint több mint egymillióan küldtek vissza. A kérdőív tíz kérdése az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, oktatási támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. 2012 szeptemberében a "Gazdasági konzultáció" nevű kérdőívet küldték ki, melyből a hivatalos források majdnem 700 ezer visszaküldött ívről beszéltek. A kérdőívek adózással, járulékokkal, a nagyvállalatokkal és közműcégekkel, a minimálbérrel és nyugdíjakkal, a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmaztak. 2015 májusában küldték ki a "bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultációs kérdőívet", melyet a kiküldött több mint 8 millió példányból egymillió körüli számban küldtek vissza.
A kérdőívben ezen kívül foglalkoznak az uniós vezetéssel is, hogy a magyar kormánynak vállalnia kell-e a vitákat vagy inkább engednie kell Brüsszelnek.
A kérdések sora úgy folytatódik: "vannak, akik szerint a hitelmoratóriumot 2021 szeptemberétől jövő év júliusáig meg kell hosszabbítani, hogy azok a családok és vállalkozások, melyek rászorulnak, továbbra is felmentést kapjanak a hitel visszafizetése alól. A bankok szerint erre nincs szükség, a hitelmoratóriumot meg kell szüntetni és mindenkinek törlesztenie kell". "Brüsszel a járvány után újra vissza fog élni a hatalmával, eljárásokat indít hazánk ellen, hogy rákényszerítse a magyarokra az akaratát. Vannak, akik azt gondolják, Magyarországnak vállalnia kell a vitákat, és ki kell állnia az emberekért. Mások szerint Magyarországnak engednie kell Brüsszelnek" – tartalmazza a kérdőív. "Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg" – a kormány erről is megkérdezi az emberek véleményét, ahogy arról is: a "Soros György által finanszírozott szervezetek széles körű nemzetközi támadást indítottak Magyarország ellen a gyermekek védelméről szóló törvény miatt.
2018. november 28., 16:31 A karácsonyi ünnepkör advent első napjával indul, így minden évben már novembertől elkezdődik a nagy várakozás, a készülődés az év legnagyobb, legmeghittebb ünnepére. Más megfogalmazásban: az advent a Szent András napjához (november 30. ) legközelebb eső vasárnappal veszi kezdetét (idén december 2-án), és karácsonyig tart. Az advent szó jelentése eljövetel, azaz az Úr eljövetelére utal. Régebben kisböjtként is számon tartották. Eredete a ázadig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok számát. Advent első vasárnapja három időszak kezdetét is jelenti: a keresztény egyházi évét, a karácsonyi ünnepkörét ill. az adventi időszakát. Az adventi időszak különös hangulatát nemcsak a karácsonyi várakozás keresztény mitológiája alakította ki, hanem a téli sötétségben a melegre, a fényre, a megújuló életre vágyódás ősi hite is. A téli napfordulóig egyre rövidebbek a nappalok, egyre több a bennünket körülvevő sötétség. Advent első vasárnapja - Szamosújvári Közlöny. Az adventi koszorún ilyenkor azért gyújtanak meg hétről hétre több gyertyát, hogy karácsonyra világosság legyen ott, ahol Jézust várják.
November 28-án, vasárnap volt advent első vasárnapja, amikor világszerte meggyújtottak az első gyertyát. A református egyhez templomaiban pedig ma kiszolgáltatták az úri szent vacsorát is, a délelőtti istentisztelet keretén belül. Az adventi időszakban a portálon és a Facebookon minden nap megosztunk egy-egy idetaláló idézetet. Az első két napon Pilinszky idézettel kezdünk, így állítunk emléket az 1981-ben elhunyt költőnek, aki november 27-én lett volna száz éves. Az advent származása Az Advent, a nyugati keresztény kultúrkörnek (katolikusok, reformátusok, lutheránusok, stb) egyik fontos ünnepe. Az Advent a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól egészen karácsonyig számított időszak. Az advent jelentése, az eljövetel. Ahogy a szó értelme is sugallja, ebben az időszakban a keresztyének készülnek az Úr születésére, karácsonyra. Kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek. Nagy Szent Gergely pápa a VII. Adventi vasárnapok jelentése magyarul. században négyre emelte az adventi vasárnapok számát. V. Piusz pápa 1570-ben pedig kötelezővé tette az advent ünneplését.
Újkori ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A koszorú általában különböző örökzöldekből készül, jelezvén az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A babér a szenvedés, az üldöztetés feletti győzelmet, a fenyő a halhatalanságot, míg a cédrus: az erőt, a gyógyulást jelképezi. A koszorú szúrós levelei a töviskoszorúra emlékeztetnek. Ádventi vasárnap jelentése németül » DictZone Magyar-Német szótár. A koszorút díszítő tobozok, diók, makkok az életre, a feltámadásra utalnak. Magyarországon főleg a második világháborút követő időben, a XX. század közepétől vált szokásossá templomokban, középületekben, otthonokban adventi koszorút helyezni az asztalra, függeszteni az ajtóra, a csillárra. Az adventi naptár Ez egy olyan naptár, amelyen 24 nap (ajtó) van feltüntetve, és december 1-től karácsonyig minden nap meg kell nyitni egyet. Minden ajtó általában egy képet rejt. Ez a hagyomány az 1800-as évekből Németországból származik, ahonnan rövid időn belül elterjedt az egész keresztény világban.
December 13-án, Luca napján – amely a naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt – a lányok 13 egyforma papírdarabra 13 fiúnevet írtak, s minden nap tűzbe dobtak egyet. Karácsonykor a megmaradt papírt kibontva fény derül arra, ki lesz férjük. Ekkor kezdték a Luca székét is készíteni, amelyre a karácsonyi misén felállva meg lehetett látni a boszorkányokat. Adventi vasárnapok. Disznóölő Szent András napjától kezdődtek a disznótorok, de sohasem szerdán, pénteken, vagy szombaton, mert ilyenkor böjtöltek az emberek. " (). RJA A képen lévő adventi koszorút 2020-ban készítette Felszegi Melinda (Levendulás Kuckó)
A húsevés tilalma már a régi egyiptomiak, perzsák, görögök vallásaiban is megtalálhatók voltak. A húson kívül a tojás, tej, vaj, állatzsír tilalma böjti időben az egész keresztény világban egészen a 18. század elejéig, sőt, több helyen a 19. század közepéig tartott. Az egyház szigorú böjti előírásaira jellemző, hogy V. Pál pápa 1617-ben a nagyböjt kezdetén a következő rendeletet adta ki: Senkinek sem szabad Rómában a nagyböjt egész ideje alatt állatot levágni, vagy húst árulni, kivéve néhány mészárost, akik a betegeket és lábadozókat látják el hússal, de csak könnyű bárány, borjú, vagy kecskehússal. Hazánkban a fennmaradt levéltári források szerint 1611-ben a nagyszombati tartományi zsinat és ezzel együtt a magyar püspöki kar engedélyt kért az apostoli széktől, hogy a magyar katolikusok nagyböjtben tejet és tojást is fogyaszthassanak. Az engedélyt azonban sokan nem vették igénybe, csak halat és olajos ételt ettek – a böjtös eledelek zsírral való elkészítését csak 1870-ben engedélyezte IX.