2015. július 7., kedd Mindenbe belekap, de kevés témát fejt ki mélyrehatóan az állami támogatás nélkül készült, Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilm, amely az előző rendszerben felnőtt meleg férfiak történetein keresztül próbál a magyar LMBT emberekről beszélni. Sötét rabságban vagy világos szabadságban élünk-e ma? Ahogyan az a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilmben elhangzik, a Pride lényege a láthatóság: ameddig van olyan csoportja a társadalomnak Magyarországon, amely tagjainak emberi jogai nem érvényesülnek maradéktalanul, vagy amelyet hátrányos megkülönböztetésben részesítenek, addig szükség van arra, hogy ez a hiányosság szem előtt maradjon. Legyen szó akár kerékpárosokról, kerekesszékkel élőkről, vagy éppen melegekről. Éppen ezért - na meg az aktuális, magyar problémákat nemigen feszegető hazai filmtermés miatt - nagyon örömteli, ha dokumentumfilm készül a magyar meleg közösség mindennapjairól. Jó lenne, ha még több dokumentumfilm készülne mondjuk a transzvesztita közösségről, az egyéni sorsokról, a titkosszolgálat és az előző rendszer LMBT közösségének viszonyáról, a melegjogi mozgalmak magyarországi történetéről, a hazai AIDS-helyzetről, az LMBT embereket támogató vagy ellehetetlenítő, rendszerváltás utáni magyar törvénykezésről, és ki tudja még, mi mindenről.
Ahogyan az a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilmben elhangzik, a Pride lényege a láthatóság: ameddig van olyan csoportja a társadalomnak Magyarországon, amely tagjainak emberi jogai nem érvényesülnek maradéktalanul, vagy amelyet hátrányos megkülönböztetésben részesítenek, addig szükség van arra, hogy ez a hiányosság szem előtt maradjon. Legyen szó akár kerékpárosokról, kerekesszékkel élőkről, vagy éppen melegekről. "Valahogy egy kínos tehernek éreztem" - Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák Forrás: Éclipse Film Kft. Éppen ezért - na meg az aktuális, magyar problémákat nemigen feszegető hazai filmtermés miatt - nagyon örömteli, ha dokumentumfilm készül a magyar meleg közösség mindennapjairól. Jó lenne, ha még több dokumentumfilm készülne mondjuk a transzvesztita közösségről, az egyéni sorsokról, a titkosszolgálat és az előző rendszer LMBT közösségének viszonyáról, a melegjogi mozgalmak magyarországi történetéről, a hazai AIDS-helyzetről, az LMBT embereket támogató vagy ellehetetlenítő, rendszerváltás utáni magyar törvénykezésről, és ki tudja még, mi mindenről.
Idén őszre készülhet el a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilm, amely egyfajta folytatása lesz az Eltitkolt évek című alkotásnak. Takács Mária rendező azt mutatta meg korábbi filmjében, hogy hogyan éltek a leszbikus nők a rendszerváltás előtt – a művet teljes egészében, ingyenes megnézheti az Indán. A második film forgatása három éve tart, és ha egyszer kész lesz, a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák arról szól majd, hogy a Kádár-korszakban hogyan éltek a homoszexuális férfiak. Tényleg nagyon kevés hiányzik már csak a befejezéshez, de a projektnek további támogatásra van szüksége – akár ön is hozzájárulhat, hogy ez a kordokumentum elkészülhessen. Ha már most meggyőztük, kattintson ide, ha azonban még nem, akkor olvasson tovább! Takács Máriának e-mailben küldtem el 10 kérdést a témáról. Ő pedig mindet megválaszolta. 1. Hol tart most a projekt, mikor lesz látható a kész film? A filmet 3 éve forgatjuk, nagyon szeretnénk most ősszel befejezni. Az eddigi forrásaink azonban elfogytak, ezért is indítottunk adománygyűjtő kampányt.
Adás: 2017. július 3–7., hétfő–péntek 11. 05 2017. július 9., vasárnap 23. 05 Július 3., hétfő: Európa kis utcája (ism. ) Zorkóczy Zenóbia öt év németországi tartózkodás után kisfiával hazatér székelyföldi falujába, hogy ott folytathassa előadói pályáját. Egyedül utazva, egyéni gyerekelőadásaival járja Erdély szórványtelepüléseinek iskoláit, kultúrházait. Zénó utazásai során betekintést nyerünk a romániai szórványban élő magyar gyerekek helyzetébe és a független előadói pálya életérzésébe. Rendezte: Ambrus Emese. Július 4., kedd: Outsiderek – Négyen a szentendrei Vajda Lajos Stúdióból (ism. ) A film négy szentendrei képzőművész életét mutatja be, mindannyian a Vajda Lajos Stúdió tagjai. Balogh István Vilmos, Bereznai Péter, Győrffy Sándor és Tóth István pályáját egyaránt végigkísérte a kívülállóság és a rendszerellenesség, de a leghangsúlyosabb mindig is a művészet iránti elhivatottságuk maradt. A szereplőket 40 éves barátság köti össze, ami azt is kibírta, hogy egyikük 30 éve emigrált New Yorkba.
Kiemelte, a gyorstesztekkel való szemetelés kiküszöbölhető, ha a szabályozások alapján jár el az ember: gyorsteszteket csakis egészségügyi személyzet végezhet, Romániában nem elfogadott házilag tesztelni, a szakszerűen elvégzett teszteredmény számít, védettségi igazolványt csak így hagynak jóvá. Egészségügyi dolgozónak kell tanúsítania az eredményt, legyen az orvos, asszisztens vagy gyógyszerész. Nyálból mutatja ki a koronavírust ez a gyorsteszt - HáziPatika. Ha valaki mégis házilag végezne tesztet, számolnia kell azzal, hogy egyedül kell megtalálnia a módját annak, hogy megfelelően szabaduljon meg hulladékától: beviheti a családorvosához, de ott szintén nem fognak örülni a pluszban generált veszélyes hulladéknak, mert fizetni kell érte, és nem szívesen vállalják át más költségeit. Tény, hogy szigorúan tilos szétdobálni a hulladékot, legyen az biológiailag veszélyes vagy "veszélytelen". Egyelőre azonban nincs jól bejáratott módszer arra, hogy hogyan szabaduljon meg használt maszkjaitól és gyorstesztjeitől a magánember. Legjobb megoldás a háztartási hulladékba való helyezés, de úgy, hogy mindenki lezárt zacskóba vagy műanyag tárolóba helyezi eldobás előtt a felhasznált eszközöket.
Réti Kinga nehezményezi, hogy egyre gyakoribb kép a használt maszkok zöld övezeten vagy járdán való hányódása. Szomorú, hogy sokan bele sem gondolnak, milyen hatással lehet egészségügyi hulladékuk a környezetre és mások egészségére. Járványhelyzet és környezetszennyezés: hová dobjuk a használt maszkot, gyorstesztet?. Sokakat még a maszkba gabalyodott tengeri állatok, madarak fotói sem riasztanak vissza a szemeteléstől, és ott vannak azok, akik felületesen kezelik a járványhelyzetet: vagy nem hisznek a vírus jelenlétében, és emiatt fölöslegesnek tartják a maszkok használatát, vagy annyira érdektelenek, hogy nemtörődöm módon szabadulnak meg védőeszközeiktől. A környezetvédelem mondhatni utolsó helyre került, mert mindenki a saját életéért küzd, jelenleg a fennmaradás a célkitűzés. Az emberek egyénileg is tehetnek a környezetvédelemért és egymás egészségének megóvásáért: ha nincs lehetőség településeiken szelektív hulladékgyűjtésre, figyeljenek arra, hogy otthon felelős magatartással szabaduljanak meg hulladékaiktól: ne dobáljanak el semmit, a használt maszkokat és gyorsteszteket tegyék zacskóba, és úgy helyezzék kukába mindet.
A hazai gyógyszertárakban mostantól kapható olyan COVID-19 antigén gyorsteszt, ami a nyálból vett minta alapján képes kimutatni a vírus jelenlétét. Egyszerűbb használata miatt a gyerekek tesztelésére is jól használható. Már elérhetőek a hazai gyógyszertárakban az olasz ScreenItalia nyál alapú antigén COVID-19 gyorstesztjei, amelyek otthon, munkahelyen vagy közösségekben is egyszerűen használhatók. A nyálmintából végzett vizsgálat nagy előnye, hogy kevésbé invazív és kellemetlen az orr- és szájgaratból történő mintavételnél, ezért például gyermekek számára is jobban tolerálható. A gyorsteszt a gyógyszertárak mellett a gyógyászati segédeszközboltokban és az online patikákban is elérhető. Fertőzést kimutató: BOSON COVID-19 ANTIGEN GYORSTESZT 1X. Négyéves kortól használható "A most terjedő delta variáns esetében mások a tünetek, mint az előző hullámokat okozó vírus variánsoknál. A korábban tapasztalt szaglás és ízérzés elvesztése kevésbé jellemző, kezdetben egyszerű náthára jellemző tünetek jelentkeznek, mint például orrfolyás, torokfájás. Ezért előfordulhat, hogy azt gondoljuk, egyszerűen megfáztunk és nem teszünk óvintézkedéseket.
A járvány kezdetekor örömhírként terjedt, hogy az emberiség környezetbarát módon nyilvánul meg: csökkent a gépjárművek használata, ezzel együtt a kipufogógázok kibocsátása is, és tisztulni kezdett a levegő; a népszerű vízi és bakancsos turistaútvonalak zsibongása megszűnt, így visszatértek természetes élőhelyeikre az állatok. A pozitív átalakulás azonban csakhamar hanyatlani kezdett: az otthonmaradás fellendítette a házhoz rendelést, az pedig fölösleges csomagolóanyag- és műanyagfelhalmozással járt. Illetve rengeteg maszkot és gyorstesztet termelt, amelyek – felhasználásuk után – általában a földön, köztéri szemetesekben végezték. Visszaszorítható a mértéktelen környezetszennyezés? Hová dobható az egészségügyi hulladék? Covid antigén gyorsteszt gyógyszertár. Réti Kingát, a BBTE Környezettudomány és Környezetmérnöki Karának adjunktusát kérdeztük. A járvány megjelenésekor valóban környezetbarátibb módon kezdett viselkedni az emberiség, napjainkban a környezetszennyezés mértéke a járvány előtti állapotokat is meghaladja: amint a kijárási tilalom feloldódott, mindenki próbált visszailleszkedni megszokott ritmusába, de a tömegközlekedést biztonsági okokból sokan mellőzték.
A gyorstesztek mellé eleve adnak nejlonzacskót, hogy könnyítsék az attól való megszabadulást. Hol adható le a használt maszk és gyorsteszt? Az egészségügyből származó hulladékot égetéssel semlegesítik, hogy semmi esélyt ne adjanak az esetleges fertőzések terjedésének – részletezte a szakember. Ennek kapcsán felkerestük a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjét, Tar Gyöngyvért, aki felvilágosított, a használt gyorstesztektől és maszkoktól való megszabadulásra vonatkozó egyetlen rögzített jogszabály az, hogy a gyógyszertárak kénytelenek átvenni a veszélyes hulladékot a lakosságtól, legyen az lejárt szavatosságú gyógyszer vagy más egészségügyi hulladék. Azonban nem veszik át, mert szerződésük csak bizonyos mennyiségű veszélyes hulladékok begyűjtését engedélyezi, és mivel többnyire magánvállalkozások, igyekeznek minimalizálni a költségeiket, illetve maximalizálni a profitjukat. Ezért a maszkok a háztartási hulladékba kerülnek, a hulladéklerakó telepeken végzik, ahol még mindig jobb helyen vannak, mint a természetben.