Online rendszerünknek köszönhetően, a személyre szabott árajánlatot e-mailben küldjük ki Neked, amit természetesen át tudsz nézni, és szintén online vissza is tudsz nekünk jelezni ezzel kapcsolatban.
Az ácsból államelnökké avanzsált Erich Honecker országából nem kértek többet, maguk mögött hagyták az állásukat, vagyonukat, tárgyaikat, mindent feladva várták, hogy Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba mehessenek, az ígéret földjére. Sokan úgy érkeztek a Balatonhoz az éves heti nyaralásra, hogy nem sejtették, a világ közben megváltozik, nem térnek többé vissza. A német nyelv meglepetései. Több ezer embert kellett ellátni, fedéllel, ruhával, élelemmel, talán napokra, hetekre, sőt, akár évekre. Az alig néhány hónappal korábban létrejött Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója, a zugligeti plébániát vezető Kozma Imre, Kozma atya magára vállalta a feladatot, a magyar származású Csilla von Boeselager oldalán és sok-sok önkéntes segítségével. A kiállítás témaköröket mutat meg: NDK-sok a Balatonnál, a várakozás hetei Zugligetben, a nagypolitika viselkedése mindeközben, a Stasi készenléte, a diktatúra utolsó leheleteként. Rengeteg fotó, dokumentum, számos tárgy (a vasfüggöny egy darabjától Kozma atya szolgálati viseletéig) kapott helyet a tárlaton, több helyen mozgóképek, archív anyagok, politikusok és menekültek visszaemlékezései.
Dieter Weller példáját látva sok bajor rájött arra, hogy a keletnémetek alapjában véve igen kreatív, jól képzett szakemberek. Nem így egy testes hölgy, aki a coburgi kórházban, dialízis közben azon szitkozódott, hogy "ki kellene tekerni a nyakát a csak a pénzt nyelő rengeteg ossinak". Mire a szomszédja, a 82 éves Ali Baumgarten - egykor az NDK érdemes képzőművésze, számos köztéri óriáskerámia alkotója - odavágta neki: "ha Bismarck (az első német egyesülés, a vilmosi birodalom atyja) nem lett volna, ti bajorok még ma sem tudnátok, hogy a havasi gyopáron kívül vannak más fontos dolgok is a világon". Igen tanulságosak a válaszok arra a kérdőívre, amelyet Scherzer - az igazgatók beleegyezésével - a sonnebergi (kelet) és neustadti (nyugat) gimnázium 16 éves tanulói között osztott ki. A két város alig 10 kilométerre fekszik egymástól. NSZK | hvg.hu. Landolf Scherzer A jövő felnőtt németjei meglepően erős előítéleteket táplálnak a "másik" oldal fiataljai iránt. Az 54 neustadti közül csak négy kívánna Sonnebergben dolgozni, míg az 55 sonnebergi közül - jóllehet kétharmaduk utálja Neustadtot az ott élő "külföldiek meg törökök miatt" - 24 inkább vállalna munkát a bajor városban - de csak azért, mert ott magasabbak a fizetések, és több a fizetett ünnepnapok száma... A diákok közül szinte egyetlen egy sem kívánná Neustadt és Sonneberg egyesülését.
Az állampárton, a Német Szocialista Egységpárton (NSZEP) belüli bomlás októberre a mindenható főtitkár-államfő, Erich Honecker leváltásához, majd az egész felső vezetés cseréjéhez vezetett. 1989. november 9-én "leomlott" a berlini fal és vele egy lélektani gát is. Az addig formális többpártrendszer megtelt tartalommal, a folytatódó tüntetéseket már a német egység követelésének jelszavai uralták. A decemberben magát Német Szocialista Egységpárt - Demokratikus Szocializmus Pártjára (NSZEP-DSZP) átkeresztelő, majd februártól csak a DSZP nevet használó állampárt kezéből mindinkább kicsúszott a hatalom. Szinte egyedül tartottak ki az önálló keletnémet állam gondolata mellett, miközben 1990 februárjában Helmut Kohl nyugatnémet kancellár Moszkvában megkapta Mihail Gorbacsov szovjet vezető jóváhagyását a két német állam egyesüléséhez. Ndk és nszk. Az evangélikus egyház kezdeményezésére 1989. december 7-én a kormánypártok és az ellenzék 12 szervezetének képviselői kerekasztal-megbeszéléseket kezdtek a társadalmi-politikai válságból kivezető útról.
Mivel az új tartományok formálisan csatlakoztak a Német Szövetségi Köztársasághoz az alkotmány (akkori) 23. cikkelyével összhangban, egyszerűen kiterjesztették a területet, ahol a Grundgesetz szolgált alkotmányként. Az alternatíva Kelet- és Nyugat-Németország formális egyesülése lett volna, aminek következtében többek között új alkotmányt kellett volna készíteni a létrejövő államnak. Bár a választott megoldás egyértelműen egyszerűbb volt, ennek következtében keleten egyesek azt érezték, hogy a nyugati állam "elfoglalta" vagy "annektálta" az NDK-t. Az egyesítés hatásai [ szerkesztés] Az újraegyesítés költségei jelentős terhet róttak a német gazdaságra, és hozzájárultak a gazdasági növekedés lassulásához. Ennek legfőbb oka a keletnémet gazdaság alacsony teljesítménye volt, különösen a nyugatihoz képest. Ezt fokozta a keletnémet márka (politikailag motivált) átváltási árfolyama nyugatnémet márkára, ami nem tükrözte ezt a gazdasági különbséget, ezáltal hirtelen versenyképtelenné vált, gyakran teljesen összeomlott a keleti ipar.