Magok, amikből csodaszép virágok születnek Az udvar csak akkor nyújthat igazán esztétikus látványt, ha a fák, bokrok, cserjék mellett, a szemet gyönyörködtető, kellemes színekben pompázó virágok is helyet kapnak. Azonban ahhoz, hogy a virágaink szépek és egészségesek legyenek, nagyon fontos, hogy megadjuk nekik azt a törődést, amire szükségük van a növekedéshez, fejlődéshez. Az egyik legfontosabb feladat kétségkívül a megfelelő virágmag kiválasztása, hiszen annak minősége is nagymértékben befolyásolja a végeredményt. Évelő virágmagok ültetése tavasszal. A Parasztpláza kínálatában nagyon sokféle virágmagot megtalálhat, amik egytől egyig arra születtek, hogy csodaszéppé tegyék a ház melletti területet vagy a gyümölcsösök, termő növények környezetét. Csak hogy néhányat említsünk a sok közül, az évelő csillagfürt, a kankalin, a szagos bükköny, a harangvirág, a körömvirág és a madármályva is ideális választásnak bizonyul a kertszépítéshez. Bármelyik mellett is teszi le a voksát, számíthat arra, hogy a kertje, udvara színpompás virágokkal gazdagodik majd.
A fehér Jolly Joker szín, mindkét színcsaláddal kombinálható. Tarka egynyári ágyás Egynyári virágfoltok játékossága A franciakertek jellegzetes virágos ágyásai szalagágyások. A franciakertek kivételével előnyben részesülnek a természet közeli hatású mozgalmas, nem geometrikus formák. A szabályos és szabálytalan formák váltakozása tovább növeli a játékosság lehetőségét. A szabályos foltok nem feltétlenül szalagot, téglalapot vagy négyzetet jelentenek, hanem háromszöget, ötszöget stb. Sokszor a virágágyás egyik része a járdaszegélyhez igazodik, de a többi része már szabálytalan. Mindez a törekvés egybecseng a manapság oly divatos feng-shui irányzattal, amely a hullámzó vonalvezetést pozitív hatásait hangsúlyozza. A játékosság tovább fokozható, ha három dimenzióban valósítjuk meg. Izgalmasak a gömb – piramis- gömb – nyújtott – gömb – elterülő foltok váltakozása. Játék a színekkel és formákkal. Évelő virágmagok ültetése ősszel. Hová helyezzük? A virágfoltok nyilván a kert hangsúlyos részét képezik. A kertben egy vagy több virágfolt is létesíthető.
Ezek voltak a válaszaim a leveledben foglalt kérdéseidre, kedves Húgom, és kívánok Neked, valamint szeretteidnek további sikeres, eredményes munkát a kertben! Kelt Füreden, Szent György havában.
Sikerként könyveljük el, hogy már az első évben 5 színházat sikerült bevonnunk az együttműködésbe. A Co-Opera 2017-18-as évadában létrejövő A sevillai borbély, 5 előadóművészeti szervezet: - a Szentendrei Teátrum, a Szegedi Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és az Operettissima Non-profit Kft. - együttműködésének gyümölcse. 1992-ben Rossini "A sevillai borbély" című vígoperája volt az utolsó nyári előadás a Szentendrei Teátrum legendás éveinek helyszínén: a város Fő terén. Székely László díszleteiben – többek között Gregor Józseffel a színpadon – mutatták be az operát. A bemutatók időrendben: 2017. július 28-29. - Szentendre – Fő tér 2017. november 17. - Szegedi Nemzeti Színház 2017. december 6. - Budapesti Operettszínház 2018. február 3. – Győri Nemzeti Színház Közreműködők: a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Nemzeti Színház énekkara, a Szegedi Nemzeti Színház tánckara
1816-ban, A sevillai borbély évében a huszonnégy éves Rossini operaszerzői pályafutásának alig több mit egyharmadánál tartott. Karrierjét tizennyolc éves korában kezdte, s ekkora már több mint tizennyolc színpadi mű, vígopera, opera seria állt mögötte. Beaumarchais Sevillai borbélya már az operaszínpadon sem számított újdonságnak Rossini idejében: az 1775-ben keletkezett vígjátékból legalább fél tucat zeneszerző készített operát. Rossini darabjához Cesare Sterbini írta meg a szövegkönyvet, amelynek, megkülönböztetésképpen nem A sevillai borbély, hanem az Almaviva, avagy a hiábavaló elővigyázat címet adta. Karrierjét tizennyolc éves korában kezdte, s ekkora már több mint tizennyolc színpadi mű, vígopera, opera seria állt mögötte. Az olasz operaüzem kezdettől fogva gyors iramot diktált neki. A sevillai borbély esetében azonban más tényezők még hajszoltabb tempót kívántak tőle. A sevillai borbély témájával szinte a véletlen folytán találkozott. Rossininak szerződése volt 1816 farsangi szezonjára a római Argentina Színházzal egy opera megírására.
A sevillai borbély című operát a nápolyi Teatro Argentina impresszáriója, Sforza-Cesarini rendelte meg 1815-ben. A szövegkönyvet Rossini javaslatára Cesare Sterbini írta, de Rossini is aktívan részt vett a libretto kidolgozásában. A téma nagyon népszerű volt a korban: 1782 és 1816 között legalább négy feldolgozását ismerjük, köztük a szintén nápolyi Paisiello és Mozart változatát. A darabot, amit a szerző saját bevallása szerint mindössze tizenhárom nap alatt írt meg, 1816. február 20 -án mutatták be. A bemutatót Paisiello hívei – és számos más szerencsétlen körülmény – látványos bukássá tették. A második előadástól kezdve a zonban, a darab sikeres lett, bár a farsangi szezon lejárta miatt, a művet mindössze egy hétig játszották. Amikor a darab öt év múlva visszatért Rómába, már egész Itáliában diadalt aratott. Beethoven állítólag azt mondta Rossininek bécsi találkozásukkor 1822 -ben: "Adjon nekünk még sok Borbélyt! " A mű egy kutatás szerint, az ötödik leggyakrabban játszott opera az Amerikai Egyesült Államokban.
Az olvasottság nem publikus. Almaviva gróf Sevillában meglátja a szépséges Rosinát, és azonnal beleszeret. De nem könnyû a lány közelébe férkõznie, mert Rosinát öreg gyámja, Bartolo doktor õrzi a házában. Szerencsére a gróf összetalálkozik Figaróval, a ravasz sevillai borbéllyal, aki remek tanácsokat ad neki. A gróf kétszer is bejut Bartolo házába: elõször katonaként, de így nem jár sok sikerrel. Másodszor már azt hazudja, hogy Basilio, a lány énekmestere beteg, aki õt küldte maga helyett. Az "énekórán" Rosina és Almaviva megtervezik a szökést. Bartolo azonban rájön a cselre, kirúgja az áltanár Almavivát, és azt hazudja Rosinának, hogy udvarlója hűtlen volt. A lány erre kétségbeesésében egész szökési tervüket kifecsegi. Míg Bartolo hívja az őrséget, Figaro és Almaviva beosonnak a házba. A gróf ekkor felfedi kilétét, és még mielőtt Bartolo visszatér, gyorsan feleségül veszi a lányt. A sevillai borbély ősbemutatója 1816. február 20-án, a római Teatro Argentinában volt. Az opera azóta is az egyik legtöbbször játszott Rossini-mű, a világ zenés színpadainak kedvelt darabja.
Rossini állítólag tizenhárom nap alatt írta meg élete legsikeresebb művét, melynek nemcsak zenéjét szerezte, hanem a libretto kialakításában is aktívan részt vett. A téma nagyon népszerű volt a korban, Mozart és Paisiello is feldolgozta. A Co-Opera fő célkitűzése operák koprodukcióban történő bemutatása. Az együttműködés egyszerre művészeti és gazdasági jellegű. A 2017-18-as évadban létrejövő Rossini opera 5 előadóművészeti szervezet - a Szentendrei Teátrum, a Szegedi Nemzeti Színház, a Budapesti Operettszínház, a Győri Nemzeti Színház és az Operettissima Non-profit Kft. - együttműködésének gyümölcse. Szereposztás: Figaro KENDI LAJOS / BALLA SÁNDOR Almaviva gróf BALCZÓ PÉTER / RAB GYULA / HANCZÁR GYÖRGY Rosina MESTER VIKTÓRIA / KÁLNAY ZSÓFIA / KOVÁCS ÉVA Basilio KOVÁCS ISTVÁN / BUSA TAMÁS / PATAKI BENCE Bartolo BÁTKI FAZEKAS ZOLTÁN / KISS ANDRÁS / CSEH ANTAL Berta LÁZIN BEATRIX / FRANKÓ TÜNDE Fiorello SCHWIMMER JÁNOS Őrtiszt SZABÓ BALÁZS Ambrosio EISENBACHER BALÁZS Közreműködik a Győri Nemzeti Színház zenekara és énekkara.
Depresszió gyötörte, megviselte, hogy a Tell Vilmost nem fogadta jól a közönség - bár a muzsikusok és a kritika igencsak méltatta. Mások súlyos betegségeit adják magyarázatul. Zenei munkálkodásával óriási vagyonra tett szert, fényűző körülmények között élt, palotájában nagy vacsorákat adott a kor jeles zenei és irodalmi szereplőinek. Nagy élet- és konyhaművész is volt.