Különlegessége, hogy nagyon széles skálát ölel fel az árazása, így biztosan találsz egy csomagot, ami megfelel a céljaidnak. Előnye: Használható és szép UX, pontos találatok. Hátránya: A legnagyobb megkötést a kulcsszavak száma okozza, és nem a weboldalak száma. Emellett sajnos nincs forever-free opció. Ár: Az árazása 9$-tól indul (50 kulcsszó, 5 különböző oldalon), és egészen 429$-ig terjed (itt már 10. Ingyenes keresõoptimalizálás és SEO eszközök - Google helyezés vizsgáló. 000 kulcsszó 1000 weboldalon). 10 napig ingyenesen kipróbálható. Authority Labs Az egyik legnépszerűbb Google helyezésvizsgáló eszköz. Előnye: Pontos találatok, egyszerű automatizáció és vizualizáció. Hátránya: A minőséget meg kell fizetni, ezért jóval kevesebb kulcsszót enged figyelni ugyanolyan árért, mint más szoftverek. Ár: 49$/hó-tól indul (250 kulcsszó 50 domainen) és 450$-nál kezdődik az Enterprise (5000+ kulcsszó, végtelen domain). 30-napos (bankkártya nélküli) ingyenes próbaidőszak is rendelkezésre áll. Advanced Web Ranking Sokféle árazású helyezésvizsgáló eszköz, aminek felhő-alapú verziója is van, de megvásárlás után akár le is tölthető.
95$, és ez után csak 10$-t kell fizetnünk évente a frissítésekért. SERPROBOT (korábban SERPLAB) Nemrég indult felhő-alapú weboldal ellenőrző szoftver (még csak béta). Előnye: Lehetőség van folyamatos kulcsszó figyelésre, akár 2 óránként is. Hátránya: Az oldal designja körülbelül a 2000-es évek közepét idézi. Ingyenes verzió: 25 kulcsszó naponta. Fizetős verzió: Robotonként kell fizetni (egy robot 300 kulcsszó naponta, 4, 99$ havonta), így elég kedvező kkv-knak is. A fizetős verzió kipróbálható 14 napig ingyenesen (bankkártya megadás nélkül). SerpBook Felhő-alapú, mikrovállalkozások számára tökéletes választás lehet. Előnye: Két óránként frissíti az eredményeket, még a legkisebb csomagjuk is. Hátránya: A kis csomagjaikban elég kevés kulcsszót lehet figyelni, de azokat legalább folyamatosan. Ár: 18$-tól indul havonta (50 kulcsszó, 150 update-tel), és a legdrágább 364$/hó áron (5000 kulcsszó/15000 update-tel). A 7-napos próbaverzióban kipróbálható akár a legdrágább csomaguk is. RankTrackr Elég pontos helyezés vizsgáló szoftver.
Ez persze nem feltétlenül hátrány, csak manapság divat mindent ingyen megoldani. Márpedig a minőségi szolgáltatásért fizetni kell, hiszen azért valaki más megdolgozott, és nincs máshogy ez a SerpBookal sem. Van egy ingyenes, 14 napos próbalehetőség, és szerintem utána is kibírható az alap csomag, ami havi 10 dollár (kb. 2-3000 Ft), és 50 kulcsszó követése fér bele – ami szerintem a honlaptulajdonosok többségének tökéletesen elegendő. Angol a kezelőfelülete. Ez sem feltétlenül hátrány, mert elég egyértelmű minden, de azért alapszinten nem árt hozzá érteni angolul vagy legalább egy Google fordítót használni. SEO helyezések vizsgálata böngészővel Utoljára marad a legpontatlanabb, mégis sajnos leggyakrabban használt helyezés vizsgáló módszer: amikor a saját böngésződbe beírod a kulcsszót, és szépen kiszámolod, hogy hányadik helyen vagy. Ennek egyetlen előnye van a rengeteg hátránnyal szemben. Böngészős helyezés vizsgálat előnye Egyszerű. Ez az egyetlen előnye. Egyszerűen megnyitod a böngésződ, beírod a kulcsszót, és kész.
Ennek az elméletnek a jelentőségét az is növeli, hogy nem csak vizes közegre, hanem más – protontartalmú – oldószeres reakciókra is alkalmazható. Lewis-féle sav–bázis elmélet (1938) [ szerkesztés] A Lewis-féle sav–bázis elmélet az elektronpároknak a kialakuló kötésben való eredete alapján tárgyalja a savakat és bázisokat. SAVAK ÉS BÁZISOK: MEGHATÁROZÁS, JELLEMZŐK, TÍPUSOK ÉS PÉLDÁK - TUDOMÁNY ÉS EGÉSZSÉG - 2022. Lewis szerint sav az az anyag, ami elektronpár-akceptor, vagyis elektronpár felvételére képes. A bázisok pedig elektronpár-donorok (elektronpár leadására képesek). A Lewis-elmélet a komplexkémiai reakciók megmagyarázására jól használható, a fémionok Lewis-savak, a ligandumok (amik az elektronpárt adják a datív kötésbe) pedig a Lewis-bázisok. A Lewis-féle sav–bázis elmélet Pearson-féle értelmezése (Hard-Soft elmélet) (1963) [ szerkesztés] Pearson két csoportba osztotta Lewis-savakat és -bázisokat: kemény (hard) savak és bázisok, ill. lágy (soft) savak és bázisok.
A savak és bázisok, valamint a kémhatás kutatásában több neves tudós is jeleskedett, közéjük tartozik például Arrhenius és Brönsted is. Brönsted megállapításai alapján a fenti fogalmakat a következőképpen definiálhatjuk. Sav az a molekula vagy ion, ami protont ad le. Bázis az a molekula vagy ion, ami protont vesz fel. Azokat a reakciókat, melyekben protonátadás (hidrogénion átadás) megy végbe, protolitikus reakcióknak nevezzük. 1, Bázisok A bázisok vizsgálatára jó példa az ammónia vízben való oldása. A vízmolekula protont ad át az ammóniamolekulának, ezért lesz lúgos kémhatású (NH 3 + H 2 O NH 4 + + OH –). Savak, bázisok, kémhatás - Kémia érettségi - Érettségi tételek. Ebben a reakcióban a vízmolekula volt a sav, mivel protont adott át, s az ammónia viselkedett bázisként, mivel felvette a hidrogént. A lúgos kémhatást a hidroxidionok megnövekedett koncentrációja okozza. 2, Savak A másik példa a hidrogén-klorid oldása, melynek során sósav keletkezik. (HCl + H 2 O Cl – + H 3 O +). Ebben a reakcióban a HCl viselkedik savként, mivel leadja a protont, a víz pedig bázis, mivel felveszi.
). A savak jellemzői A savak jellemzői vagy tulajdonságai között megemlíthetjük a következőket: Képesek elpusztítani a szerves szöveteket. Bizonyos fémekkel kölcsönhatásba lépve reagálnak. Elektromos áramvezetőkként működnek. Bázissal keverve vizet és sót termelnek. Ízében savanyúak. A savak pH-ja 0 és 7 között van (ahol 7 semleges). Általában vízben oldódnak. Savak típusai Erős sav: ez oldatban adja ki hidrogénionjainak nagy részét, ami azt jelenti, hogy könnyen ionizálódik. Például sósav vagy sósav. Gyenge sav: az előzőtől eltérően, a vizes oldatban lévő gyenge sav kisebb arányban bocsát ki H + -ionokat. Például ecetsav. Mi az alap? Savak és bázisok. Svante Arrhenius szerint az anyagokat bázisoknak nevezik, amelyek hidrogénionokat képesek elfogni az oldatban, vagy negatív ionokat szabadíthatnak fel, hidroxilcsoportoknak (OH-). A bázisokat azoknak az anyagoknak is definiálják, amelyek Gilbert Newton Lewis elméletét követve két elektronhoz járulnak hozzá az oldathoz. Az alapok példájaként megemlíthetjük a következőket: Nátrium-hidroxid vagy NaOH (maró-szóda); kálium-hidroxid vagy KOH (szappan); alumínium-hidroxid vagy Al (OH) 3 (gyomorsav-sav); magnézium-hidroxid vagy Mg (OH) 2 (magnézium-tej); kalcium vagy CaOH (mész).
CH 3 COOH + H 2 O ⇌ CH 3 COO − + H 3 O + A fenti reakciót egyensúlyi reakcióként értelmezve könnyen belátható, hogy amennyiben nő az egyenlet bal oldalán szereplő víz mennyisége, – a tömeghatás törvényének megfelelően – a reakció "jobbra" tolódik el, vagyis az új egyensúly beállásával nő az oldatban az oxóniumionok és az acetátionok (CH 3 COO −) mennyisége is. Brønsted-Lowry féle [ szerkesztés] Johannes Nicolaus Brønsted 1923-ban egy új sav–bázis elmélettel állt elő, melyet 1928-ban Thomas Martin Lowry továbbfejlesztett. Az elmélet egyszerű és összetett sav–bázis rendszereket különböztet meg. Egyszerű sav–bázis rendszer: sav az a molekula vagy ion, amely protont ad le, és bázis az amelyik protont vesz fel. Sav → Bázis − + H + Az elmélet magyarázatot ad oldószerekben lezajló sav–bázis reakciókra is. Például a sósav (HCl) vízben való oldásánál a HCl molekula tekinthető a savnak, a vízmolekula pedig a bázisnak: HCl + H 2 O ⇌ H 3 O + + Cl − s1 b2 s2 b1 ahol s1-b1 és s2-b2 az összetartozó egyszerű sav–bázis párt jelöli.