A rózsakerti gyűjtemény különlegessége a történelmi rózsák bemutatója, amely a rózsakert mögött folytatódik, és benne két tucat nagy múltú rózsafajta ismerhető meg, ezeket még 1867 előtt nemesítették. Ebben az esztendőben vált ismertté a Jean-Baptiste André Guillot által nemesített első, La France nevet kapó teahibrid, és jelentek meg újabb és újabb fajtákat. A füvészkert és az egyetem kulturális irodája által immár hetedik alkalommal megszervezett fesztivál résztvevői a fűszerkerti szépségeket csak megcsodálhatják, a növényárudákból azonban haza is vihetik a levendulatöveket, valamint más egzotikus és évelő növényeket. Modern rózsák 🌿 Mindent A Kertészeti És Kerttervezés - 2022. A kétnapos rendezvényen minden korosztály számára kínál vonzó programot. Az előadásokon szó lesz a levendula, a gyógy- és fűszernövények jótékony hatásairól, a történelmi rózsákról, az érdeklődők megismerhetik a szappankészítés és a méhészkedés rejtelmeit. A hétvégén fellépnek mások mellett a Szegedi Nemzeti Színház és a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészei, a Terebes zenekar, a Meszecsinka Duó, Benedekfi István és Zoltán, valamint Szirtes Edina Mókus és Jammal.
Sok esetben írókról, művészekről és zenészekről (Honoré de Balzac, Alexandre Dumas, Charles Dickens, Bing Crosby, Charles Aznavour, Louis de Funes) kereszteltek el rózsát. A Beatlesből Paul McCartney-nak van rózsája, a többieknek nincs (legalábbis nem leltük nyomát). Van viszont még Ferenc pápának szentelt rózsafaj is – egy kelet-franciaországi kertészetben nemesítették –, de nem a katolikus egyházfő az egyetlen egyházi rózsanévadó: a napokban meghalt Billy Graham nevét 1998 óta viseli egy enyhe rózsaszín árnyalatú rózsa (nem meglepő módon egy amerikai kertészetben termelik). Levendula és rózsa napok a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében | Demokrata. Az európai kultúrkörben az emberek névmániásak. Nem a teljesítmény számít, hanem az, hogy kössük valakihez – adott magyarázatot a rózsák elkeresztelésére Géczi János. Akiről egyébként – ahogy ez a legjelentősebb hazai rózsaszakértőhöz illik is – szintén neveztek el rózsát. Kerényi-Nagy Viktor botanikus egy, a szilágysági Selymesilosván megtalált vadfajnak adta a Géczi rózsa nevet. Ennek kuriózuma, hogy vadfajt viszonylag ritkán keresztelnek el így, a fantázianeveket általában a kertészeti rózsáknak adják.
A bölcsek köve ( lapis philosophorum vagy philosophicum) az "ultima materia", az alkimisták által végrehajtott kémiai reakciók képzeletbeli végterméke, mellyel – a "materia primá"-ból – többek között aranyat is lehet készíteni. A bölcsek köve az alkimisták hite szerint képes bármely anyagot arannyá változtatni, visszaadni a fiatalságot, örök életet biztosítani, stb. Előállítása Basilius Valentinus és Paracelsus leírásában egy hét fokozatból álló folyamat volt: A materia prima cseppfolyósítása ( szolúció vagy liquefakció). Ezt eltemetik a "venter equinum"-ban, a föld hasában és eközben megfeketedik (nigredo) és elrothad (putrefakció). A feketeség kivilágosodik (albedo). Az elpárologtatással veszendőbe ment szellemet újra visszahozzák (redukció), az anyagot "lacta philosophá"-val (filozofikus tej) táplálják és ezután sárga lesz a színe (citrinálás). Ha a redukció nem sikerült, megjelenik a "cauda pavonis", a "pávafarok". [1] Az anyag vörösödik (rubedo) és "mint vörös sárkány haragszik önmagára", aztán "átváltozik vérré ".
Sokan csak a népszerű Harry Potter-filmekből ismerik a mágikus erejű követ, amelyet évszázadokon keresztül alkimisták ezrei próbáltak előállítani. S hogy miben rejlik a Bölcsek kövének oly káprázatos ereje? A Bölcsek köve (Lapis philosophorum) egy olyan anyag, amely képes arannyá vagy ezüstté változtatni a nem nemes fémeket, "összeolvasztani" az apró ásványokat, termést hozni a meddő fáknak, meggyógyítani és meghosszabbítani az életet, valamint a világ leggazdagabb emberévé tenni a tulajdonosát. Titokzatos verssorok Mint legfontosabb életfeladat, a mágikus kő előállítása a negyedik századtól kezdve hosszú évszázadokon keresztül lebegett az alkimisták szeme előtt. Voltak közöttük orvosok, szerzetesek, dilettánsok és csalók. A bölcsek kövét keresve rengeteg kísérletet végeztek el, így több tucat könyv született a témában. Ezek nyelvezete azonban meglehetősen misztikus volt, ezért nem volt könnyű (illetve sok esetben máig lehetetlennek bizonyult) felfedezni, hogy mire is gondolt valójában a szerző.
Helvetius, az oraniai herceg orvosa hasonló tapasztalatokról számol be. Azt írja, 1666-ban egy ismeretlentől kapott anyaggal 6 drachma ólmot változtatott tiszta arannyá. Más alkimisták pénzekre és uralkodók által veretett érmekre hivatkoznak, amelyeket átváltoztatott aranyból készítettek. Ha hihetünk Guselin állításának, II. Ferdinánd császár jelenlétében is készültek ilyen pénzérmék, amelyek sokáig a császári kincstárban is láthatóak voltak, és amelyek keletkezésének körülményeit tucatnyi magas rangú nemes igazolt. Szimbólumok, vegyjelek Az alkimisták az anyag szerkezetével kapcsolatban az arisztotelészi elveket tartották szem előtt, miszerint minden 4 alapelemből keletkezik. Írásaikban az alkalmazott anyagokat különböző jelekkel látták el, ezek tekinthetők az első vegyjeleknek. Az alkimisták munkásságában keveredik a tudományban ma is létező eljárások leírása és a misztikum. Így az általuk alapvetőnek tartott 7 fémet megfeleltették a hét napjainak és 7 bolygónak. A speciális tudásnak minden korban megvan a maga bennfentessége, amelyet egy sajátos nyelvezet és szimbolika is jelképez.