Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. nov 28. 21:55 Az egészségügyi dolgozók életében komoly változás jön / Illusztráció: Northfoto A Magyar Orvosi Kamara javaslatait figyelembe véve a kormány kihirdette az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló kormányrendeletet, amely rögzíti a jogviszonnyal járó munkaügyi feltételeket és a bérezésre vonatkozó szabályokat is - közölte szombaton késő este az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A rendelet már meg is jelent a Magyar Közlönyben. A minisztérium szerint jogszabály újabb jelentős előrelépés az egészségügyi életpályát választók, azon belül az állami egészségügyi szolgáltatásban dolgozók megbecsülésében. Mint írják, "a kormány az elmúlt években több ütemben emelte az orvosok bérét, azonban jövőre ennél is jelentősebb orvosi béremelési programot indít, emellett zajlik az ápolók átfogó béremelési programja és emelkedik a háziorvosi praxisok támogatása is. A béremelésekkel párhuzamosan a 2021. A kormány kihirdette az egészségügyi jogviszonyról szóló rendeletet - Blikk. április 1-től bevezetendő egészségügyi szolgálati jogviszony kiszámíthatóbb, átláthatóbb foglalkoztatási és bérezési körülményeket teremt az állami egészségügyi szolgáltatásban dolgozóknak.
Így a törvényalkotási bizottság végül egyhangúlag - a kormánypártok és valamennyi ellenzéki párt támogatásával, 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül - támogatta a kormány által hétfő reggel benyújtott, az orvosi bérek emelését is tartalmazó egészségügyi törvényjavaslatot - közölte a miniszter. Eszerint a megállapított bértáblától eltérni csak felfelé lehet, legfeljebb 20 százalékkal - mondta Gulyás Gergely.
De azzal egyetért, hogy emelni kellene. Több probléma is van a kormány tervezetével az érdekvédelmi szervezet szerint. A hálapénz adásáért is börtön járhat, a magán- és az állami ellátást a másodállás tiltásával is szétválasztanák. A terv az volt, hogy rögtön a választás után jön a munkabeszüntetés, hogy végre kapjanak béremelést. Hamarosan 50-60 ezer forinttal kevesebbet keresnek majd, mint a hasonló diplomás végzettségű egészségügyi szakdolgozók. Az egészségügyi béremelés csaknem 100 ezer ágazati dolgozót érint. A járási hivatalokban elvileg mégsem lesz 10 százalékos létszámcsökkentés. Még bizonytalan, hogy mi a kormányzat szándéka a közszférával. Ha a minimálbérhez kötötték volna a fizetésüket, jobban jártak volna.
2018-ban a Pénzcentrumnak az egyik ilyen cég szakembere azt mondta: nagyjából akkora költséggel kell számolni egy bunker esetében is, mint egy családi háznál. Az egyik bunkerépítést vállaló cég oldalán azt az információt találhatjuk, hogy egyetlen ember számára a minimális napi vízmennyiség 20 liter, és körülbelül 10 köbméter levegő óránként. Vannak persze kisebb, olcsóbb megoldások is. Japánból például van lehetőségünk olyan 1-7 fő befogadására alkalmas minibunker rendelésére, amiben a család éppen csak elfér. Legutóbb az került a témában a hírekbe, hogy Angliában 12 millió forintért árulnak egy atombunkert, de Magyarországon is idpnként piacra kerülnek eladó óvóhelyek. Pár éve például Várpalotán árultak 125 millió forintért egy méretes bunkert. Szlovákiában nő a kereslet Az index egy másik írásban beszámolt arról is, hogy Szlovákiában is megnőtt a kereslet az óvóhelyek építése iránt. A kereslet az elmúlt napokban a többszörösére nőtt – mondta Alojz, egy árvai bunkergyártó, hozzátéve, két hónapot kell várni, hogy óvóhelyhez jussanak az érdeklődők.
A város növekedése folytán a várfalak itt is akadállyá váltak és 1808 -ban a kaput lebontották. A Kossuth Lajos u. 20. házon Berán Lajos 20. századi emléktáblája emlékeztet erre. Az Astoria Szálló 1914 -ben nyílt meg, és a többi sarkon is városképi jelentőségű épületek álltak, illetve állnak. A 20. század elejétől a Rákóczi út – Kossuth Lajos utca nagy forgalmú kereskedelmi útvonallá vált (a rendszerváltás óta, az autós bevásárlás iránti igény növekedésével az útvonalnak ez a szerepe kissé háttérbe szorult). 1956-ban [ szerkesztés] Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején is szerephez jutott a helyszín. 1956. október 25-én reggel az Astoria Szállónál szemtanúk szerint nagy tömeg gyűlt össze, amely egy egész szovjet tankoszlopot tartóztatott fel. Ez volt az október 23-a óta eltelt napok egyik olyan eseménye, amikor tömegek gondolták: győzött a forradalom. A tüntetésre azután került sor – egyes források szerint egyetemisták kezdeményezésére –, hogy az ekkor még az eseményeket ellenforradalomnak bélyegző hatalom kezében lévő Kossuth Rádió reggel 6 óra 23 perckor azt mondta be, hogy a Minisztertanács "parancsára (…) október 25-ére virradó éjszaka az ellenforradalmi puccskísérletet felszámolták", "az ellenforradalmi erőket" szétverték, és csak "itt-ott működnek még kisebb fegyveres csoportok és helyenként elszigetelt orvlövők".
Egyben arra utasította a lakosságot, hogy mindenki folytassa a munkát. Az első nagyobb tüntetőcsoport a Blaha Lujza térről érkezett az Astoriához, ahol előzőleg Gerő Ernő leváltását, a szovjet csapatok kivonulását és egy nemzeti kormány felállítását követelték. Egy tanú elbeszélése szerint, amelyet Nádas Péter idéz, [1] a kivezé harckocsioszlop parancsnoka beszélgetésbe elegyedett a tüntetőkkel, akik megkérdezték, miért jöttek a szovjet tankok. A tiszt azt mondta, hogy a fasiszta banditáktól kell felszabadítania a várost, de meggyőzték, hogy olyanok nincsenek a tömegben. Az emberek felmásztak a tankokra, és az oroszokat ünnepelve magyar zászlókat tűztek rájuk. Hamarosan a tüntetők meglátták, hogy a Rákóczi úton egy másik tankoszlop közeledik az Astoria felé és hogy ezeken a tankokon is magyar zászlók lobognak. Az emberek ezt mondták egymásnak: "Győzött a forradalom! Menjünk a Parlamenthez! " – írja Nádas Péter. Más emlékezések nem tankoszlopokról, hanem csak néhány harckocsiról tesznek említést, amelyek először a Kálvin tér, majd a Szentkirályi utca felől érkeztek az Astoriához.
Nem sokkal ezután azonban az Országház előtt véres sortüzek oltották ki sokak életét. A Parlamenthez az Astoriától és a beletorkolló Kossuth Lajos utcából érkezett a tömeg, de útközben csatlakoztak hozzá a peremkerületekből érkező munkások, akik nem tudtak eljutni munkahelyükre, mert a tömegközlekedés csak részben működött. Az Astoriánál megállított tankok is követték a tömeget a Parlamenthez. Lipták Béla az amerikai Magyar Lobby szervezője, akkor a MEFESZ egyik vezetője, az események szemtanúja volt az Astoriánál. Emlékezéseiben a következőket írta: "Az Astoria előtt egy orosz tank állt, amit nagy tömeg vett körül. A tank parancsnoka kiszállt és beszélgetett az emberekkel. Valószínűleg régen az országban állomásozott, mert törve ugyan, de beszélt magyarul. »Szovjet nép, magyar nép, barátok« – mondta. Valaki egy rózsát tett az ágyúja csövébe, a tank antennáján pedig magyar zászló volt. Ez a tank egyike lehetett azoknak, amelyek később a Kossuth téren, amikor az ávósok a Földművelésügyi Minisztérium tetejéről tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre, visszalőtt az ávósokra.
Ezt az típust ennél az állomásnál alkalmazták először, ezért Budapest stílusú nak nevezik.