Pályázhat minden ELTE TáTK-s hallgató, aki teljes idejű alap- és mesterképzésben, valamint doktori képzésben vesz részt és államilag támogatott formában tanul, vagy abban kezdte meg tanulmányait és az adott szakon, szakképzésben megkezdett féléveinek száma alapján jogosult lenne államilag támogatott képzésben való részvételre. A teljes felhívást a Dokumentumtár -> Dokumentumok, Ösztöndíjak, pályázatok fül is alatt megtalálhatjátok. Bármilyen szociális kérdésben keressétek Papp Patrícia szociálisalelnököt e-mail címen.
Szolgáltatások A Pedagógiai és Pszichológiai Kar Hallgatói Önkormányzata elsősorban a hallgatók teljes körű érdekképviseletét látja el mind szociális, mind tanulmányi, vagy bármilyen egyéb szinten, emellett pedig a Kar hallgatói felé különböző szolgáltatásokat nyújt, így ide sorolható a gólyatábor, a gólyahét, a pályázatokból nyerhető támogatási lehetőségek, a kari kiadványunk, a PersPeKtíva vagy éppen a különböző kari rendezvényeken (kari napok, nyílt napok) való szervezési segítségek. A Hallgatói Önkormányzatunk mellett öntevékeny körként jött létre az Animátori Kör, amely segít a különböző rendezvények lebonyolításában. Ide a karunkon tanuló hallgatók közül bárki jelentkezhet az év elején, ha szerves része szeretne lenni a kari közéletnek.
A BTK HÖK esélyegyenlőségi referensét az u címen vagy a HÖK irodában, fogadóórájában érheted el.
Az iskoláknak 2022. január 28-ig kell majd értesítenünk a tanulókat és a szülőket kaz első félévben elért tanulmányi eredményekről. A rendeletben az iskolai szünetek idejét is meghatározták: Az őszi szünet 2021. október 23. és 2021. november 1. közt, A téli szünet 2021. december 22 és 2022. január 3. közt, A tavaszi szünet pedig 2022. Iskolai szünetek 2021/2022 szlovákiában. április 14. és 2022. április 19 közt lesz majd. Az iskolák – a tanítási év kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhatnak a tanulóknak szünetet, valamint a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatják, ha a vonatkozó jogszabály szerint valamely pihenőnapon tartott tanítási nappal az ehhez a szükséges feltételeket megteremti. A nemzetiségi oktatásban részt vevő iskolák a szünetek időpontjától eltérhetnek, továbbá a tanulók részére extra szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. A szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről.
Tavaly év végén már 61 százalék volt az egészségüggyel elégedetlenek aránya. A második helyen korrupció és a megélhetési gondok pedig esztendők évek óta a problémalista elején állnak.
Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
Az elmúlt napokban megjelent az emberi erőforrások miniszterének rendelete a 2021/2022-es tanév rendjéről, amely részletesen tartalmazza a következő tanév főbb eseményeit, az érettségi vizsgák, az országos mérések és a tanítási szünetek ütemezését. A szeptember elsején induló új tanévben korlátozásmentes jelenléti oktatás várható. A közleményben az Emmi megköszönte a pedagógusok, az óvodai és iskolai dolgozók és a köznevelési intézmények valamennyi munkatársának munkáját.
A vírus vagy más okozta betegség 16 százaléknak csökkentette a bevételeit, 5 százalék azért keresett kevesebbet az elmúlt hónapokban, mert gyermekükkel otthon kellett maradniuk iskolai, óvodai, illetve bölcsődei szünetek miatt. A romló anyagi helyzet miatt csupán az érintettek 12 százaléka kért segítséget a tágabb családtól, barátoktól vagy hitelintézettől. A Publicus felmérése azt mutatja továbbá, a nők kevésbé szégyellik a helyzetüket, mint a férfiak: háromszor annyian vontak be másokat is a megoldás keresésébe. A hitelmoratórium lehetőségével a megkérdezettek 5 százaléka élt, a többség ugyanis inkább óvatosan kezelte a lehetőséget, s azok egy része sem tartja ezt már jó döntésnek, akik korábban belementek. A felméréséből az is kiderült, a járvány után a lakosság 62 százaléka szerint az országnak az egészségügy helyzete a legnagyobb problémája. Iskolai szünetek 2021 4. Az intézet 2017-es évet értékelő, hasonló felmérésében a válaszadók 13 százaléka gondolta ezt így: akkor ugyanis a menekülthelyzetet és az elszegényedést tartotta nagyobb problémának a közvélemény.