Huszonhárom éven át tartó házasság után válik feleségétől Galambos Lajos. A tetemes vagyonból Boglárkának százmilliós részesedés jár, amelyet a jelek szerint minél előbb ki akar fizetni a trombitaművész. Lajcsi ugyanis már el is kezdte árulni a több száz milliós birtokát Boldogasszonytanyán. Családi lakópark építésébe kezd az áramlopásért börtönre ítélt Lagzi Lajcsi. Ahogy arról a Pénzcentrum korábban beszámolt, hivatalosan is elvált feleségétől Lagzi Lajcsi, a több százmillió forintos családi vagyonról pedig már meg is egyeztek az egykori házastársak. A cégadatok szerint a zenész cégeinek bevétele tavaly csaknem 150 millió forint volt, ehhez jönnek még az ingatlan- és ingóvagyon. Boglárka cégekben lévő tulajdonrészeit már korábban megvásárolták a társtulajdonosok és a válás után Lajcsi tulajdonában maradt a 130 hektáros boldogasszonypusztai birtok, egykori felesége pedig onnan nem messze épít egy Dunára néző, panorámás házat. Most azonban úgy tűnik, Galambos Lajos mégis megválik a Mocsa közelében, Boldogasszonypusztán található birtoktól. Az ingatlanok több részre osztva kerültek fel különböző ingatlanhirdető portálokra.
250 milliós birtok A trombitás egy 36 hektáros területen lévő halastavat, nádast és legelőt is piacra dobott. Ezért a tételért 250 millió forintot kell kicsengetnie a leendő tulajdonosának. Megkongatta a vészharangot "Nem tagadom, a bírósági ügyem igencsak megsínylette a házasságunkat Bogival, úgy is fogalmazhatnék, hogy ráment a kapcsolatunk. Nem tolerálja az ezzel kapcsolatos nyilatkozataimat, úgy érzi, hogy kiteregetem a magánéletünket, csakhogy én mindig is a nyilvánosság kereszttüzében éltem. Ez nem a meghurcoltatásomtól fogva van így, hanem évtizedek óta" – mondta két évvel ezelőtt Lajcsi a Borsnak. Galambos Lajos megmutatta fényűző birtokát - Nézd meg, hol él családjával! - Hazai sztár | Femina. Több tízmillióval károsította meg a szolgáltatókat Az ügyészség azzal vádolta Galambos Lajost, hogy egy mocsai lakóházban és egy tatai apartmanparkban éveken át méretlenül vételezte az áramot, a vizet és a gázt, valamint megvesztegette az ellenőröket. A 2017-ben született vádirat szerint összesen legalább 30 millió forint értékben lopott áramot, 4, 7 millió forint értékben földgázt, 16 millió forint értékben pedig vezetékes vizet.
Az ingatlan nagyon jó elosztású, de szükség esetén könnyen alakítható. A tulajdonosok 2012- ben a vízvezeték rendszert kicserélték, valamint 2015-ben a tetőfóliát helyeztek el, a tetőcserepet lemosatták illetve az egyik ablakot műanyag nyílászáróra cserélték. Két fűtésrendszer gondoskodik az ELADÓ CSALÁDI HÁZ melegéről, gáz illetve fatüzelésű kazánról működtetett központi fűtés. Az ingatlan adatai Ár: 9. 490. 000 Ft Ház típusa: Családi ház Alapterület: 100 nm Szobák száma: 3 Ingatlan állapota: Felújításra szorul Fűtés típusa: Egyéb fűtés További képek és információk az eladó házról az oldalán!
Kastély a fák között Motorcsónakkal a tavon Lapozz, és nézz meg még több képet a pazar birtokról! Fotók:
A Nyugat folyóirat és nemzedékei Azok a leendő irodalmárok, akik a 20. század első éveiben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanultak, tehát Babits Mihály, Balázs Béla, Bresztovszky Ernő, a Népszava majdani segédszerkesztője, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, a marxizmus iránt érdeklődő Vágó Béla, a korán elhunyt filozófus, Zalai Béla, nem osztották a nép-nemzeti irány esztétikai felfogását. Bresztovszky és Vágó az irodalom társadalmi küldetésében hittek; Kosztolányi elhárította a nemzeti eszme kizárólagosságát: úgy vélte, "a költőn ne legyen nemzeti ruha", a költészet ne az eszmét avassa tárggyá. Babits és Juhász a látomásos Vörösmartyt és Arany Jánost tekintették elődjüknek, az akkor teljesen elfeledett Komjáthy Jenő tiszteletére alapítottak társaságot, a 19. századi francia Baudelaire-hez, Theophile Gautier-hez, az amerikai Poe-hoz és kortársaikhoz: Rilkéhez, Apollinaire-hez, Mandelstámhoz hasonlóan gondolkoztak. Elvetették a művészet társadalmi hasznosságának elvét. A személyiség problémáit a korszak színvonalán értelmezték.
A Nyugat folyóirat több, mint három évtizeden keresztül képviselte a magyar irodalom legjavát. A folyóirat közel azonos szerkezetben, terjedelemben, megjelenésben lenyomata egyben az ármozgásoknak is. Az alábbi táblázat összefoglalja minden egyes év januári számainak áralakulását. Az 1919-24 közötti időszakban folyamatosan drágult az ára, de ezen időszakon kívül csak ritkán. A Megjegyzés oszlop tartalmazza a folyóirat életében történt legfontosabb változásokat is. A Nyugat szecessziós címplapja 1910-ből (forrás: Országos Széchényi Könyvtár) ÉV PÉNZNEM EGY SZÁM ÁRA ÉVES ELŐFIZETÉS Megjegyzés 1908 Korona 1 20 Főszerkesztő: Ignotus Hugó. Havonta kétszer, évente 24-szer jelenik meg. 1909 Korona 1 20 1910 Korona 1 20 1911 Korona 1 20 20% drágulás az 1911. jún. 16-i számtól kezdve 1912 Korona 1, 20 24 1913 Korona 1, 20 24 1914 Korona 1, 20 24 1915 Korona 1, 20 24 20 fillér drágulás az 1915. dec. 16-i számtól kezdve, jóval az infláció alatti áremelkedés 1916 Korona 1, 40 28 1917 Korona 1, 40 28 40 fillér drágulás az 1917. júl.
1925-1929 között a kor liberális és konzervatív erőivel való kiegyezés jellemzi a lapot, de változatlanul a fiatal tehetségek felfedezésére törekszik. Osvát halála (1929) után Babits és Móricz folytatja a szerkesztői munkát 1933-ig. Ellenmondás van szemléletükben. Móricz a riportot, a nyers valóságot kívánta behozni a Nyugatba, Babits az európaiság, a klasszicizálás értékrendjét képviselte. Móricz megválik a Nyugattól, s Kelet népe címmel új folyóiratot szervez a népi írók számára. 1933-tól Babits és Gellért Oszkár a Nyugat szerkesztői. Ebben az időszakban a folyóirat legfőbb jellemzője a humanizmus, az antifasizmus. 1941-ben Babits halálával a nevére szóló lapengedély megszűnik. A hatóságok számára ez kívülálló ürügy a folyóirat megszüntetésére. Utódja Illyés Gyula szerkesztésében folytatta a Nyugat szellemi örökségét még formai szempontból is: A Magyar Csillag (1941-1944). Illyés a nemzedéki és az úgynevezett népi urbánus ellentétek fölé helyezte a lapot, összefogást teremtett baloldali és üldözött írók számára is.
Az első nemzedékhez Ady, Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Karinthy, Kaffka Margit, Móricz, Csáth Géza tartozott, a húszas években lépett fel a második nemzedék, Szabó Lőrinc, Németh László, Tamási Áron, Gelléri Andor Endre, a harmadik nemzedékhez tartozott Radnóti, Weöres, Vas István. Kritikusok és esszéisták új csoportja is innen indult, Bölöni, Schöpflin, Gyergyai, Szerb Antal, Cs. Szabó László – csak néhány név a legnagyobbak közül. Az első világháború idején a háborúellenes küzdelemben is szerepet vállalt a lap, írásai a humánum védelmében fogantak. A húszas években a folyóirat szellemisége nagyjából egységesnek volt mondható, Osvát helyett Babits lett a szerkesztő, az új nemzedék megjelenése is biztosította a lap egyenletesen magas színvonalát. "A Nyugat egy nagy lélekszámú országnak is fontos irodalmi és művészeti megmozdulása volna – olyasféle jelentőségű Európa történetében, ha át lehetne tenni más nyelvterületre, mint mondjuk a francia enciklopédistáké – nekünk magyaroknak pedig a reformkor után a legnagyobb erkölcsi és szellemi megújulásunk.