Szerkesztője volt a Nép Barátja című lapnak, novemberben pedig táborba szállt, néhány hétig nemzetőr volt Aradon. 1849-ben állást vállalt, belügyminisztériumi fogalmazó lett először Debrecenben, majd Pesten. A katasztrófa következtében állását elveszítette, bujdosni kényszerült. Rövid időre (1851) Geszten, a Tisza család birtokán mint nevelő talált nyugalmat. 1851 őszén az újjászervezett nagykőrösi gimnáziumba (1853-tól főgimnázium) hívták tanárnak. János meg a testvérei. Tanár Nagykőrösön: Lírai költészete a szabadságharc után, a nagykőrösi évek idején bontakozott ki. A gimnáziumban magyar és latin nyelvet és irodalmat tanított 1851–60 között. Bár tanárnak is kiváló volt, a megnövekedett feladatok (például saját maga írta a tankönyvet: Széptani jegyzetek; tanulmánya: A magyar nemzeti versidomról) és az ötvenes évek zaklatásai (mivel nem volt tanári oklevele, igazolnia kellett tanári alkalmasságát) felőrölték erejét. Kiújuló betegsége csak növelte elkeseredettségét. Ez idő alatt születtek a nagykőrösi balladák, 1851 táján kezdte írni A nagyidai cigányok című művét, átdolgozta a Toldi estéjé t. 1858-ban az újjászerveződő Magyar Tudományos Akadémia először levelező, majd rendes tagjává választotta.
Az 1845-ös Bihar megyei tisztújítás erőszakos eseményei számítanak "ihlető" élménynek. A megyei közigazgatás és a nemesi politizálás maradiságának kigúnyolása a fő tárgya művének. (Az eset jelentőségét mutatja, hogy Arany mellett Jókai is felhasználta az történetet A kőszívű ember fiai című regényében. ) A munka elkészítésének idején értesült a Kisfaludy Társaság vígeposzpályázatáról, amelyre elküldte az elkészült művet. A bíráló bizottság neki ítélte a 25 arany pályadíjat. Az elveszett alkotmány azonban nem hozott igazi írói hírnevet a költőnek, nyomtatásban csak 1849-ben jelent meg. Toldi: A valódi sikert a következő év hozta meg. 1846-ban a Kisfaludy Társaság újabb pályázatára írta meg Toldi című művét. 1847-ben vált ismertté neve, amikor megkapta a felemelt pályadíjat (100 arany). A hirtelen népszerűség talán legnagyobb hozadéka Petőfi barátsága. Ebben az évben kezdte írni a Toldi estéjé t is. 1848 márciusát Arany otthon töltötte, tollával és szellemével azonban a liberális eszméket követte.
Lelkiismeret-furdalása és vágyai örökös harcban álltak egymással. 1836 őszétől 1839 elejéig "corrector"-ként (az igazgató helyettese) dolgozott Nagyszalontán, és másodtanítóként magyart és latint oktatott. 1839-ben lemondott tanítói állásáról, először nevelő volt egy jómódú családnál, 1840 tavaszán pedig másodjegyzői állást vállalt Nagyszalontán. Anyagi helyzete némileg rendeződött (az álláshoz szolgálati lakás is járt). Házassága, családja: Ugyanez év november 19-én megházasodott. Felesége Ercsey Julianna, nála egy évvel idősebb leány (Ercsey ügyvédnek és cselédjének, Szakmári Erzsébetnek törvénytelen gyermeke). 1841-ben született leányuk, Juliska, 1844-ben fiuk, László. 1842-ben volt debreceni diáktársa lett a szalontai iskolaigazgató, Arany az ő inspirálására kezdett újra foglalkozni a "szellemi tudományokkal", ő beszélte rá a görög szerzők és Shakespeare fordítására. 1843-ban az Esterházy-per kapcsán néhány napot Pesten, Pozsonyban és Bécsben töltött. Az elveszett alkotmány: Írói pályája – néhány hírlapi cikk után – 1845-ban indult Az elveszett alkotmány című vígeposzával.
Otthon és Dekor: Kötött adventi koszorú - YouTube
Kötött Adventi koszorú...... Tudom, már lekéstük..... és egy régebbi bejegyzésemben már mutattam a szürke verziót, de olyan vidám és jópofa, hogy gondoltam többit is megmutatom nektek! Egyébként az jutott eszembe, hogy akár nem használt sálból is lehetne ilyet kreálni vagy régi kötött pulcsibó nem tud kötni.... én lemérném mekkora anyag kell rá, a vágás mellett végig szaladnák ragasztópisztollyal, hogy ne bomoljon le, aztán ráragasztanám a koszorú ulról úgysem látszana...... bár azért törekednék a szépségre!!! ulról nézve is.
Köszönöm:) " coldhelka