"Világéletemben vágytam a rádiózásra, mert a rádióstúdió egyedi és fantasztikus hely. Ahol kép is van – televízióban, online felületen –, ott a jelenlétemmel, a testbeszédemmel is befolyásolhatom a nézőt, ám a rádióban kizárólag a hangommal vagyok jelen. Tiszta helyzet: ott ül egy ember, vele szemben egy vagy két vendég, és a hangokból kell létrejönnie valami érdekesnek, az említett áramkörnek. Borzasztó nehéz, egyben csodálatos feladat. " A Világtalálkozó ban a műsorvezető mindig olyanokat ültet le beszélgetni, akik első ránézésre nem nagyon illenek össze (gondoljunk például a könyvben is szereplő Csányi Vilmos-Ganxsta Zolee kettősre), de vajon ő tudja, hogy működik-e majd a műsor? "Nincs itt mágia – feleli Kadarkai Endre. – Előzőleg nagyon sokat agyalok azon, hogy kiket ültetek be a stúdióba. A vendégek kiválasztásakor az intuitív készségemre hagyatkozom: adottak a karakterek, és spekulálok, mely két ember beszélgetéséből sülhet ki valami egyedi. Ez nyilván valahol vakrepülés – előre biztosra venni a kölcsönhatást, épp ezért izgalmas feladat. "
Az 1985-ben Révkomáromban született riporter szeret mindent, ami beszédközpontú, jelenjen meg egy interjú papíron, rádióban, televízióban vagy éppen Youtube-on. A legjobban mégis az élőbeszéd hangulatáért rajong. "Ennek hasonlíthatatlan varázsa van – mondja. " Amikor leülök valakivel beszélgetni, ott létrejön egy áramkör, és nekem az a dolgom, hogy figyeljem a beszélgetőpartnerem reakcióit, bizalmat teremtsek, és létrejöjjön az az atmoszféra, amely elengedhetetlen egy jóízű beszélgetéshez. " Kadarkai Endre szerint a Youtube és más internetes felületek tíz év múlva még meghatározóbb platformok lesznek a médiában, azon belül pedig abban a műfajban, amit ő képvisel. "Abban sem vagyok biztos, tíz-húsz év múlva lesznek-e még tévék; kívánom persze, hogy legyenek, mert a tévé nagyon fontos médium – véli. – Viszont azt látni kell, hogy nagyon áttevődött a figyelem, a fiatalok már szinte kizárólag online fogyasztanak tartalmakat, ezért a Youtube és társai sok műsor keltetője lesz a jövőben. " Forrás: Helikon Kiadó A rádiózást azonban továbbra is egészen egyedülálló platformnak tartja.
A Friderikusz-show-ra, amelyeket hat-hét éves koromban láttam, határozottan emlékszem, és már az 1990-es évek közepén nem hagytam volna ki egyetlen Kepes-műsort sem. " Az ember azt gondolná, hogy aki hivatásból ennyire kíváncsi, az a való életben is az. Ám kiderül, hogy ez nem egészen van így: Kadarkai Endre, mint mondja, bár kíváncsi ember, a hétköznapokban nem kíváncsibb az átlagnál. "Karinthynak van egy kis története: összefut az utcán egy bankárral, mire az karon ragadja, és kapacitálni kezdi, hogy olyan szellemes ember, mondjon már egy viccet. Mire Karinthy azt feleli, mondok, de maga most ad nekem kölcsön? Az sem úgy van, hogy a riporter állandóan kérdez; ugyanolyan társalgó az életben, mint bárki más, sokszor akar beszélgetni, sokszor meg nem. Nem szeretem, amikor valakire ráragad a riporteri póz, és úgy beszélget mindenkivel, mintha épp interjút készítene vele. " A Világtalálkozó szerzőjének, mint elárulja, interjúálma nincs – van, akit még szeretne beszélgetésre bírni, de hogy kit, azt babonából nem mondja meg.
Most a Helikon kiadásában megjelentek írott formában az utóbbi időben mostoha sorsú Klubrádión elhangzó beszélgetések. Rádiós vagy akár tévés beszélgetések nem szoktak leírva működni, vagy ha működnek, verbálisan igénytelenek, oda vannak hányva, írott szövegként gyengék. Kadarkai beszélgetései írásban is élvezetesek és mélyek, visszaidézik a beszélgetést, de ha épp az adott Világtalálkozót nem hallotta az ember, jól megállnak a helyükön írott interjúként is. Valószínű azért, mert Kadarkai komolyan veszi a szakmát, a kérdezést, a beszélgetést és a beszélgetőpartnert. Egyetlen kritikai elemet hoznék fel, jó lenne tudni a műsor végén, ki lesz a nyerő páros a következő héten. Vajon mi az oka annak, hogy nem mondják be? Még nem biztos? Vagy nehogy valaki lemondja és változás legyen? Jó lenne várni, előre készülni arra, hogy a jövő héten miféle verbális találkozó lesz, miféle feltárulkozások, önreflexiók születnek, miféle ellentétek simulnak egymásba. Látni, hallani, tapasztalni, hogy kell beszélgetni úgy, hogy az mély legyen, mégis jól érezze benne magát az ember.
A horvát motívumok A vörös-fehér sakktábla a 15. század óta jelképezi a horvát királyságot, majd az önállóság és függetlenség szimbólumaként újból azok után jelent meg, hogy Horvátország minden kapcsolatát megszakította az Osztrák–Magyar Monarchiával. A kuna, Horvátország jelenleg érvényes pénzneme tulajdonképpen nyestet jelent. A középkorban ugyanis az állat prémjét fizetőeszközként használták. Váltópénze, a lipa hársat jelent. A glagolita a horvát rovásírás, Tesla pedig ebben az esetben nem a villanyautó (bár annak is névadója). Nikola tesla élete wikipedia. A vitatott Nikola Tesla Nikola Tesla 1856-ban született Smiljanban, a monarchia katonai határőrvidéken, a jelenleg Horvátországhoz tartozó Lika térségében. A Zágrábból Dalmáciába vezető autópálya mellett táblák hirdetik szülőhelyét és az ott felállított emlékmúzeumot. Édesapja, Milutin Tesla európai műveltségű ortodox pap, édesanyja, Georgina Mandić szintén szerb lelkészi család sarja volt. Az anya egyik fivére, Petar a Tuzla-zvorniki Ortodox Egyházmegye metropolitája volt, míg másik testvére, Pavle Mandić az Osztrák–Magyar Monarchia ezredeseként vonult nyugállományba.
Szakmai karrierje ezután New Yorkban folytatódott, ahol Thomas Edison személyes munkatársa lett. Később viszonyuk megromlott, Edison veszélyes konkurenciát látott benne, és igyekezett mindent elkövetni, hogy Teslát ellehetetlenítse. Nikola Tesla és Thomas Edison A teljességet mellőzve, legjelentősebb találmányai a következők: Váltakozó áram és elektromos motor – Tesla olyan technológiát fejlesztett ki a váltakozó áramra alapozva, amelyet manapság is minden háztartásban alkalmazunk. „Az eredetiség a magányból születik” – Ki volt Nikola Tesla, az ember a legendák mögött? - WMN. A váltóárammal működő motort pedig már mindenhol megtaláljuk, legyen az otthoni vagy ipari használat. Elektromos rezonancia jelenség – Ő volt, aki ezt először a gyakorlatban is felhasználta. A Tesla-tekercs, vagyis az egymással induktív módon rezonanciában lévő tekercsek a nagyfrekvenciás generátoroknak, az elektromos áram vezeték nélküli továbbításának, valamint az összes, ma használatos hírközlő berendezésnek alapvető alkatrészévé vált. Távirányító – 1898-ban mutatta be először nyilvánosan a Madison Square Gardenben, ahol egy kishajót irányított a ráerősített antenna segítségével, rádióhullámokon keresztül.
Egy júliusi napon, a villámlások nyomán, a Tesla felszerelése sípolássorozatot adott. Vizsgálódásai után arra a következtetésre jutott, hogy a jeleknek egy másik bolygóról kell származniuk. A következő karácsonykor, válaszul az Amerikai Vöröskereszt arra a kérésére, hogy jósolja meg az elkövetkező évszázad legnagyobb tudományos eredményét, Tesla ezt írta: "Testvéreim! Nikola tesla élete röviden. Üzenetet kaptunk egy másik, ismeretlen és távoli világból. Ez így szól: egy… kettő… három… " 1996-ban amerikai tudósok közzétettek egy tanulmányt, amely megismételte Tesla kísérletét, és megmutatta, hogy a jelet valójában az Io hold okozta, amely áthaladt a Jupiter mágneses mezején. 1900-ban a milliárdos J. Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de az üzlettől végül a pénzember visszalépett. Tesla ezután azt javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, ami meg is valósult. Antennarendszerét, amely vezeték nélküli átvitelt tett lehetővé, ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították.