A törökverő, 17. századi, történelmi alapokon nyugvó Szapáry-monda a hazaszeretet, hűség, a barátság és önfeláldozás szép példája. Leginkább Lipták Gábor mondagyűjteményéből ismerhetjük. A drámai történet versre ihlette Szabó Lőrincet is.
Nem véletlen, hogy osztrák-bajor művészeti értékek később mint művészettörténészt és újságírót tovább foglalkoztattak. A szécsiszigeti templomban háromféle művészeti hagyományt lelhetünk fel. A plasztikus oltármegoldás, a freskók és az orgona mind a nyugat-dunántúli barokk művészet osztrák-bajor kapcsolataira utalnak. Az oltártérben, a főoltáron megrendítő keresztre feszítési jelenet látható. A kereszt alatt a fájdalomtól megtört Szűz Mária és János apostol állnak. Az oltártérben, a kőíven térdelő apostolok láthatóak. Péter kezében kulcsokat tart, András nagy keresztre támaszkodik. Budakalászi Szent Kereszt felmagasztalása plébánia - Esztergom-Budapesti Főegyházmegye. Az oltártér mögötti uradalmi karzat ablakai barokk díszítésűek. A körbejárható főoltár alakjai és a szentély fából készült szobrai a Bécsben tanult neves bajor szobrász, Philipp Jakob Straub (1706-74) fából faragott munkái. A drámai ihletettségű kálváriacsoport az ún. "Theatrum sacrum" ábrázolások közé tartozik, melyekből Magyarországon csak kevés maradt fenn. Hasonló, mély emberi érzéseket kifejező, élethű ábrázolások találhatóak Fertőszentmiklóson, Kópházán, Győrben, Budapesten, Egerben és a felvidéki Jászón.
Az orgona mögött Pöckel bájos, pasztell színű falfestménye látható, mely a zenélő angyalokat ábrázolja. Az orgona a neves gráci cég egyetlen olyan orgonája, amelyet nem építettek át. Nemrég mindössze némi karbantartáson esett át, hogy eredeti szépségű hangján csendüljön fel. A templom legrégibb szobra egy középkori, fekete Szűz Máriát a gyermek Jézussal bemutató faragás. Szépen sikerült a tiroli stílusú Lourdes-i Szűz Mária oltár is, mely 1900 körül került a templomba. A szécsiszigeti kastély helyén eredetileg egyszerűbb vár állt. Szécsisziget (Szent Kereszt) plébánia - Szombathelyi Egyházmegye. A Kerka mocsaras területén épült egykori palánkvár sok törököt látott. A középkorban Lenti elővára volt. A legnagyobb veszteség akkor érte a falut, amikor a török csatározások következtében 1631-57 között 191 lakos meghalt, míg további 36 török fogságba került. A templomépítő egyik őse, a törökverő Szapáry Péter élete német, osztrák és magyar írók jóvoltából bekerült az irodalom-, színház- és zenetörténetbe is. Az irodalmi műveket 1817-től adták ki Bécsben, Budapesten és más országban.
A templomot a következô évben festették ki. A külső renoválás 1917-re készül el. Robl Jánost 1917 októberében Babics György plébános váltja fel, majd 1921-ben Laktis Pál lett a plébános. Az első világháború idején hadi célokra elvitték a templom két harangját, melyet 1927-ben pótolnak. Az 1931-es népszámlálás szerint a község lakossága 2833 személy, melyből 2334 római katolikus (kb. 4-5000 fô a mai adat), ez 82, 5%. 1936-ban Makk Ferenc kezdi meg működését az egyházközségben. Szent kereszt templom miserend. A II. világháború idején - 1944. május 23-án - a templom legnagyobb harangját elvitték. Az egyházközség szomorú statisztikai adata, hogy 1946. február 22-én a német ajkú magyar lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, szám szerint kb. 1200 főt. Az egyházközség megfogyatkozva ünnepelte 1946-ban Krisztus Király ünnepén fennállása 100 éves évfordulóját. A templom újbóli kifestése 1956-ban volt, a templomtornyot és annak keresztjét is ebben az évben készítették el. A régi, fából faragott főoltár helyére 1959-ben vörös márványból oltár készült.
Szilágyi Ákos szerint a liberális értelmiség nem követett el hibákat, mert nem volt hol, a "rendszerváltást a nyers anyagi érdekek hajtották", amiben csak némi szekértolói szerep jutott. A liberális politikai elit viszont hibázott doktrinerségével, civilizátori attitűdjével, nemzeti süketségével. Szerinte ezen fordult meg 2010-ben a magyar demokrácia sorsa. Évekkel megelezte Orbánt Magyarországon először, 2008 elején, ő használta az illiberális demokrácia fogalmát, Fareed Zakariától, mert már akkor világos volt. merre tartunk. Győrffy Ákos – Wikipédia. Azt mondja, arról nem tehet, hogy 2013-ban Orbán Viktor ellopta tőle, – ahogy Hitler lopta el Chaplin bajuszát –, és politikai szabadalmat csinált belőle. Verssorait az országgyűlési napló azért őrzi, mert Torgyán József a millecentenárium évében a Szittya-szótyár című parodisztikus hőseposzából kiragadott sorokat. Megtisztelő volt bekerülni a "nemzetisten-gyalázókként" gyalázottak klubjába, Vörösmarty, Ady, Babits és József Attila, vagy épp Esterházy mellé. Már nem kutatja, csak döbbenten bámulja Oroszországot, amely nyomulása ellenszenves, de jelen helyzetében nem veszélyes Magyarországra, az EU-ra, mert elszigetelt, gazdaságilag gyenge.
Vitatkozni, veszekedni lehetett vele. Én néha ordítva vitatkoztam Jancsival például esztétikai kérdésekről, pedig tudtam, hogy ő a legnagyobb. Ő is tudta talán, de nem viselte. Világi érték: ezt gondolhatta a maga költői nagyságáról – Isten előtt nincs jelentősége. Isten előtt csak az emberségnek van jelentősége. Senkit nem fosztott ki, nem nyúlt le, nem hazudott, nem vert át senkit. Hitt az emberek jóságában. Hihetetlen nagy volt benne az empátia minden szenvedő iránt. Szolidáris volt minden üldözöttel, minden nyomorulttal, minden megalázottal. Na de milyen szerelmi kalandjai voltak! Index - Kultúr - Meghalt Székely Ákos. – mondja nekem ez a keresztény úri hölgy. Hát igen. De micsoda aszexuális középkori baromság, hogy szerelmes ember nem lehet szent?! Szerintem, aki nem ismeri a szerelmet, az nem is lehet teljes étékű ember! Pilinszky igen jóképű, mondhatni szép ember volt (még idősebb korában is), és nagyonis szerelmes természetű. De nem egy parázna vérnősző barom volt, nem egy macho, nem nőfaló, Don Juan, Savanarola, hanem szerelmes.
1994-től a Szombathelyen is megrendezett Bloomsday kortárs művészi fesztivál egyik szervezője volt. 1995-től a szombathelyi Leopold Bloom művészeti folyóirat alapító szerkesztője volt. Művei [ szerkesztés] Verbafrodita nász (versek, 1985) f (vizuális költemény, Dallos László és Rosta József fotóival, 1990) Egyszeri kibocsátás (vizuális költemények, 1994) Special Selection (művészkönyv, 1995) Metabolikus háttér (2000) Leopold Bloom planetoida. Szerk. Abajkovics Péter és Székely Ákos (szépirodalmi album, képversek, 2012) Díjai [ szerkesztés] Eötvös-ösztöndíj (1988–1989) Bloom Gólem-díj (1998) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 Magyar Narancs, 2012. 46. Költő volt asos.fr. sz. További információk [ szerkesztés] Adatlapja a Szépírók Társaságának honlapján Kortárs magyar írók Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 48787888 MNN: 296588 LCCN: no90026802 ISNI: 0000 0000 5166 3120 SUDOC: 194141705