A nemzeti oldal legnagyobb fesztiváljának, a Magyar Szigetnek az alapítója. Politikai tevékenységét a MIÉP-ben kezdte 1996-ban, az 1998-as országgyűlési választásokon, alig 20 évesen az ország legfiatalabb képviselőjelöltje volt. Csongrád-Csanád megye 2. választókerület (Szeged, Mórahalmi járás, Ásotthalom): Toroczkai László - Mi Hazánk Mozgalom. 2016-ban a Jobbik alelnöke lett. Hamarosan azonban szembe került Vona Gáborral, a párt elnökével, a Jobbik fokozatos balra, illetve liberális irányba tolódása miatt, és ez végül a Jobbik kettészakadásához vezetett. Miután megakadályozták, hogy Vona Gábor lemondása után átvegye a Jobbik vezetését, társaival, akik hozzá hasonlóan hűek maradtak az eredeti elvekhez, 2018-ban megalakították a Mi Hazánk Mozgalmat. Email címe: [email protected] Kövesse a YouTube-csatornáját is: Blogja: Bővebben róla:
Csongrád megye 4-es választókerületére Márki-Zay és Lázár János párharca miatt nagyobb figyelem irányul, de a megyében ugyanilyen fontos a Szeged egy részéből és a Mórahalom körüli falvakból álló 2-es választókerület is. Itt az ellenzék Mihálik Edvint, Szeged momentumos klímaügyi polgármester-helyettesét indította el, miután az fölényesen nyerte az előválasztást. Ellenfele is új ember azonban: miután a Fidesz 2010-ben, 2014-ben és 2018-ban is B. Nagy Lászlót, a Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal mostani vezetőjét jelölte a kerületben, méghozzá sikerrel, most változtattak, és B. Nagy helyére Mihálffy Béla, Szeged fideszes önkormányzati képviselője került. Mihálffy – aki korábban a szegedi MSZP-vel ápolt jó kapcsolatairól volt híres – egyik közeli szövetségese, az ugyancsak Szeged-Kiskundorozsmán régebben önkormányzati képviselőként tevékenykedő Lauer István 2019-ben függetlenként még Botka László ellen is elindult. Orbán Viktor disznót vág Mihállfy Béla öttömösi tanyáján | Forrás: Orbán Viktor / Facebook Mihálffy Béla idén segítséget kapott: januárban tanyáján, Öttömösön maga Orbán Viktor is meglátogatta őt, és a fotók tanúsága szerint közösen vágtak le egy disznót.
Jelenet az előadásból Színházi alkotók számára mégis olyan játszóterek ezek a világok, amikben a 19. század óta folyamatosan kipróbálják magukat fiatalabb és idősebb, kőszínházi és független alkotók egyaránt, ezzel is elősegítve azt, hogy megmaradjanak ezek a sokak szerint már kissé nehezen olvasható, de a mai napig páratlanul izgalmas szövegek és történetek. Balázs Zoltán Csongor és Tünde rendezésében minden időtlenné válik, ahol megkérdőjelezhetetlen, hogy a dráma alapszövetéhez mindig volt és lesz is közünk. A színlapon szereplő elemek már önmagukban kissé ellentmondásosak, a szó jó értelmében, hiszen a parányi lakásszínházi térben, a prózai színészeken kívül, szoprán, mezzoszoprán és tenor hangfekvésű előadók szerepelnek. A játék mégis Fekete János " J ammal" szájdobolásával kezdődik. A felütés frappáns, a szokatlan hangeffektek képzeletben máris átrepítenek egy különös, földöntúli helyre. Egy kissé átalakított, kiselejtezett teniszbírói székkel találjuk szemben magunkat. Ennek a világnak a tetején ül Mirigy ( Kéringer László) és az ölében alvó aranyfürtös Tünde ( Szilágyi Ágota).
Itt kezdődik, és itt végződik a mű. Egy kört ír le az útja. Jelzi: nem földrajzi helyzettől függ a boldogság. Csongor nem passzív szemlélő, hanem cselekvő hős. Időben éjféltől éjfélig tart. Virágzó kertből indul, és elvadult kertbe érkezik. Jellegzetes motívumok: – Csongor álmaiban a saját álmainkra, vágyainkra ismerünk rá. – Nem határozható meg pontosan, kit keres a főhős. – Érezzük az Etelka szerelem bánatát, fájdalmát. – Jellemző, hogy nem földi nő, hanem a mesék hősnője, égi mása lesz Csongor párja. Két szerelem áll a mű középpontjában. Csongor és Tünde {tündéri, mesék varázsa lengi át, légies, égi), és a szolgáik Balga és Ilma szerelme. Az utóbbi pár szerelmét Vörösmarty jóllakottság-boldogságnak hívja. Ösztönszerű, leegyszerűsített kapcsolat. Igénytelenebb, olykor groteszk. Két ellentétes világ kapcsolódik össze a műben: – Földi-égi} ezt kapcsolja össze a csodafa. Jellemző, hogy amíg Csongor utazgatott és vágyakozott, addig Tünde kiválasztotta Csongort. A férfi kertjébe ülteti a csodafát, és minden éjjel el is jön.
Nemes Jeles László Az árva címmel készülő harmadik mozifilmjére 900 millió forint támogatást szavazott meg a Filmszakmai Döntőbizottság. Kerékgyártó Yvonne Együtt kezdtük című filmjét 392 millió forinttal, a Csongor és Tünde animációs feldolgozását 570 millióval támogatják. Nemes Jeles László, aki a Saul fia című filmjével cannes-i nagydíjat, Golden Globe-ot, Oscart is nyert 2015-ben, nemzetközi koprodukcióban forgatja le új filmjét. Az árva a Laokoon Filmgroup gyártásában, a Saul fia producerei, Sipos Gábor, Rajna Gábor és Stalter Judit vezetésével készül. Kerékgyártó Yvonne korosztályos filmet forgat a mostani húszas-harmincasokat foglalkoztató témákról. Az Együtt kezdtük története a 2010-es évek középiskolás bulijaival indul, és azt vizsgálja, hova jutottak az egykori fiatalok. A Romwalter Judit és Pék Csaba producerek vezetésével készülő új magyar film bemutatóját 2022 őszére tervezik. Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című drámai költeményéből Henrik Irén Dargay Attila alkotótársa részvételével készül mozifilm a Cinemon Entertainment gyártásában.
színmű, magyar, 2016., 14 éves kortól Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Értékelés: 11 szavazatból A Csongor és Tünde nem pusztán dramatizált népmese, hőse nemcsak szerelmesét, a maga boldogságát, de az emberekét is keresi. A hármas út vidéke az emberiség fóruma. A három vándor az ábrándok iránt érzéketlen, önző, a boldogságot pénztől, hatalomtól váró, kíméletlen világ megtestesítői, akik kiábrándítják Csongort a földi világból és a szerelem vezércsillagának útmutatása szerint indul tovább. Ebben a műben a tündérvilág csodálatosan ölelkezik a reális élet alakjaival. Ilma és Tünde, Balga és Csongor sorsának párhuzamos mozzanatai nemcsak közönséges, földi szereplők otrombaságáról vallanak, de az álomvilágot, az illúziókat is kétségessé teszik. Az Éj monológjával pedig kozmikus távlatokban helyezi a költő a kilátástalannak tűnő emberi törekvéseket.
A kezdetben virágzó kerthez és a tündérfához visszaérve Tünde megtalálja szerelmét, aki szó szerint mindvégig ott volt az orra előtt. Elfoglalja a bírói szék tetején azt a helyet, ahol kezdetben Mirigy trónolt, és ölébe hajtja kedvese fejét, fokozva a dráma szerkezetének folyamatos körkörösségét. A boldogság megtalálása és a közben megtett út fontosságának kérdésköre nem korhoz kötött, a művészi megjelenítésnek viszont jót tesz, ha annyi humort, ötletet és újszerű gondolatot visznek bele az alkotók, mint Németh Anikó, Sáry László és Balázs Zoltán hármasa. Így talán nekünk is könnyebb a veretes verselésű Vörösmartyval tartanunk "örülni az éjbe". Az előadás adatlapja a oldalon itt található. Címkék: Vörösmarty Mihály, Tankó Erika, Szilágyi Ágota, Sipos Marianna, Sáry László, Németh Anikó, Maladype, Kéringer László, Denk Viktória, Bödők Zsigmond, Bartha Lóránd, Balogh Eszter, Balázs Zoltán
Mirigy akadályozza meg a két fiatal egymásra találását. Minden rossz, ártó szándék megtestesítője, aki minden nemes törekvést megakadályoz. Legfontosabb jelenetei a műnek: – a hármas út motívum – kétszeres megjelenése a vándoroknak A három vándor, a polgári élet háromféle kiteljesedését jelképezi. – a fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Saját területét tartja tündérhonnak. Úgy véli a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. – A tudós: Sok tudást felhalmozott, és rájött, így sem tud semmit. De saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. – A kalmár: gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet, szerelmet, barátokat, palotát. Számára a pénz tündérhon. Az ötödik felvonásban Csongor újra találkozik a vándorokkal. Végkicsengése: minden út tévút volt. A pénz a tudás és a hatalom önmagában nem tehetik boldoggá az embert. Az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja Vörösmarty céltalannak, oktalannak. Az Éj monológja a semmit jeleníti meg.
Mirigy a Tünde fejéről levágott aranyhaj fürtjével a könnyűvérű Ledért nyeri meg bosszúja eszközének, hogy így félrevezetve Csongort, megutáltassa vele a szerelmet. IV. FELVONÁS Mirigy tisztes özvegy képében húzza az igát a házában. Az udvarra érkező vándorok közül Balgát az ördögfiak sorozatos, goromba tréfákkal bosszantják. Szomját se tudja oltani, pedig nagyon szomjas és mivel elköltötte a pénzét, és így nem tud venni Dimitritől. Kurrah Balgát az ólba zárja, és helyette ő indul tovább Csongorral. A szobában eközben készíti Ledét, hogy csábítsa el a Csongort. A másik két ördögfi a Csongor által otthagyott eszközöket kicseréli sima eszközökre. A kertben Kurrahnak sikerült elaltatnia "gazdáját", és nem is ébreszti fel amikor Tünde érkezik. A tündérlány üzenetet hagy Csongornak, aki rájön hogy félrevezetés áldozat lett. Ezért üldözni kezdi csaló szolgáját akit Balgának hisz. Mirigy házának szobájába Ledérhez Csongor helyett az ólból kiszabadult Balga érkezik. Mindketten félreértik a helyzetet, az előbb feleszmélő Ledőr lelép.