Nagyon szép zene.... harmonika... - YouTube
az éjszakát.
Jól figyeljetek, elmesélem most az én kis életem! öreg zenész vagyok, nem füllenthetek! Ó, sok kisleány nézte érdeklődve szép harmonikám, Úgy szólt a hangszerem, és közben énekeltük kedvenc slágerem! Dalolj csak jó harmonikám, Táncoljon az a szép leány! Dalolj csak öreg cimbora, Nem megyünk egyedül haza. Jött a Mónika, így hát véget ért a kalandok sora, (sajnos) aztán jött a gólya, s a kis Tónika! Így éltünk tovább, Móni, Tóni és a kis harmonikám, Úgy sír a hangszerem, amikor leporolni néha felveszem! Mónikám, drága Mónikám, Néked szól a harmonikám! Tivoli harmonika zene se. Ahányszor kezembe veszem, Mindig csak rád emlékezem! Ó, a Tónika, ő is muzsikus lett, mint az apuka, (sajnos) csak a gitárt nyúzza egész éjszaka! Ó, sok kisleány, most már őt imádja, nem az apukát, A diszkóban nincs harmonikaszó, de kár, hogy öreg lettem, rúgja meg a ló! Táncoljon a sok kisleány! Nem hagylak el, ne félj, soha!
Beltéri Szabadtéri
Díszes hintóban a hotelbe őket bevitte három kicsi csacsi. Zugban eladták az aranyakat, hát Tirolban töltik a nyarakat. Baldachinos ágyban pihennek ők, nagyon előkelők. És másnap délbe' marhasült van ebédre, és a tányérba nézve sír három gyerek. Kockára vágva a papánk van a tálba'. Ilyen marha a drága, jaj, hogy lehetett? Ám a gyász után ők ródliznak, közbe' jódliznak. Hili-halali-hó! Gyere, öcsi boci, kapaszkodj, hozzám ragaszkodj, mert ez valami jó! Bennünket levágni sose lehet, és nem lesz belőlünk bécsi szelet. Esküszünk, belőlünk sosem esztek ti gonosz emberek! Tivoli harmonika zene ne. Nem mondhatom el: Nem mondhatom el senkinek, hogy merre járok, hogy sírva hol bolyongok én éjfél után. Nem mondhatom el, félek, kinevetnek érte, úgy tudják, átmúlatom én az éjszakát. A hírem, hogy ez a bohém nem tud szeretni, a pezsgő folyik, mint a víz az asztalán. Ki hinné, hogy ez a bolond titokban minden éjszakán órákig néz egy kis ablakot, mert néha téged ott elsuhanni lát. higgyék, hogy átmúlatom én az éjszakát. Az éjszakát.
A marás után kettőnél több apró sebet láthatunk. A rézsikló mintázata is hasonlít a viperához, de a feje tetején található pajzs általában segíti a felismerését. Nagy segítséget nyújt, hogy az összes siklónak kerek pupillája van, a felnőtt egyedek pedig hosszúak. Marni az erdei sikló, a rézsikló és a 170-300 centi hosszú haragos sikló szokott, de méreganyaguk egyáltalán nincs. A gyakran látott vízisikló és a kockás sikló nem harap, félni nem kell tőlük, még akkor sem, ha sziszegnek, bántani pedig nem szabad őket, védettek. Aki mégis kígyókra vágyik Ha kifejezetten olyan nyaralóhelyet keresünk, ahol minél több kígyóval találkozhatunk, az Ilha da Queimada sziget a legjobb választás. A Brazíliához tartozó, okkal lakatlan szigeten több ezer kígyófaj lelt otthonra, nem egy közülük extrém veszélyes az emberre nézve. Olyan sok van belőlük, hogy négyzetméterenként minimum öt tekergőzik a lábunk előtt. Látogatni csakis engedéllyel érkezhetünk, különben mérges kígyókkal, sőt a még mérgesebb brazil hatóságokkal találjuk szembe magunkat.
Szerencsére hazánkban nagyon ritkán fordul elő halálos kimenetelű kígyómarás, ettől függetlenül nem árt tudni, hogy mi a teendő, ha egy helyi vipera vagy sikló megharap minket. Emellett külföldi útjaink előtt sem árt felkészülni. A legfontosabb, hogy akár mérges kígyóról, akár egy ártalmatlan harapásról van szó, azonnal keressük fel a legközelebbi sürgősségi osztályt. Milyen veszéllyel állunk szemben? A világon 3000 kígyófaj található, ebből hazánkban csupán hét: az erdei sikló, a rézsikló, a vízisikló, a kockás sikló, a haragos sikló, a keresztes vipera (képünkön) és a parlagi vipera. Az első négy ártalmatlan, míg haragos siklónak méregfoga ugyan nincs, harapása fájdalmas lehet. A parlagi vipera mérge igen gyenge, marása nagyjából egy méhcsípésnek felel meg. A keresztes vipera a legveszélyesebb a hazánkban élő fajok közül, de marása nagyon ritkán végződik halállal. A Zempléni hegységben, a Tiszaháton, Somogyban, Zalában és a Hanságon találkozhatunk e fajjal. A világon 400 mérgező kígyófajta él, amennyiben külföldre utazunk (elsősorban trópusi vidékre vagy mezőgazdasági területekre), s várhatóan olyan helyre is ellátogatunk, ahol gyakoriak a mérges kígyók, készüljünk fel.
Itt a nyár, utazunk belföldre és külföldre egyaránt, olykor teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy a meglátogatott, végigtúrázott területeken bizony mérges kígyók is előfordulhatnak. Na de honnan tudhatjuk, melyik kígyótól kéne félnünk, és hol kaphatunk ellenmérget? Az Egészségügyi Világszervezet szerint a világon évente százezer ember hal meg kígyómarás miatt, és ott vannak azok is, akik túlélték ugyan az esetet, de maradandó károsodást szenvedtek, például amputálni kellett valamelyik végtagjukat. Mindezek ellenére a kígyóktól nem rettegni kell, nem is homokba dugni a fejünket, hanem tájékozódni, okosan felkészülni a vészhelyzetekre, de legfőképpen: elkerülni a csúszómászókkal történő találkozást. Milyen kígyóktól kell félni, ha nyaralni indulunk? A világon több, mint 3000 fajta kígyó él, közülük 200 vadászik számunkra is ártalmas méreggel. Alapvetően a kígyók nagy része nála nem nagyobb zsákmányra készül fel, ezért nincs olyan mennyiségű méreg a fogaikban, ami emberre is végzetes lehet.