Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 3 lejárt aukció van, ami érdekelhet. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Az okos leány (2 db)
Holnap jókor reggel, mikor a király kilovagol a rétre a katonákhoz, ülj le az útra egy hálóval, tégy úgy, mintha halásznál. Megmondta aztán azt is, hogy mit feleljen, ha a király megkérdezi. A paraszt ember úgy tett, ahogy a királyné tanácsolta: másnap reggel leűlt az út szélén, a hálót betartotta az út közepére, emelgette, mintha igazán halásznék. Bezzeg, hogy megállott a király, mikor meglátta ezt a bolond dolgot. Kérdi: – Hát te mit csinálsz, szegény ember? – Halászok, felséges királyom. – Nincs itt víz, hogy fogsz itt halat? – Hát bizony, ahogy az ökörnek csikaja lehet, úgy az úton is lehet halat fogni, felelt a paraszt ember. Szeget ütött a királynak a fejébe ez az okos felelet, mindjárt sejtette, hogy erre az ő felesége tanította ki. Vallatni kezdette a parasztot, hogy ki tanította erre az okosságra, de a paraszt folyton csak azt felelte, hogy maga eszitől találta ki. – Hiszen mindjárt megmondod te az igazat! kiáltott a király szörnyű haraggal. Azon a helyen lekapatta a húsz körméről s olyan huszonötöt vágatott rá olvasatlan, hogy a szegény paraszt az eget is bőgőnek nézte.
Eközben a királyfi csak várta, várta Giovannit, de bizony ő nem jött. Végre is elszakadt a türelme fonala, hazament, de már messziről látta a palota ajtaján a cédulát. Szaladt oda, olvasta, s hej, elszomorodott kegyetlenül! Futott az anyjához: – Látod, anyám, látod! Ugye megmondottam, hogy Giovanni leány? De most nincs is itthon maradásom: megyek utána, s addig meg nem pihenek, amíg feleségül nem veszem! Azzal lovat nyergeltetett, felpattant rá s elvágtatott. Amint vágtatott, ahány emberrel csak találkozott, mindeniktől megkérdezte, hogy nem láttak-e egy ilyen meg ilyen szép fiút, aki arany koronát vitt magával. De bizony nem látta senki. Aztán elérkezett a patakhoz, s hát ott volt a legény, meregette a vizet mogyoróhéjjal. Megkérdezte ezt is: – Hallod-e, fiú, nem láttál-e erre lovagolni egy fiút, akinek a kezében arany korona volt? – Dehogy nem láttam! – mondotta a legény – az én unokatestvérem volt az. Eddig bizonyosan hazaért. – Hát vezess a házukhoz! – mondotta a királyfi s együtt mentek a leány házához.
A fiú is leült szépen a patak partjára, de gondolta magában: »Hát aztán minek áztassam én a lábamat? Várok, amíg a víz mind lefoly. « Úgy tett, ahogy gondolta. Leült, közben kikotorászott a zsebéből egy mogyorót, azt felvágta s annak a héjával kezdette meregetni a vizet. S ahogy meregette: szépen öntötte ki a homokba. »Majd elfogy ez a víz«, gondolta magában. Ezalatt a leány már rég általment a patakon s amint ment, mendegélt, találkozott egy paraszt fickóval. – Hallod-e, fickó! Add ide nekem a ruhádat, én meg neked adom az enyémet! Cseréljünk! A fickó szívesen ráállott a cserére, a leány férfiruhába öltözött, aztán meg se állott, amíg abba a városba nem ért, ahol a királyfi lakott. Ahogy a palota elé ért, ott fel s alá sétált. A királyfi éppen künn állott az erkélyen, meglátta a szép fiút, egyszeribe szólott neki, felhívta s kérdezte, hogy ki s mi ő. – Az én nevem, – mondotta a fiú – Giovanni. Idegen vagyok itt, szeretnék szolgálatot találni. Pages: 1 2 3
További részletek megtekintéséhez váltson teljes képernyős módra
Kalocsa ( Bács-Kiskun megye) - Budapesttől délre, 110 km-re található, a Kalocsai Sárközben, az Alföldön. Bács-Kiskun megye nyugati területén fekszik, a Duna bal partja közelében. A fűszerpaprikájáról és csipkéjéről híressé vált helység népművészeti kincsekben bővelkedik (Népművészeti tájház, Magyar Fűszerpaprika Múzeum). Érseki bazilikája impozáns barokk műalkotás. Igen gazdag az Érseki Palota kincstára. Kecskemét ( Bács-Kiskun megye) - A nagyvárosok közül Kecskemét fekszik a legközelebb az ország mértani középpontjához, Pusztavacshoz. A Duna-Tisza közén elhelyezkedő város a kedvező helyi adottságoknak köszönheti a létét. Bács-kiskun megye térképe. Barackpálinka és Kodály-módszer, ami első hallásra a városról az idegennek eszébe juthat. Nevezetességei: Kossuth tér, szecessziós Városháza, Szent Miklós-templom, Cifrapalota, piarista templom és rendház, evangélikus templom, Magyar Népi Iparművészeti Múzeum, Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Szórakaténusz Játékmúzeum. Fotómúzeuma kuriózum Magyarországon. A pálinkagyártással a Zwack Gyümölcspálinka-főzde termeiben ismerkedhetünk meg.
Bács-Kiskun megye az ország legnagyobb területű megyéje, 8 444 km 2 -es területe az ország 9%-ára terjed ki. Lakónépessége 2010-ben 524 841 fő volt, amely az ország teljes népességének valamivel több, mint 5%-át jelentette. A területi részesedése tehát jelentősen meghaladja a népességarányos részesedését, amiből következik az országos átlagnál lényegesen alacsonyabb népsűrűsége (~62 fő/km 2). Bács-Kiskun megye városai és települései. A megye városhálózatát az 1950-es megyerendezés idején még csupán öt város alkotta. A rendszerváltozásig további öt települést nyilvánítottak várossá, az azt követő várossá nyilvánítási hullám hatására viszont 2009-re több mint duplájára növekedett a megye városainak a száma. Jelenleg a megye 119 településéből 22-nek van városi jogállása, így a teljes népesség több, mint kétharmada városlakó. Lakosságszám alapján a legjellemzőbb várostípus a 10 000 – 49 999 fő közötti, amelyekben a megye lakosságának 30%-a, a városi népesség 45%-a él. Magyarországon jellegzetes, európai viszonylatban is sajátos településforma a tanya.
Az országon belül leginkább az Alföldön, azon belül pedig Bács-Kiskun megyében a legelterjedtebb. A tanyás települések az Országos Területfejlesztési Koncepció ban meghatározott sajátos adottságú vidékies térségtípusok jellemző településtípusát képezik. A meghatározás szerint azon települések tartoznak a tanyás települések közé, ahol a népszámlálás szerint a külterületi népesség száma meghaladja a 200 főt, aránya pedig a 2%-ot. Az ország így lehatárolt 280 tanyás településéből 62, vagyis az összes 22%-a Bács-Kiskun megyében található, ami a megyék között a legmagasabb arányt jelenti. Bács-Kiskun megye | Térport. A tanyás településtípus jelenléte a megye nyugati, Duna-menti részét leszámítva a megye teljes területére jellemző. Természet- és tájföldrajzi adottságok Bács-Kiskun megyében három természetföldrajzi középtáj (mezorégió) kiterjedése a számottevő: a Duna-menti síkság, a Duna-Tisza közi síkvidék és a Bácskai-síkvidék. A Duna-menti síkság területének nagy részét középkötött jó termőképességű öntéstalaj foglalja el, amelyen valamennyi szántóföldi növény sikerrel termeszthető.
A közelben fekszik a Fehér-tó és a Sós-tó. Kiskunmajsa ( Bács-Kiskun megye) - Jó borairól és gyógyvizéről ma már egyaránt ismert város. A fürdőzőket és betegeket a Jonathermál vize gyógyítja. Lajosmizse ( Bács-Kiskun megye) - A Kecskemét melletti homokhátság északi részén, az 5-ös és az M5-ös autópálya mellett fekszik. Gasztronómiai élményt jelent felkeresni a települést a Tanyacsárdával - cigányzene, lovaglás és lovasbemutató ismertet meg az Alföld népi kultúrájával. Lajosmizse - Bene különlegessége a Tanyamúzeum.
Horgá - Bács-Kiskun megye horgásztavai Vadász turizmus [ szerkesztés] A külföldi vendégek vadásztatását csak vadászatszervező irodák intézhetik. Az egyes vadfajok vadászata évente változó időpontokban engedélyezve. Látnivalók táblázatban [ szerkesztés] Természeti örökség Tájegységek Természetvédelmi területek Gyógyvizek, termálvizek Épített örökség Városok Történelmi emlékhelyek Várak, erődök Paloták, kastélyok Egyházi épületek Folklorisztika, népi építészet Múzeumok Utazási tanácsok [ szerkesztés] Megközelítés [ szerkesztés] Közúti közlekedés [ szerkesztés] Vasúti közlekedés [ szerkesztés] Légi közlekedés [ szerkesztés] Vízi közlekedés [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Padányi, Ágnes: Ungarn. Schritt für Schritt. Ungarischer Tourismusamt. 2003. Gyógy + wellness (katalógus 2008., kiad. Magyar Turizmus Zártkörűen Működő Részvénytársaság -) Zará - Zarándokhelyek Magyarországon Külső hivatkozások [ szerkesztés] Bács-Kiskun megye hivatalos oldal Bács-Kiskun Megye Homepage A Vendégváró cikke Régiós szálláskereső Portré Bács-Kiskun megyéről (Word dokumentum) Bács-Kiskun megye települései Bács-Kiskun megye témához kapcsolódó forrásszövegek a Wikipédiában.