Borító: Kötött ISBN: 9786156402004 Nyelv: magyar Méret: 130*200 Tömeg: 868 g Oldalszám: 464 Megjelenés éve: 2021 -10% 6 200 Ft 5 580 Ft Kosárba Raktáron A kedvezményes árak kizárólag a webshopunkon keresztül leadott megrendelésekre érvényesek! A Harmadik Birodalom nyelve · Victor Klemperer · Könyv · Moly. Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja.
Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadi-utánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! 1119 Budapest, Etele Plaza 5 db alatt Budapest, VIII. Klemperer, Victor: LTI - A Harmadik Birodalom nyelve: Egy filológus feljegyzései | Atlantisz Könyvkiadó. kerület Aréna Pláza Bevásárlóközpont Budapest, XIII. kerület Duna Plaza Bevásárlóközpont, I. emelet Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 589 pont 5% 4 990 Ft 4 740 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 474 pont 4 980 Ft 4 731 Ft Törzsvásárlóként: 473 pont 3 800 Ft 3 610 Ft Törzsvásárlóként: 361 pont 3 999 Ft 3 799 Ft Törzsvásárlóként: 379 pont 6 500 Ft 6 175 Ft Törzsvásárlóként: 617 pont 5 000 Ft 4 750 Ft Törzsvásárlóként: 475 pont Események H K Sz Cs P V 28 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 29 30 31 3
Összefoglaló Victor Klemperer (1881-1960) zsidó származású nyelvészprofesszorként kizárólag árja feleségének és Drezda bombázásának köszönhetően élte túl a Harmadik Birodalom tizenkét esztendejét. A drezdai egyetem katedrájáról különböző hadiutánpótlás-gyárakba száműzve, betanított segédmunkásként közvetlen közelről figyelhette meg, hogyan fertőzi meg egy egész nép tudatát a náci hatalom legtitkosabb és legfélelmetesebb fegyvere, a totális nyelv, amit ő rövidítve LTI-nek, azaz a Harmadik Birodalom nyelvének (Lingua Tertii Imperii) nevezett el. Victor Klemperer: LTI - A Harmadik Birodalom nyelve. Megfigyeléseit folyamatosan lejegyezte a naplójába, majd a háború befejezése után fejezetekbe rendezte és 1947-ben LTI címen publikálta, mely világszerte ismerte tette a nevét. Klemperer az LTI-ben a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcsszimbólumát megragadva, ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tulajdonképpen minden totális és totalitásra törekvő rendszer nyelvi sémáit katalogizálja. A könyv azonban egyáltalán nem száraz lexikológia, vagy szemantika (megértéséhez például nem szükséges német nyelvtdás), inkább egy különös napló: a szerző elejétől a legvégéig benne élt ebben a számára életveszélyes társadalomban és ép elméjét megőrizendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve a újságcikken kereszül egészen a náci irodalomig.
Az 1984-es kiadás szinte zsebkönyv méretű volt, a mostani vaskos és lényegesen gazdagabb. A kötet szerkesztésében többen vettek részt, első helyen Kiss Barnabás, aki a könyv megismertetésére kiadót alapított. Mostanra azok az emberek, akik számára sötét emlék a nácik tündöklése és bukása, már jórészt megöregedtek, talán nem is élnek. Csaknem két generáció nőtt fel a magyar nyelvű első kiadás óta, és a mindennapi tapasztalatok azt mutatják, hogy a náci eszméknek – főleg tudatlanságból – hazánkban ismét vannak hívei. Első közreadása (1947) óta Klemperer műve igen sokszor jelent meg németül, az újabb kiadások Elke Frölich bőséges jegyzetanyagával, megmagyarázva egyebek között a leghétköznapibb és a legbonyolultabb fogalmakat, a rendfokozatokat, a tömérdek rövidítést és náci uralom ünnepélyes szertartásait. Az új kiadás megőrizte Lukáts János eredeti fordítását, de a jegyzeteket még megtoldotta Nagy Márk, kibővítve olykor tartalmi magyarázattal, hiszen a Harmadik Birodalom Nyelve rengeteg mellébeszélő megfogalmazást is használt.
A könyv azonban egyáltalán nem száraz lexikológia, vagy szemantika (megértéséhez például nem szükséges német nyelvtudás), inkább egy különös napló: a szerző elejétől a legvégéig benne élt ebben a számára életveszélyes társadalomban és ép elméjét megőrizendő, imponáló polgári műveltség birtokában, rezignált iróniával folyamatosan megfigyelte és rögzítette a hétköznapi nácizmus majd minden nyelvi rezdülését, a korabeli viccektől kezdve a újságcikken keresztül egészen a náci irodalomig. Az LTI magyarul 1984-ben jelent meg először és ezidáig utoljára a Tömegkommunikációs Kutatóközpont Membrán könyvek című sorozatában – jelen könyv szövege ezen kiadás javított, átdolgozott változata.
Az író a hitleri propaganda és közélet nyelvének néhány tucat kulcs-szimbólumát ragadja meg, majd ezeket történeti, kultúrtörténeti és nyelvi kontextusba állítva tárgyalja. Közben lépten-nyomon emlékeket idéz fel, egykorú vicceket és anekdotákat. Éppen ez a tárgyalási mód adja a könyv tagadhatatlan báját, azt, hogy minden tudálékosságtól mentes, mindvégig élvezetes és érdekes olvasmány marad. ˝ Ár: nincs raktáron, előjegyezhető
Kereki, alsó buszmegálló (164 m) Koordináták: DD 46. 788512, 17. 914620 DMS 46°47'18. 6"N 17°54'52. 6"E UTM 33T 722452 5185788 w3w ///pattan. elugrik Itiner: A buszmegállóból északi irányba indulunk. A ZL jelzés vezet Kerekiből Fehérkő várába, majd pár száz métert tovább déli irányban a gerincen. A gerincről jelzetlen erdőgazdasági úton jutunk vissza Kerekibe. A buszmegállóhoz a már ismert ZL jelzések kalauzolnak. A túráról részletesen: Kereki déli végéből indulunk északi irányba. A településhez tartozó Amáliapusztára bevezető úton balra kanyarodva a ZL jelzésre térünk. Az enyhén lejtő úton az éppen születő Kőröshegyi-Séd hangulatos fűzfaligetekkel, völgytalpi kaszálókkal övezett folyását keresztezzük. Fehérkő vára Kereki -. A házakat hamar elhagyjuk, és a faluszéli játszótérnél balra kanyarodunk az erdős domboldal irányába. Bár Fehérkő vára közvetlenül felettünk trónol, a meredek leszakadást balról kikerüli az ösvény, és a lankásabb keleti oldalban, gyertyános-tölgyerdőben kapaszkodik a gerincre. Egy szakaszon így is megerőltető az út, de segítségként fakorlát nyújt kapaszkodót az ösvény mellett; az erdőben is több lankásabb csapás kerül a gerinc irányába.
Fehérkő vára Kereki község legfőbb nevezetessége. Középkori várrom, mely szabálytalan alaprajzú, ellipszis alakú. A vár romjai a községtől délnyugatra, a Levelesi erdő északi részén emelkedő 283 m magas Várhegyen láthatók. Balatoni látnivalók – Kereki, Fehérkő vára | Élő Értékek. A vár legnagyobb része téglából épült, követ csak egyes falrészek alapozásánál, a bejáratok, ablakok keretezéseinél, párkányoknál és a kaputorony alapjainál használtak. A vár bejárata a legkönnyebben megközelíthető déli oldalon volt, ahol fahíd vezet át az 5-6 m mély és 6-8 m széles várárkon a felvonóhidas kapujához. A vár romjai ma csak egy emelet magasságban állnak, azonban eredetileg kétemeletesek voltak. Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat, erre egy 1336 -os oklevél utal, mely Cikó várnagyot nevezte meg parancsnoknak. 1474-től az ország leghatalmasabb mágnásai közé tartozó Báthori-család uralta a főként téglából épített várat, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak.
Végül 1544-ben az akkor már korszerűtlen várat a magyar katonaság robbantotta fel, nehogy török kézre kerüljön. A vár maradványait a környéken ház és templomépítéshez hordták szét. A várrom megmentésére az utolsó pillanatban, az 1960-as évek elején került sor. Ekkor megerősítették a még álló falrészeket, és a régészeti feltárások során korabeli pénzérméket, fegyvereket, serlegeket, díszes kályhacsempéket is találtak. 2021-ben a "Somogy bejárható varázsa" címet viselő projekt keretében felújítási munkálatokat végeztek a várromnál. Ennek köszönhetően az építményt faszerkezetű gyalogosjárda öleli körbe, illetve az északi oldalán kialakított panoráma és pihenő teraszról az ide kirándulók megcsodálhatják a balatoni panorámát és a Kőröshegyi völgyhidat is. Fehérkő vára – Wikipédia. MEGKÖZELÍTÉS A Czikó pihenőtől kb. egy kilométeres sétával érhető el a vár. A turista út mentén 2021-ben a korlátokat is rendbe hozták. A Slow Life Country Home szálláshelyről gyalog is eljuthatunk a várromhoz. A túra első részében sétáljunk el Nezdepusztáig, majd a dombról leereszkedve egyenesen vágjunk át a Pelsonius ménes legelőjén (magánterület, csak saját felelősségre), így a vár melletti parkolóhoz (Czikó pihenő) fogunk érni.
1402-ben főurak egy csoportja fellázadt Zsigmond ellen, és a trónkövetelő Nápolyi László mellé állt. A lázadók között voltak a Marczaliak is. Zsigmond Garai Miklós nádort bízta meg a lázadók leverésére, birtokaik elkobzására. A Zsigmod párti hadak Pápocnál megverték a lázadók seregét, Fehérkő várát 1403-ban megostromolták, elfoglalták. A várat csak azután építették újra, miután Zsigmond kegyelmet adott a Marczaliaknak. 1422-ben és 1423-ban Sárközi László Fehérkő várnagya, 1429-ben már Vitai Kis László. 1474-ben Mátyás király parancsára Báthori István országbírót beiktatják Fehérkő, Babócsa birtokába, mint a Marczaliak örökösét. 1478. június 7-én Báthori István országbíró Fehérkő nevű elhagyott váráról hallunk. A Mátyás halála után trónkövetelőként fellépő Miksa csapatai 1490-ben elfoglalják a várat. Kinizsi és Báthori a Fekete sereg segítségével foglalta vissza. 1494. szeptember 19-én kelt az az oklevél, amely az egykori Marczali birtokokat sorolja fel, ebben "dirutum castrum Feyerkew" elhagyott romként említik.
A Somogy megyei Kereki délnyugati végénél, a Leveles erdő északi, meredek oldalából kiugró 283 méter magas, löszös, agyagos hegytetőn kis vár romjait taláhatók. A helyi folklór Kupavárnak, vagy Katonavárnak nevezi, a szakirodalom Fehérkő néven ismeri. Az 1784-es katonai térképen (galéria) Kattona várként szerepel. Kereki első okleveles említése 1193-ból ismert. III. Béla király megerősítette a János lovagokat (johanniták) korábban nyert adományaikban. Birtokaik közt szerepel Querequi is. Kereki a székesfehérvári rendház tartozéka volt. 1229-ben már a székesfehérvári káptalan birtoka. A vár első írásos említése 1336-ból ismert, Czikó a várnagya. A vár sem épülhetett sokkal korábban. 1396-ig királyi vár volt, 1368-ból, 1369-ből oklevelek említik a várnyagy nevét: Besenyő János, aki Nagy Lajos királyunk familiárisa volt. 1396-ban Marczali Miklós temesi bán kapja meg adományként Luxemburgi Zsigmondtól a török elleni harcokban szerzett érdemeiért. 1397. október 23-án Zsigmond megerősíti az adományozást, melyben a bánnak, testvéreinek és rokonainak adja Feyerkew várát.
1495. május 25-én II. Ulászló új adomány címén adta a Báthoriaknak régi birtokaikat, köztük Fehérkő várát is. 1530-ban Báthori Andrástól Perneszi Ferenc vette meg. A vár romlott állapotát, falainak ágyútűz elleni elégtelenségét figyelembe véve a magyarok 1544 körül, a török Somogy megyei előretörésekor felrobbantották. A vár maradványait a környéken építkezésekhez hordták szét.
A vár története A történészek véleménye szerint Anjou Károly király adhatott utasítást egy uradalmi központ létesítésére, ami a továbbiakban összefogta a környékbeli jobbágyfalvakat. Egy 1336 -os oklevél szerint Cikó várnagy parancsolt benne. 1403 -ban fegyvercsörgés verte fel, mivel Marcali Miklós erdélyi vajda csatlakozott Nápolyi László trónkövetelő táborához Luxemburgi Zsigmond ellen, ezért az uralkodó hívei megostromolták és elfoglalták annak kereki várát. A megrongált erődítmény évekig elhagyatottan állt, a győztes uralkodó csak 1408 -ban adott engedélyt a közben kegyelmet kapott Marczali főúri családnak, hogy újjáépíttethesse. 1474 -től az ország leghatalmasabb mágnásai közé tartozó Báthori-család uralta a főként téglából épített várat, ami nem katonai szempontból, hanem mint birtokközpont volt fontos urainak. A meredek hegyoldal szélén körbe húzódó emeletes lakószárnyakat támpillérek támogatták, bejáratát négyzetes kaputorony és mély szárazárok védelmezte, melyen hosszú fahíd vezetett át.