RÉSZVÉTEL ONLINE AUKCIÓN AZ AXIOARTON Az Aukciósház a katalógusának tételeire online liciteket fogad a megjelölt időszakon belül (2021. 20-tól 2022. 18:00-ig. Figyelem! A tételek lejáratakor időeltolás van érvényben! Ennek részleteiről, az alábbiakban tájékozódhat. ) Az online aukcióhoz nem tartozik hagyományos aukciós esemény, mivel a licitek csak az internetes felületen zajlanak. Licitálni az történő regisztráció után lehet. (Ehhez a funkcióhoz nem kell az axioart előfizetőjének lenni! ) Az online licit funkciót belépés után tudja használni. Belépést követően, Ön a következő funkciókat és információkat találja: Aktuális ajánlat: az online licit aktuális állását, az aktuálisan nyerő licitet mutatja. Fair Partner ✔50 tétel 1 téma No. 10. | Az isteni és az emberi természetről 2. | Múzeum | 2022. 01. 05. szerda 18:00 | axioart.com. (A tétel kikiáltási árát a funkciógombok fölött találja. ) Licit elküldése: a licit gomb megnyomása: Ha még senki nem tett ajánlatot a tételre, akkor a kikiáltási ár az első licit. Minden további ajánlat a következő licitlépcső szerint megajánlható összeg lesz. Figyelem, LICITET NEM LEHET TÖRÖLNI!
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Portobello Aukciósház aukció dátuma 2012. 11. 27. 17:00 aukció címe 5. aukció (kézirat, aprónyomtatvány, fotó, numizmatika, bélyeg, műtárgyak) aukció kiállítás ideje 2012. november 12. - november 27. Nyitvatartási időben: H-P 9. 30 -18. 30, Szo: 10. 00 – 14. 00. aukció elérhetőségek 70-371-5927 | | aukció linkje 750. tétel Soós Elemér, sóvári: Vámos Atya-vár története, hadi- és műleírása. Vámos Atya-vár története, hadi- és műleírása. Bp. 1928. Soós fotó aukció favorit tesztelep. Barcza. 12 l. Fűzve, illusztrált kiadói borítékban.
Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas színművész festménye: Lovak az erdőben. | 4. aukció (kézirat, aprónyomtatvány, fotó, numizmatika, bélyeg, műtárgyak) | Portobello | 2012. 11. 20. kedd 17:00 | Páger Antal hagyatéka a Színháztörténeti Intézetbe kerül - 444 Páger útlevele Fotó: OSZMI Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetbe (OSZMI) került Páger Antal hagyatéka. "Életét és művészi pályáját furcsa kitérők, csúcsok és hullámvölgyek tarkították, de színészi tehetségét soha senki nem vonta kétségbe" - olvasható a gyűjtemény honlapján a kissé homályos megfogalmazás, amely arra utalhat, hogy Páger a 40-es évek elején antiszemita kurzusművekben is játszott, majd évtizedes dél-amerikai emigráció után kiegyezett a rendszerrel, és 1956-ban hazatért. Sos fotó aukció. A zseniális színész életútjának dokumentumait unokái, Gyarmathy Krisztina, Gyarmathy Beatrix és Gyarmathy Antal ajándékozták a PIM tagintézményeként működő OSZMI-nak. A rendkívül gazdag anyag tartalmaz leveleket, iratokat, Páger Antal rajzaival díszített filmforgatókönyveket, szövegkönyveket, fényképeket, rajzokat és személyes tárgyakat.
Fotó: 169 éve, 1852 óta ez a Bölcsődék napja. 2010-től államilag is elismert ünnepnappá vált a Bölcsődék Napja, így már hivatalosan is emlékezhetünk azokra, akik 158 évvel ezelőtt, 1852. április 21-én megnyitották Budapesten, a Kalap utcában az ország első bölcsődéjét. Ma 95 éves II. Erzsébet, aki a legtovább hatalmon lévő női uralkodó. Elizabeth Alexandra Mary Windsor néven született, ő VI. György király legidősebb lánya, aki 1952. február 6. óta Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának, valamint a nemzetközösségi királyságoknak az uralkodója, az anglikán egyház feje. 207 éve, 1814 – ben megszületett Egressy Béni színész, író, zeneszerző, a Szózat megzenésítője, valamint ő írta Erkel Ferenc Bánk Bán és Hunyadi László című operáinak szövegét. A Szózat megzenésítésének 175. évfordulója | stephansnumismatic.eu. A Szózat eredeti kézirata kiállításának megnyitóján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Könyvtár és Információs Központjában 2016. november 3-án. (MTI Fotó: Balogh Zoltán) 205 éve, 1816 – ban megszületett Charlotte Brontë, angol írónő (Jane Eyre).
A Szózat a Himnusz mellett második nemzeti énekünk. A költeményt Vörösmarty Mihály 1836-ban írta, a magyar műdalok atyjának tartott Egressy Béni 1843-ban zenésítette meg. A korabeli Nemzeti Színház ekkor hirdetett nyílt, jeligés pályázatot az addigra már ismert és népszerű költemény megzenésítésére. Egressy Béni "Minden ember legyen ember és magyar! " jeligével nyújtotta be művét, melyet két másik szerzeménnyel együtt a bíráló bizottság – soraiban a költő, Vörösmarty Mihály, Erkel Ferenc és Mosonyi Mihály zeneszerző – közönségszavazásra bocsátott. A kiválasztott darabokat 1843. A Hunyadi Lászlóban is fellépett - Fidelio.hu. május 10-én szólaltatták meg. A zsűri által három legjobbnak ítélt mű között a bemutatón a közönség szavazata döntötte el a sorrendet. "S alig énekeltek el négy sort, a közönség zajos tapsra tört ki újra meg újra…" (Részlet a Regélő – Pesti Divatlap korabeli beszámolójából. ) A pályázat jeligés volt, így a szerző kilétére csak az eredményhirdetés után derült fény. A nyertes pályamű korának dallami-ritmikai lenyomata, a korszellemhez illeszkedett, így hamar népszerű "nemzeti dalként" ismerték.
A Himnusz dallamaiért is versenyben volt a Szózatot megzenésítő Egressy Béni 2017. július 17. 15:09 MTI 166 éve, 1851. július 17-én halt meg Pesten Egressy Béni zeneszerző, színműíró és fordító, a Szózat megzenésítője, a Bánk bán és a Hunyadi László című Erkel-operák szövegkönyvének írója, a Klapka-induló szerzője. 1814. április 21-én született Sajókazincon (ma Kazincbarcika) és igen szerény körülmények között élő hatgyermekes családból származott. Első zenetanára édesapja, Egressy Galambos Pál református lelkipásztor volt. Egyház. A kis Benjámin a miskolci református gimnáziumban tanult, majd a sárospataki kollégiumban teológiát hallgatott, hogy lelkész apja nyomdokaiba léphessen. A család egyre romló anyagi helyzete végül más pályára sodorta, előbb Mezőcsáton, majd Szepsiben vállalt tanítói állást. Innen gyakorta látogatott át a közeli Kassára, ahol Gábor bátyja az ottani híres magyar színtársulat tagja volt. A színházi világ Bénit is elvarázsolta, 1834-ben színésznek állt, Kassán és Kolozsváron lépett fel, egy évvel később a két Egressy-fivér a Budai Játékszíni Társaság tagja lett.
A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengülését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Miller Lujza (Luisa Miller) bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt. Egressy Béni nevét Kazincbarcikán művelődési központ és utca, Csepeli zeneművészeti szakközépiskola és gimnázium, több városban (Komárom, Miskolc) zeneiskolája viseli, róla nevezték el a szlovákiai magyar amatőr színjátszó mozgalom éves fesztiválját, melynek a felvidéki Szepsi és Buzita ad otthont.
A vár kapitulációja után menlevelet kapott, s visszatért a Nemzeti Színházhoz, ahol karigazgatóként működött. Élete utolsó időszakában megírta a Két Sobri című népszínművét, amelynek zenéjét is maga szerezte. Elkészült a Bánk bán szövegkönyvével is, ám az ebből készült Erkel-opera bemutatóját már nem érhette meg. Tüdőbajának elhatalmasodását, fizikai gyengülését érezve 1850 áprilisában kéziratait átadta megőrzésre a Nemzeti Múzeumnak, ahonnan ezek idővel az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek. 1851. május 30-án még ott lehetett az általa fordított Verdi-opera, a Luisa Miller bemutatóján, ám nem sokkal később végleg ágynak esett, s 1851. július 17-én Pesten meghalt.
E jeles munkák mellett Egressy nevé-hez fűződik számos Petőfi-költemény megzenésítése is (A virágnak megtiltani nem lehet, Alku, Ez a világ amilyen nagy, Fürdik a holdvilág, Ezrivel terem a fán a meggy), amelyek néme-lyike népdalként terjedt el. Írt zongoradarabokat is, ezeknek néhány motívumát később Liszt Ferenc és Brahms is feldolgozta. Az 1840-es években fiatal és tehetséges cigányzenészekből zenekart alakított, saját költségén képezte, etette, ruházta őket, s hatalmas sikerrel léptek fel a Nemzeti Színházban és külföldön. A szabadságharc alatt ez a zenekar Sárközi Ferenc prímás vezetésével szórakoztatta a front mögött a honvédeket. 1848. március 15-én Petőfi Nemzeti dalához szerzett zenét, amelyet a Nemzeti Színházban Szerdahelyi József kórus-átiratában adtak elő. A szabadságharc idején bátyja példáját követve ő is beállt honvédnek. 1849 februárjában a kápolnai csatában láblövést kapott, lábadozása idején zsoltárokhoz írt zenét, s orgona átiratokat szerkesztett. Így érte főhadnagyi kinevezésének híre, mire nyomban Komáromba utazott, ahol Klapka György tábornok a II.