2022. ápr 5. 13:19 Az orosz-ukrán háború miatt jelentősen csúszik a 3-as metró felújítása/ Fotó MTI/Balogh Zoltán Az orosz-ukrán háború miatt jelentősen csúszik a 3-as metró felújítása, sőt plusz költségek is felmerültek. Előfordulhat, hogy a 2023-as átadás nem valósul majd meg, hiszen az orosz-ukrán konfliktus nagyban befolyásolja a munka gördülékeny haladását. Változik a közlekedési rend az M3-as metrón - Napi.hu. A munkaerő hiány is egyre csak nő, a szállítási és gyártási folyamatokkal is adódik bőven probléma - a Világgazdaság szerint. A kivitelezők már többször is jelezték a BKV-nak, hogy a projekt veszélyben van, és a határidő betartásával kapcsolatban is kifejezték aggályaikat. ( A legfrissebb hírek itt) A felsorolt problémákon kívül még az üzemanyaghoz való hozzáférés is komoly gondot jelent, ez főleg az orosz- ukrán háborúra vezethető vissza. A Swietelsky Vasúttechnika Kft. azt is elmondta, hogy az üzemanyagokkal kapcsolatos negatív körülmények akadályozhatják a munkát végző szakemberek helyszínre szállítását is. metró m3 metróvonal felújítás orosz ukrán háború orosz-ukrán konflktus
A korábban már befejezett északi, és a most átadott déli szakasz megújítása után a középső, a Nagyvárad tértől a Lehel térig tartó szakasz rekonstrukciója csak november 7-től kezdődik, amely a BKV tervei szerint 2022 év végéig tarthat majd. Galéria: M3 metróátadás Galéria: M3 metró átadás (Fotó: Czerkl Gábor / Index) Elszámolási vita A neheze valóban most jön csak, mert a beruházást végző Swietelsky Vasúttechnika Kft. és a BKV Zrt. között komoly elszámolási vita zajlik jelenleg is. A kivitelezést végző cég ugyanis egy 18, 4 milliárdos összeget követel a BKV-tól, ebből ugyanakkor egy 10 milliárd forintos összeg kifizetését nem tartja jogosnak a BKV. A helyszínen arról kérdeztük Bolla Tibort, az elszámolási vita veszélybe sodorhatja-e a középső szakasz felújítását. M3 metró felújítás 2017. A BKV vezérigazgatója úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy még tegnap is tárgyaltak erről a céggel. Bolla szerint közeledtek ugyan az álláspontok, de megegyezni még nem tudtak egymással. Mi megegyezéspártiak vagyunk, de csak olyan kifizetést támogatunk, amely jogos és alá tudjuk támasztani.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
X Értem Mint minden weboldal, az is használ cookie-kat, hogy kellemesebb felhasználói élményben legyen Önnek része, amikor a weboldalunkon jár. Az "Értem" gomb lenyomásával Ön hozzájárul ahhoz, hogy elfogadja őket. További tudnivalókat a cookie-król Adatvédelmi Szabályzatban talál.
Az előválasztás sikeres lebonyolítása, a magas részvétel és a legtöbb szereplő számára (rész)sikert hozó eredmények egyaránt okot adnak az ellenzéki térfélnek az ünneplésre, de a parlamenti többséget biztosító szavazói tömeg megszerzéséhez sok még a tennivalójuk, elsősorban a kisebb településeken. A közös lista összeállítása lehet a legfőbb konfliktusforrás, de a hat- (vagy hét)párti gépezet dinamikáját a belső dominanciaharc is veszélyezteti, nem mellesleg a kormány is az ellenzéki egység megbontásának aktív résztvevője lehet. Előválasztás: mindjárt részeredmények jönnek – videó - Infostart.hu. Az előválasztás második fordulójának eredményei A második forduló még az elsőét is meghaladó magas részvételi arány a önmagában is igazolja az előválasztás sikerét. A két fordulóban összesen 850 ezer választó szavazott, ami jelentős legitimációt biztosít elsősorban a közös miniszterelnök-jelöltnek, de a 106 egyéni jelöltnek, és rajtuk keresztül az összes résztvevő ellenzéki pártnak is. A második forduló ugyanakkor nem írta át azt az első fordulóban is látható jelenséget, hogy vidéken, főként azokon a kisebb településeken, amelyek a kormányoldal bázisát képezik, továbbra is kevés az ellenzéki szavazó.
2021. szeptember 28-án 20:00 órakor lezárult az előválasztás első fordulója, összesen 633 811-en adták le szavazatukat képviselő -és/vagy miniszterelnök-jelöltekre. A szavazatok számolása 29-én reggel kezdődött, az első eredményeket aznap délután tették közzé. 29-én csak 50 választókerület eredményeit tudták közzétenni, a végleges eredményig október 1. hajnali 1-ig kellett várni. Az érvényes, képviselőjelöltekre leadott szavazatok száma 600 304 volt, a miniszterelnök-jelöltekre leadottaké pedig 614 134. A miniszterelnök-jelöltek közül Dobrev Klára nyerte az első fordulót, a szavazatok 35 százalékát ő kapta. Őt követi Karácsony Gergely a szavazatok 27 százalékával és Márki-Zay Péter 20 százalékkal. Karácsony és Márki-Zay az eredményhirdetés napján még közös indulást terveztek, ezt a kérvényt viszont az OEVB elutasította. Ahhoz, hogy a két jelölt a szavazók közös támogatását élvezhessék, már csak a másik javára való visszalépés lehetősége maradt fent. Ez október 8-án meg is történt, Karácsony Gergely visszalépett Márki-Zay Péter javára.
A hatpárti szövetség csak akkor lesz esélyes a választási győzelemre, ha ezeken a területeken képes lesz a jelentős bővülésre; a miniszterelnök-jelölt mellett a vidéki választókerületekben legtöbb jelöltet állító DK és Jobbik szervezeteitől követeli ez a legtöbb erőfeszítést. Részvételi arányok vidéken és Budapesten (a választásra jogosultak 2018-as számához viszonyítva; a 2. forduló eredményei előzetesek és a lakóhelyüktől távol szavazók miatt kis mértékben torzítottak) Bár Karácsony Gergely pozicionálta magát a "közös nevező"- ként, ezt az imázst Márki-Zay Péter elbitorolta tőle: szavazói többféle választói körből kerültek ki, az eredményei mindkét fordulóban viszonylagos területi kiegyensúlyozottságot mutatnak (míg Karácsony támogatóinak eloszlása " fejnehéz " volt). Bebizonyosodott az a két forduló közötti feltételezés, hogy Márki-Zay-nak jelentős tartaléka van a másodlagos preferenciák tekintetében, Dobrev Klára viszont csak a fegyelmezett DK-táborra és azokra a területekre támaszkodhatott, ahol korábban is erős volt a baloldali szavazótábor.