A Közbeszerzési Döntőbizottság szerint a Greenpeace által beküldött kérelem formailag hiányos, illetve jogilag is az, mert a Döntőbizottságnak nincs arra jogosultsága, hogy ellenőrizze, a projekt megfelel-e a környezetvédelmi törvényeknek - ez a környezetvédelmi hatóságok jogköre. Ők csak azt vizsgálhatják, hogy a kiírás megfelel-e a versenyszabályoknak. Öt naptári napon belül 25 millió forintot kéne befizetnie a Greenpeace-nek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság egyáltalán foglalkozzon a fertői közbeszerzést megtámadó beadványával. December 24-én újra meghirdették a Fertői közbeszerzést, amit előzőleg maga a kiíró Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. Ismét éles a Fertő tavi projekt kivitelezési pályázata – Cyberpress. vont vissza, miután a Greenpeace a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordult a kiírás megsemmisítését kérve. A mostani közbeszerzési kiírásban viszont még a környezetvédelmi engedélyekben szereplő adatoknál is nagyobb méretek vannak megadva bizonyos elemekre, sőt, olyan épületek is felbukkantak benne, amelyekre egyáltalán nincs engedélye az állami cégnek, írja közleményében a Greenpeace.
"Mintha az ORFK mondaná, hogy lopni ugyan nem szabad, de nem zavarja őket, ha valaki megteszi" - mondja Zoltán. Az ügyben az Országos Vízügyi Főigazgatóság is becsukta a szemét. Több közérdekű adatigénylésről szóló levél összeállításával segítettük, és tovább keressük a jogi szempontból megtámadható mozzanatokat, bízva abban, hogy sikerül visszafordítani a beruházást. A beruházás egy EU-s jogszabályt, az Élőhely Direktívát is súlyosan sérti, ezért Zoltán hivatalos panaszlevéllel fordult az Európai Bizottsághoz a Client Earth jogvédő szervezet segítségével. (A Greenpeace is kiemelt figyelmet fordít az ügyre, és szintén az Európai Bizottság hoz fordult. Sopron fertő turisztikai fejlesztő nonprofit zrt hotel. ) Ügyfelünk informális csatornákon keresztül azt a visszajelzést kapta a panasszal kapcsolatban, hogy a magyar állam több válaszával félretájékoztatta az EU-t. Azt állították, hogy a beruházás mindössze 17 hektárt érint, noha közel 60 hektárról van szó, ahogy az a környezeti hatásvizsgálatban is szerepel. Úgy tudjuk, hogy a Bizottság is épp vizsgálódik az ügyben.
**Tájékoztató jellegű adat. Törtéves beszámoló esetén, az adott évben a leghosszabb intervallumot felölelő beszámolóidőszak árbevétel adata jelenik meg. Teljeskörű információért tekintse meg OPTEN Mérlegtár szolgáltatásunkat! Utolsó frissítés: 2022. 03. 22. 13:33:54
A beruházás szükségességének indoklása pedig így szól: "a Fertő tó partján lévő Sopron-Fertő Vízitelep környezetének fejlesztése, az ország legnagyobb vidéki turisztikai fejlesztéseként, 100 százalékos kormányzati támogatással valósul meg. Sopron fertő turisztikai fejlesztő nonprofit zrt bank. A beruházás célja, hogy a korábbi vízitelep területének kibővítésével magas színvonalú, közösségi célú turisztikai vonzerőt jelentsen a helyi, a hazai és a külföldi látogatók számára egyaránt. A fejlesztés részeként közösségi terek jönnek létre, emellett szálláshelyek és vendéglátóipari helyek létesülnek, strand és vízisport lehetőségek épülnek majd. " A második ütemben - egyebek mellett - épülnek utak, hidak, egy látogatóközpont étteremmel, két motel szabadonálló beépítéssel, földszint és egy emeleti szinttel, 1490 és 1593 négyzetméter hasznos alapterülettel. Készül egy 682 négyzetméter hasznos alapterületű vízisport épület, továbbá egy 3638 négyzetméter alapterületű és 2556 négyzetméter vízfelületű - rozsdamentes medence technológiával készülő - medence, a kapcsolódó uszodagépészettel.
A hazai végrehajtás nyomon követésében kiemelt szerepe van a Központi Statisztikai Hivatal nak, amely az ENSZ Statisztikai Bizottság a által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatásra vonatkozó teendőket koordinálja. Az Országgyűlés tanácsadó, érdekegyeztető szerveként működő Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács már 2013-ban kidolgozta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, mely második, 2015-ben készült előrehaladási jelentése megállapította, hogy a Keretstratégiában foglalt célok összehangban állnak az Agenda 2030 célrendszerével.
A 11 tematikus konzultáció a konfliktus és sérülékenység; az oktatás; a környezeti fenntarthatóság; a kormányzás; a növekedés és foglalkoztatás; az egészség; az éhínség; az élelmiszer és a táplálkozás; az egyenlőtlenségek; a népesedési dinamika; az energia; és a víz terén folytak. A regionális konzultációkat a Regionális Gazdasági Bizottságok szervezték. A jövőbeli fejlődési célok finanszírozására a Fenntartható Fejlődés Pénzügyi Finanszírozásával foglalkozó Kormányközi Bizottság tett javaslatokat. A vállalatok csupán minimális lépéseket tettek a fenntartható fejlődési célok eléréséért. A különböző munkafolyamatok közti koherencia biztosítása érdekében létrehoztak egy informális magas szintű koordinációs csoportot, amelyben négy főtitkár-helyettes vesz részt. 2014 folyamán az ENSZ Közgyűlés elnöke több különböző ülést is összehívott, a következő témában: " 2015 utáni Fejlesztési Agenda - a megvalósulás útján ". Az ENSZ-főtitkár végleges jelentését 2015 januárjában mutatta be. A jelentés olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy 2015 valóban a globális cselekvés éve legyen.
Háttér 2000-ben a világ vezetői 2015-ös határidővel, számos időponthoz kötött célt állítottak fel, amelyek MDG néven váltak ismertté. Emberek milliói fellépésének és a globális erőfeszítésnek köszönhetően igazi haladást sikerült elérnünk. A szegénységben élő emberek száma az 1990-es szint kevesebb, mint felére csökkent, valamint 2 milliárddal többen jutnak jobb minőségű ivóvízhez. Mégis még mindig 1, 2 milliárd ember él mélyszegénységben. Minden 4. másodpercben meghal egy gyermek megelőzhető okok miatt és több mint 800 millióan, főleg nők és fiatalok szenvednek krónikus éhínségben. Eközben előreláthatólag a világ lakossága 2050-re 9, 5 milliárdra növekszik és az élelmiszer-rendszer már most kritikus helyzetben van. A klímaváltozás további milliók életének rombolásával fenyeget és azzal, hogy az eddig elért haladást semmissé teszi. Az egyenlőtlenség mindenhol növekszik és az emberi jogokat aláássák a világ legtörékenyebb és konfliktusok által legjobban sújtott országaiban, míg a világgazdaság továbbra is botladozik.
Míg a hivatalos fejlesztési segélyek növekedtek 2020-ban, elérve a 161 milliárd amerikai dollárt, ez jóval elmarad attól, ami az új koronavírus járvány elleni fellépéshez szükséges, valamint a régen lefektetett bruttó nemzeti jövedelem 0, 7 százalékának elérésétől. 2020-ban 132 ország és tartomány jelentette nemzeti statisztikai tervének végrehajtását, amelyek közül 84 országban a tervek teljes finanszírozást kaptak. Ugyanakkor a 46 legkevésbé fejlett országból csak 4 országban kaptak teljes finanszírozást a nemzeti statisztikai tervek. Olvassa el itt >> A világ vezetői 2015 szeptemberében New York-ban egy történelmi ENSZ-csúcstalálkozón elkötelezték magukat amellett, hogy véget vetnek a szegénységnek, megküzdenek a klímaváltozással és harcolnak az igazságtalanság ellen. A 2030-as fenntartható fejlődési keretrendszer egy jobb jövőt kínál bolygónk egészének és emberek milliárdjainak világszerte. A 193 ország által egyhangúlag elfogadott 17 fenntartható fejlődési cél (SDG-k) a fejlődés új egyetemes mércéjét állította fel annak biztosításával, hogy senkit sem hagynak magára.