Több új játékossal a soraiban lépett pályára a Naturtex-SZTE-Szedeák a II. Félegyházi Pékség Kupán: a szegediek a csütörtöki elődöntőben a Paks elleni vereség után pénteken a harmadik helyért játszhatnak. A Szedeákban három nyári igazolás is kezdett, Marko Boltic, Lakosa Zsolt és csapathoz csak csütörtökön csatlakozott Nenad Sulovic is rögtön a kezdőcsapat tagja volt a Paks ellenében, míg a túloldalon ott volt a tavaly még szegedi színekben játszó center, Ryan Watkins. Félegyházi pékség | Kiskundorozsma portál. Négy perccel a kezdés után kérte ki első idejét a Paks igen ideges litván mestere, miután Lakosa Zsolt betörése után 10-7-re meglépett a Szedeák. 7-2-s futását követően már komolyabb előnyt is kiépített a szegedi együttes, amely végül 13 pontos előnnyel zárta az első játékrészt, a szegediek különösen védekezésben bizonyultak jobbnak riválisuknál. A különbséget hamar megfelezte a folytatásban a Paks, de Andrija Ciric kinti dobásával visszaállt a megnyugtató különbség. (22-31) Tibby labdaszerzése után már csak három volt közte, majd megint egy könnyű labdavesztés után kvázi el is tűnt a szegedi előny.
30., Szeged, Csongrád, 6722
A három zenei betűvel három különböző magasságú hang van összekötve, amit a fenti dalban is lehet hallani. Amikor Mária dó, ré, mi-t énekel, akkor valóban három, különböző hangmagasságot lehet hallani. Az első hang, a dó a legmélyebb, aztán a ré jön, ami magasabb, mint a dó. Aztán a mi jön, ami még magasabb. Észrevetted, hallottad ezt? Ha nem, akkor hallgasd meg újra a dalt, és figyeld meg, hogy amikor a dó-ré-mi elhangzik, akkor emelkedő dallamot lehet hallani. A szövegben vannak még más fontos információk is. Megtudjuk, hogy nemcsak három, hanem hét zenei betű, azaz hang van: dó, ré, mi, fá, szó, lá és ti. Megtudjuk, hogy a ti után megint egy dó jön ‒ de ez a második dó, amit Mária énekel, sokkal magasabb, mint az első dó. Hetfoku hangs neve na. A dal szövege azt is megmutatja, hogy a hangok bizonyos sorrendben fordulnak elő, és a sorrend hét hang után újrakezdődik: dó, ré, mi, fá, szó, lá, ti és dó. Mit énekelt Mária? "Hát, kezdjük az elején mindjárt, az elején kezdeni jó". Akkor kezdjük mi is az elején! A hétfokú hangsor rendszere, amelynek a kezdőhangja, alaphangja a dó.
A diatonikus hangrendszer hangsorai A DIATONIKUS HANGRENDSZER HANGSORAI A "modális" vagy egyházi, valamint a dúr és a moll hangsorok Modális hangsoroknak nevezzük a diatonikus hangrendszer egyes fokairól indított hangsorokat, módusokat. Kezdetben ezeket összefoglalóan egyházi, később görög elnevezéssel dór, fríg, líd, mixolíd hangsoroknak nevezték. Az egyes módusok jellegét leginkább az alaphangtól számított terc nagysága, illetve a VII. foka határozza meg. A diatonikus hangrendszer törzshangjai A diatonikus hangrendszer törzshangjait nemcsak a C' hangról rendezhetjük. Hétfokú hangsor - Zeneelmélet mindenkinek | ismeretterjesztő könyv. A szekundokat tartalmazó lépcsőzetesen fölépülő hangsorok, azaz skálák, a törzshangsor más fokairól is indíthatók. Pl. D-ről A DÚR HANGSOR (latin durus = kemény) A diatonikus hangrendszer legfontosabb 7 fokú hangsora, amelynek hangközrendje: 1–1–1/2 –1–1–1– 1/2 (Két egész, egy fél, három egész, egy fél). Legjellemzőbb rá az alaphang és a 3. hang nagyterc távolsága, valamint a VII. fok vezetőhang szerepe. A dúr hangsor sincs természetesen egyetlen abszolút hanghoz sem kötve, tehát bármely hangjáról indítható.
Segítség a kereséshez Praktikák Megfejtés ajánlása Meghatározás, megfejtés részlet vagy szótöredék: ac Csak a(z) betűs listázása Csak betűkből szókirakás futtatása (pl.
Jón hangsor [ szerkesztés] Dór hangsor [ szerkesztés] Fríg hangsor [ szerkesztés] Líd hangsor [ szerkesztés] Mixolíd hangsor [ szerkesztés] Eol hangsor [ szerkesztés] Lokriszi hangsor [ szerkesztés] A lokriszi hangsor egy modális hangsor. Előjegyzés nélküli alaphangja a H. Különlegessége, hogy a tonikája és a dominánsa között nem tiszta kvint, hanem szűkített kvint, tritónusz van. A hangsor ti-dó'-ré'-mi'-fá'-szó'-lá'-ti', azaz H-C'-D'-E'-F'-G'-A'-H'. Hétfokú hangsor nevez. [1] (nincs dal) A modális hangsorok és a tonális hangnemek közti különbség [ szerkesztés] A tonális (a dúr és a moll) hangnemek vezetőhanggal rendelkeznek. A vezetőhang a hangsor hetedik hangja, amely a hangnem alaphangjára vezet. A VII. fok és az I. fok között kis szekund (fél hang) távolság van, ami a dúr esetében a ti-dó és a moll (összhangzatos moll) esetében a szi-lá hangköz. A modális hangsorok a jón (dúr) és a líd hangsoron kívül természetes vezetőhanggal nem rendelkeznek. A mai tonális gondolkozásmód szerint a modális hangsorokat aszerint csoportosíthatjuk, hogy az alaphangra épített hármashangzata (alaphang + terc + kvint) dúr vagy moll jellegű.