Sass Brunner Erzsébet festménye. Címe: Régi búbos kemence, Tihany, 1928. Sass Brunner Erzsébet festőnő, Nagykanizsa (1889-1950) Nainital, India. Budapesten szerzett óvónői oklevelet, 1908-tól főként a festészettel foglalkozott. 1909-ben férjével, Sass Brunner Ferenccel közös kiállításuk volt Nagykanizsán, a következő évben pedig Münchenben. 1914-től többször vett részt a Műcsarnok tárlatain, tájképeiből és csendéleteiből 1921-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. 1929-ben lányával, Brunner Erzsébettel Calcuttában, majd Új-Delhiben telepedett le. Művészetével ma a huszadik század indiai festészetének klasszikusai között tartják számon. Misztikus hangulatú képeinek egy része Sümegen látható. Ez a festmény is vegyes technikával készült, olaj, tempera. Jól mutatja a festőnő egyedi szín- világát és a keleti misztikusok hatását. Régi búbos kemence fm. A Sümegi Városi Múzeum tulajdonába 1992-ben ajándékozás útján került. Erzsébet Sass Brunner's painting. Created in Tihany in 1928.
A búbos kemencék agyagcserépből és agyagból, sárból készülnek, míg a dongaboltozatos kemencék homokos agyagból és tömör téglából. A lábazat kitöltéséhez felhasználhatunk homokot és földet is. Ha beton alapra építjük kemencénket, szükség lesz egy kevés cementre is. A külső burkolatot pedig meszelni vagy vakolni érdemes. Milyen kemencét válasszunk? Kültérre mindenképpen dupla falú kemencét érdemes telepíteni, hiszen a felfűtés végétől a parázs eltávolításáig – ami között akár 10 óra is eltelhet – 120°C-os is lehet a tűztere. Amit a kemencéről tudni kell. Mivel nem szükséges újra és újra felfűteni, ezért alkalmas több étel elkészítésére is. Beltérre inkább a búbos, más néven a boglyakemencét ajánljuk, hiszen egyetlen fogás elkészítése melléktermékeként képes egy kisebb ház teljes felfűtését megoldani. Így fűtsük a kemencét! Egy kemencét sokkal körülményesebb begyújtani, mint egy hétköznapi sütőt, hiszen ez utóbbin elegendő csupán egy gombot elfordítani. A kemencében sült ételek különleges íze, zamata azonban mindenképpen kárpótol minket a befektetett munkáért.
Egy másik módszer szerint eképp kellett cselekedni. A szénvonó lapát segítségével told szét a parazsat, a hamut húzd ki – így egy kisebb tiszta felület jön létre a kemence alján – majd szórj egy kis lisztet erre a területre. Ha a liszt megfeketedik, azt jelenti, hogy túlfűtöttük a kemencét, és szellőztetéssel mérsékelni kell a hőmérsékletét. Amennyiben a liszt sárga lesz, akkor bizony nem fűtöttük fel eléggé a kemencét. Ilyenkor a félreigazított parazsat vissza kell tolni a kemence közepére, és apró ágak segítségével újra kell szítani a tüzet. Akkor nevezhetjük megfelelőnek a hőmérsékletet, ha a behintett liszt bebarnul. Ekkor a parázs nagy részét ki lehet szedni a kemencéből egy keveset mindenképpen meg kell hagyni. A maradék parazsat told a kemence falaihoz, de ne nyomd rá! Régi búbos kemence instrument. A hamut egy vízbe áztatott cirokseprű segítségével könnyedén el tudod távolítani, de soha ne használj műanyag seprűt, hiszen az a hő hatására azonnal megolvad! Ha a kemence alját megtisztítottad, belehelyezheted az elkészíteni kívánt ételt.
És nem utolsósorban benne sütötték mindennapi kenyerüket. Búboskemence-ismeretek Mi az a búb? Búboskemencének a rendszerint kör alapterületű, csonka gúla alakú kemencéket nevezik. A búb az úgynevezett kemenceváll fölötti boltozatos, kupolaszerűen szűkülő rész. A kemence falazata lehet vert fal, vesszőváz, cserép, illetve tégla. Budapest XVII. kerületi kerti konyha. A mai igényeket a legjobban a két utóbbi elégíti ki. Miből épül? A kemencét a hagyományok szerint régen agyagból vagy vályogból építették. Az agyagot homokkal keverték, és hogy szilárdabb legyen és jobban tapadjon, szalmát, szalmatöreket, pelyvát, lótrágyát, sót, sőt állatok vérét is hozzáadták. A mai kemenceépítő mesterek között vannak, akik tartják magukat ahhoz, hogy sárga földből dolgoznak, de egyre inkább az az elterjedt, hogy a padkát, a kéményt cementhabarcsból rakják, és a búbhoz a tradicionális "keverékből" készült téglákat, hurkákat használnak. Hová építhetünk kemencét? Könnyű dolgunk van, ha egy régi parasztház felújításába fogtunk, ugyanis kemencét oda lehet rakni, ahol eleve betervezték a ház építésekor.
A fenti képen az egyszerű kazal, vagy boglya alakú búbbal készült kemence látható. Elhelyezés: A kemence elhelyezéséhez biztosítani kell egy 2x2, 20 m-es, vízszintes, 20 cm-es sóderággyal fedett területet. Régi búbos kemence epites. A elhelyezésre szánt kertnek olyan adottságokkal kell rendelkeznie, hogy egy nagyteherautó könnyen behajthasson oda, és az azon elhelyezett daruval a kemencét lerakhassa. Megrendelés: A megrendelés után a kemence min. 3 hét alatt készül el. Információ: +36-30-942-7315, E-mail:
Manapság egyre több kertben és lakásban láthatunk valamilyen kemencét, mely egész évben szolgálja a fűtést és nem utolsó sorban a sütés-főzés igényét. Mire jó a kemence? A kemence megléte az év minden szakában hasznos, hiszen a melegebb és hűvösebb hónapokban is hangulatos kerti sütögetéseket, főzéseket lehet rendezni baráti társaságban. Cserépkályha Szeged - Bemutatkozó. Napjainkban számos lehetőség közül választhatunk, ha egy minőségi kemencét szeretnénk kertünkbe, vagy otthonunkba telepíttetni. Számos pozitív tulajdonságát hangsúlyozhatjuk ki ezen építménynek. Már említettük a hangulatos baráti összejöveteleket, a finom, kemencében sült ételeknek nincsen párja, és nem mellesleg még hatékonyan be is tudjuk vele fűteni otthonunkat. Beltéri kemence építését azoknak ajánljuk, akiknek állandóan lakott, hagyományos családi házban élnek, valamint azoknak is, akiknek kisebb nyaralóházaik vannak, a távfűtés nem elérhető, a hősugárzó hatalmas villanyszámlát eredményezne, a gázfűtés pedig szintén nem éri meg hosszútávon. A kemence esztétikus, illeszkedik a hagyományos és újszerű környezetbe is.
Sport Öttusa: magyar sikerek az idénynyitó viadalon + FOTÓK 2013. február 3. vasárnap A férfiaknál Kasza Róbert, a nőknél Gyenesei Leila végzett az élen a budapesti fedettpályás öttusaversenyen. …
A Károli Gáspár Református Egyetem egyszerre nagy múltú (jogelőd alapítása: 1855) és fiatal egyetem (jelenlegi nevén 1993 óta működik), így ötvözi a református oktatás hagyományait és a szakmai megújulás iránti nyitottságot. Közel 8000 hallgató öt karon (Állam- és Jogtudományi, Bölcsészet- és Társadalomtudományi, Hittudományi, Szociális és Egészségtudományi és Pedagógiai Kar) folytathatja a tanulmányait.