Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a tulajdonostárs a tulajdoni hányadát másik tulajdonostársnak értékesíti. Ugyanakkor maga a vevő is lehet elővásárlásra jogosult. Abban az esetben, ha külön jogszabály alapján a vevőt is megilleti elővásárlási jog, a többi elővásárlásra jogosult az elővásárlási jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az a jogszabály szerinti sorrendben megelőzi a vevő szintén jogszabályon alapuló elővásárlási jogát. A tulajdonostárs is hivatkozhat vevőként a Földforgalmi tv. -ben foglalt elővásárlási jogára, amely szerint ő a nem tulajdonostársakat megelőzi. Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell azt is, hogy a vevő elővásárlásra jogosult-e, továbbá, hogy a jogosultság mely törvényen, és az ott meghatározott sorrend mely ranghelyén áll fenn. Éppen ezért a vevő hivatkozhatott a felperessel szemben az őt a Földforgalmi tv. alapján megillető elővásárlási jogra. A Kúria kiemelte azt is, hogy az adásvételi szerződésben a vevő elővásárlási jogát megalapozó jogszabályhely téves megjelölése nem eredményezi azt, hogy az őt ténylegesen megillető elővásárlási jogára utóbb már nem hivatkozhat.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Közös tulajdonban álló termőföld értékesítése esetén a tulajdonostársat nem illeti meg a Ptk. szerinti elővásárlási jog. Elővásárlási jog csak a földműves tulajdonostársat illeti meg, amire más elővásárlásra jogosultakkal szemben akkor is hivatkozhat, ha az adásvételi szerződésben vevőként szerepel – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a két alperes, az eladó és a vevő (aki az eladónak a földműves tulajdonostársa) adásvételi szerződést kötött szántó művelési ágú ingatlan 1904/6012 tulajdoni hányadára. A szerződés szerint a vevőt a Ptk. szerint elővásárlási jog illeti meg [5:81. § (1) bekezdés]. A adásvételi szerződés a Földforgalmi tv. [2013. évi CXXII. törvény] alapján az illetékes települési önkormányzat jegyzője útján kifüggesztésre került. A felperes, kinek elővásárlási joga szintén a Földforgalmi tv. -en alapult, abban a hiszemben, hogy az ő elővásárlási joga megelőzi a vevőjét, elfogadó nyilatkozattal élt.
[htmlbox ptk_kommentar_2018] A Kúria megállapításai A Ptk. szerint [5:81. § (1) bekezdés] a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg. Tulajdoni hányad tulajdonostárs részére történő eladása esetén a többi tulajdonostársat elővásárlási jog nem illeti meg. Azonban a Földforgalmi tv. a hatálya alá tartozó ingatlanok tulajdonjogának a megszerzésére speciális rendelkezéseket tartalmaz. A föld eladása esetén felsorolja azokat a személyeket, akiket a törvény szerinti sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetén sorrendben megelőzi a többieket a földműves tulajdonostárs. A Kúria szerint tehát közös tulajdon esetében a tulajdoni hányad kívülálló részére történő értékesítése során a tulajdonostársat ebben a minőségben elővásárlási jog nem illeti meg, a törvény szerint a többi földművest megillető elővásárlási jogot megelőző elővásárlási joga csak akkor van, ha egyben földművesnek minősül.
A jegyző a kérelem alapján, annak beérkezésétől számított 15 napon belül függeszti ki a szerződés személyes adatok nélküli példányát. Az adásvételi szerződést a Földforgalmi törvény szerinti 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon, míg a haszonbérleti szerződést a 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról. A jegyző az elővásárlásra, valamint az előhaszonbérletre jogosultak értesítése céljából a hirdetményi úton történő közlés tényéről tájékoztatót tesz közzé az elektronikus kormányzati portálon. A jegyző a jogszabály által meghatározott iratjegyzéket, az adásvételi szerződést, (haszonbérleti szerződést) az elővásárlásra jogosultak jognyilatkozatait a Földforgalmi törvényben foglaltak részére továbbítja. Vonatkozó jogszabályok: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény; A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
Forrás: MTI | Balázs Attila) ☝️Hiába sürgettük már március legelején, hogy a kormány találja ki, milyen szabályokkal tesz különbséget a vírus ellen... Közzétette: TASZ – 2021. április 23., péntek
Tasz: Diszkriminatív és alaptörvény-ellenes, ha a kormány a vakcinaigazolvány alapján szelektál az … - 21. 04. 23 19:45 Egészség Mivel az igazolványokat az első oltás után kiadják, amikor még nem is szerzett védelmet a tulajdonosa, elveszti célját és diszkriminációs eszközzé válik. 6 kapcsolódó hír Bevezető szöveg megjelenítése Opciók TASZ: A védettségi igazolvány mostani használata diszkriminatív és alaptörvény-ellenes - 21. 23 21:51 Belföld Szerintük a kormány rossz rendelkezéseken dolgozik. TASZ: ellentétes az Alaptörvénnyel a védettségi igazolvány Startlap - 21. 24 09:53 Belföld A jogvédők szerint szembemegy az alaptörvénnyel a kormány tervezett intézkedése. Heti hírösszefoglaló. TASZ: Alaptörvény-ellenes és diszkriminatív a védettségi igazolványokkal kapcsolatos szabályozás Népszava - 21. Mégis diszkriminatív a védettségi igazolvány?. 23 22:43 Belföld A Társaság a Szabadságjogokért Tasz: ellentétes az Alaptörvénnyel a védettségi igazolvány Index - 21. 23 21:57 Belföld A jogvédők szerint diszkriminatív az oltási kártya bevezetése.
"Márpedig az igazolványt a legtöbben az első oltás után pár nappal kapják meg, amikor még nem alakult ki a védettség minimális szintje sem. Ugyanakkor egyes védett emberek, mint például a külföldön beoltottak, nem kaphatnak igazolványt" – hangsúlyozta ezzel kapcsolatban Asbóth. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, továbbra sem számítana véleményük szerint Alaptörvény-ellenes megkülönböztetésnek, ha a valódi védettség, és a nem védettek között húzna határt a kormány. Tasz védettségi igazolvány igénylése. Erről a TASZ jogásza ugyanis azt írta az Azonnalinak: "Elfogadhatónak tartjuk, ha a védettséggel rendelkezőkre nézve feloldanak egyes korlátozásokat, míg a nem védettek esetében ezeket fenntartják. Az Alkotmánybíróság által kidolgozott ésszerűségi tesztnek meg nem felelő megoldásokat, így a jelenleg bevezetni tervezett, önkényes megkülönböztetésen alapuló szabályozást nem tartjuk elfogadhatónak. " Arról is írtak, mivel az Orbán által belengetett, vonatkozó kártyás engedmények hétfő reggel még nem jelentek meg, ezért azok jogi szövegének elolvasása, beható tanulmányozás után dönt a szervezet arról, hogy a jelenlegi szabályozást bíróság előtt támadják-e majd meg a későbbiekben.