Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. Sulinet Hírmagazin. A nyomottvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét ( szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás – a víz anyagú moderátor hiányában – nem jelentkezik. RBMK reaktorok alkalmazása A legnagyobb teljesítményű RBMK–1500 reaktorok a litvániai Ignalinai erőműben üzemeltek. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986 -os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására.
Tápvízelőmelegítő 15. Tápvízszivattyú 16. Hűtővízszivattyú 17. Keringető szivattyú 18. Villamos távvezetékhez 19. Friss gőz 20. Beton sugárvédelem, konténment A nyomottvizes reaktor (angolul Pressurized Water Reactor, PWR, oroszul вода-водяной энергетический реактор, ВВЭР, VVER) a nukleáris reaktorok egyik típusa, melyben a fűtőelemeket nagynyomású víz veszi körül. Ilyen típusú reaktorok találhatók Magyarországon a Paksi Atomerőműben is. Atomerőmű - Energiaforrások - Energiapédia. A víznek kettős szerepe van, egyrészt ez szolgál moderátorként, másrészt a nagynyomású vizet hőcserélőbe vezetik, ahol a termelt hőt átadja a kisnyomású rendszernek. A nagynyomású rendszert másképpen primer körnek nevezik. A primer körbe belépő víz hőmérséklete mintegy 267 C°, melyet a nukleáris reakció körülbelül 297C°-ra melegít fel. Atmoszferikus nyomáson a víz ilyen hőmérsékleten gőz fázisban lenne, hogy ezt elkerüljék, a vizet nagy nyomás alatt tartják (100-150 bar). Ezáltal az alkalmazott nyomáshoz tartozó telítési hőmérséklet alatt marad az aktív zónából kilépő hűtőközeg (víz) hőmérséklete, így nem tud gőzzé alakulni.
Ez a forgómozgás a generátorokban villamos áramot termel, amely transzformátorokon és kapcsolóberendezéseken keresztül kerül az országos villamosenergia-rendszerbe. Eközben a turbinákban munkát végzett gőz a kondenzátorban lecsapódik, a víz visszavezetésre kerül a gőzfejlesztőbe. Ez a szekunder kör. A blokk nyitott körű hűtőrendszere a kondenzátort hűti, biztosítva a munkát végzett gőz lecsapódását. Ez a hűtőrendszer hűtőtoronyhoz vagy megfelelő víz mennyiséggel rendelkező folyóhoz kapcsolódik. Az új blokkokról A VVER-1200, 3+ generációs, nyomottvizes reaktortípus. MI a különbség a szabályzó-rúd illetve a moderátor között az atomreaktorokban?.... A tervezett bruttó villamos teljesítmény blokkonként 1200 MW. A blokkok elvárt üzemideje minimum 60 év. Az új blokkok látványterve Az új blokkokban a reaktor és a primer kör egy kettősfalú védőépületen (konténmenten) belül helyezkedik el. A külső épület védi a berendezéseket a külső veszélyekkel szemben (akár egy repülőgép rázuhanása esetén is lehetővé teszi a blokkok biztonságos leállítását). Külső veszélyek elleni védelem A belső konténment egy felül félgömbbel lezárt hengeres, szintén hermetikus épület, amely elzárja a környezettől a radioaktív anyagokat tartalmazó primer kört és pihentetőmedencét.
Egy tipikus PWR-ben erre 2 mód adódik. Az egyik a vízben oldott bórsav koncentrációjának változtatása (széles határok között de lassan tudod változtatni az elnyelő mennyiségét) illetve a neutron-elnyelő anyagból készült szabályozó-rudak húzogatása (amivel kisebb tartományban, de gyorsan és pontosan tudod változtatni). Az RBMK-ban nincs bórsav, viszont nincs is benne akkora reaktivitás-tartalék mint a PWR-ben, mert üzem közben is lehet benne üzemanyagot cserélni.
Az atomerőmű egy vagy több atomreaktor segítségével villamos energiát termelő üzem. Egyes atomerőművek az áram mellett hőenergiát is termelnek és értékesítenek (pl. házak fűtésére vagy ipari üzemek hőellátására. ) Az atomerőmű működése Az atomerőművek felépítése hasonló az egyéb hőerőművekéhez, ugyanis mindkettő esetében a kazánban (illetőleg reaktorban) felszabaduló hőt valamilyen hűtőközeggel szállítatjuk el, és azt gőz termelésére használjuk fel. Ez a gőz ezt követően a turbina forgólapátjaira kerülve meghajtja azokat, és ebből a mozgási energiából termel villamos energiát a generátor. A gőz a kondenzátorba kerül, ahol lecsapódik, újra folyékony halmazállapotúvá alakul. Az így lehűlt víz előmelegítés után újra visszajut a kazánba, illetve nyomottvizes atomerőmű esetén a gőzfejlesztőbe. A fő különbség a hagyományos hőerőmű és az atomerőmű között abban áll, hogy miként szabadítjuk fel a szükséges hőt. Fosszilis erőműben a kazánban szenet, olajat vagy gázt égetünk el, és a tüzelőanyag kémiai energiája alakul hővé.
Második oltás időpontja: "A háziorvos lepattintott, jött az ősi módszer" 08:07 | Telex - Háziorvos Olvasóink leveleiből is az látszik, ami a mi tapasztalatunk volt: nincs egységes gyakorlat arra, hogyan lehet a második oltás időpontját módosítani. Egy, az első oltás után Covid-pozitív lett páciensnek például állami szervek 1-2 hónapos várakozást és azonnali oltást is javasoltak.
A Pfizer vakcinánál a 21. napról a 35. napra tolják a második oltást. Az AstraZeneca vakcinánál az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva, a 12. héten adják be a második vakcinát. A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán. Galgóczi Ágnes azt mondta: bíznak abban, hogy már az első oltás beadásával kialakítható lesz olyan védelem, amely megakadályozza a fertőzés terjedését. Így talán tavasz végére, nyár elejére olyan átoltottságot érnek el, ami valóban védelmet jelent a közösségnek. Már több mint 670 ezer embert oltottak be Magyarországon. Az NNK osztályvezetője úgy tapasztalja, hogy növekszik az oltás iránti bizalom. Elmondta: eddig három nagyobb, a brit, a dél-afrikai és a brazil mutánstípust azonosítottak. Ezek a fertőzés terjedésében, illetve a vírus tulajdonságaiban hoztak jelentős változást. Ezek közül Magyarországon eddig a brazil mutánst nem azonosították. Már a dél-afrikai mutánst is kimutatták, míg a brit mutációt, már több mint 400 embernél azonosították, az már közösségben is terjed Magyarországon.
Hírek - Egészségügyi Hírek | 2021. március 01. 08:08 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. április 06. 03:27 | Forrás: MTI A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán. Minél több embernek akarják beadni az első koronavírus elleni oltást, ezért változik a Pfizer-Biontech és az AstraZeneca vakcinája esetében a második oltás időpontja - közölte Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi osztályvezetője az M1 aktuális csatornán vasárnap. Kifejtette: az oltási stratégia eddig az volt, hogy - az alkalmazási előiratnak megfelelően - minden esetben betartották az első és a második oltás közötti időintervallumot. Mostantól - annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését -, igyekeznek minél több embernek beadni az első oltást, hiszen már az is ad egy alapvédelmet a fertőzés ellen. Ismertetése szerint a klinikai, tudományos és szakmai ismeretek alapján igyekeznek kitolni a második oltás időpontját.
Az oltandó csak olyan típusú vakcinára foglalhat időpontot második részoltásként, amilyen vakcinát első dózisként kapott. Amennyiben orvosszakmai indok miatt ezt nem kaphatja, oltását a háziorvosának, kezelőorvosának bevonásával kell megszervezni – írták. Jelezték, az alapfolyamat nem változott: továbbra is az első oltás alkalmával az oltóponton kell egyeztetni az időpontot a második oltás felvételére. Akinek van egyeztetett időpontja a második oltásának felvételére, annak nincs teendője.
Kifejtette: az oltási stratégia eddig az volt, hogy – az alkalmazási előiratnak megfelelően – minden esetben betartották az első és a második oltás közötti időintervallumot. Mostantól – annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését -, igyekeznek minél több embernek beadni az első oltást, hiszen már az is ad egy alapvédelmet a fertőzés ellen. A klinikai, tudományos és szakmai ismeretek alapján igyekeznek kitolni a második oltás időpontját. A Pfizer vakcinánál a 21. napról a 35. napra tolják a második oltást. Az AstraZeneca vakcinánál az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva, a 12. héten adják be a második vakcinát. A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán. Galgóczi Ágnes azt mondta: bíznak abban, hogy már az első oltás beadásával kialakítható lesz olyan védelem, amely megakadályozza a fertőzés terjedését. Így talán tavasz végére, nyár elejére olyan átoltottságot érnek el, ami valóban védelmet jelent a közösségnek.
Minél több embernek akarják beadni az első koronavírus elleni oltást, ezért változik a Pfizer-Biontech és az AstraZeneca vakcinája esetében a második oltás időpontja – közölte Galgóczi Ágnes. A Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője február 28-án az M1-nek elmondta: a Pfizer vakcinánál a 21. napról a 35. napra tolják a második oltást. Az AstraZeneca vakcinánál az alkalmazási előirat szerinti maximális időtartamot kihasználva, a 12. héten adják be a második vakcinát. A Moderna, valamint az orosz és a kínai vakcinák esetében egyelőre nem változtatnak a két oltás közötti oltási sémán. Az oltási stratégia eddig az volt, hogy – az alkalmazási előiratnak megfelelően – minden esetben betartották az első és a második oltás közötti időintervallumot. Mostantól – annak érdekében, hogy megakadályozzák a vírus terjedését –, igyekeznek minél több embernek beadni az első oltást, hiszen már az is ad egy alapvédelmet a fertőzés ellen. Galgóczi Ágnes közölte: bíznak abban, hogy már az első oltás beadásával kialakítható lesz olyan védelem, amely megakadályozza a fertőzés terjedését.
A szennyvízmintákban is kimutatták a brit mutánst – tette hozzá. A szakember ezzel együtt kiemelte, hogy a többi mutáció behurcolása megakadályozható azzal, ha minimálisra szorítják az utazásokat. Folyamatosan figyelemmel kísérik a járványügyi helyzetet és az esetszámoknak megfelelően, szükség esetén további intézkedéseket vezetnek be – tette hozzá. Galgóczi Ágnes kiemelte: most a fegyelmezettség a legfontosabb, hogy továbbra is mindenki betartsa a járványügyi szabályokat. A kontaktusok számának korlátozásával csökkenthető a járvány terjedése. Emellett azt kérte, aki regisztrált, és értesíti az orvos, mindenképpen éljen az oltás lehetőségével. Így lehet megállítani a harmadik hullám felfutását. Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!