A földszinten - a mai művelődésszervező irodában - egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori vörösmárvány szökőkút helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek alkotása látható. Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely. A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete. Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, a többi ábrázolást, jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig. A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg. A kastély ma Ma a kastélyban a Radó Antal Könyvtár és Művelődési Központ működik.
). Itt látható az 1848. december 30-i móri csata makettje is. A Wekerle Sándor emlékszoba Magyarország első polgári származású miniszterelnökének tiszteletére lett létrehozva. Az emlékszobában vele kapcsolatos dokumentumokat, fotókat, írásos anyagokat, róla készült festményt és mellszobrot tekinthetünk meg. A kastély pincéjében az "Ezerjó Pince-Galéria" – a Móri Borvidéket bemutató kiállítás látható - melyhez értékes kiállítási tárgyaink – többek között egy gyönyörű bálványprés, illetve a Milleneum emlékére készített szépen faragott hordófenekek - adnak szép hátteret. A kastély parkját 1990-től a Képző- és Iparművészeti Szabadiskola Alapítvány gondozza. Az angolparkot az általuk rendezett művészeti szimpóziumokon készített szobrok díszítik. A parkban található Zenepavilon ad otthont a közkedvelt nyári zenei esteknek és egyéb koncertek, szabadtéri előadások, sőt esküvők színtere is. Megszűnt! - Lamberg-kastély Mór. Mellette található az ország legnagyobb példányú francia juharfája. A gyerekek kedvence a halastó, illetve a park másik oldalán lévő kovácsoltvas madárház, amiben egy pávapár él.
A 16. századig jelentős birtok tartozott a várhoz, Fejér vármegye egyötöde. Csókakőnek az évszázadok alatt sok tulajdonosa volt. Kezdetben a Csákoké volt, majd 1327-ben királyi vár lett, később a Rozgonyiak, Kanizsaiak, Nádasdyak birtoka lett. A 16. században aztán megszállták a törökök, és ötven évig nem is mozdultak belőle. A következő században az új birtokosok már nem nagyon törődtek a várral. Hadi jelentőségét elvesztette, lassú pusztulásnak indult. A 18. századtól egészen 1995-ig kellett várni, hogy végre tényleg történjen valami. Napfényes vártúra november derekán Forrás: Tóth Judit Ekkor alakult meg a Csókakői Várbarátok Társasága, akiknek hála elindulhatott a vár régészeti feltárása és fokozatos rekonstrukciója. Újjáépítették a kaputornyot, helyreállították a kápolnát, és jelenleg is dolgoznak a vár területén egykor működő török mecset feltárásán. A vár ingyen látogatható, pontosabban csak egy része, mivel az alsó várban még dolgoznak a régészek. A novemberi kirándulóidőben elég sokan választották úti célul Csókakőt.
Mór Városi Önkormányzat a Munka törvénykönyvéről szóló 2021. évi I. törvény és a kulturális intézményben foglalkoztatottak munkaköreiről és foglalkoztatási követelményeiről, az intézményvezetői pályázat lefolytatásának rendjéről, valamint egyes kulturális tárgyú rendeletek módosításáról szóló 39/2020. (X. 30. ) EMMI rendelet alapján pályázatot hirdet a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely intézményvezetői (igazgató) munkakör ellátására A jogviszony időtartama: határozott időre, 2022. május 1. – 2027. április 30. napjáig szól. Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely, 8060 Mór, Szent István tér 4. A pályázat benyújtásának határideje: 2022. március 28.
Munkásságuk a fákon található táblákon olvasható. A terület bejáratánál egy pad található, amiről most hosszú percekig élvezhetjük a kilátást. Ezután egy alagútszerű, kanyargós úton haladunk tovább. A tavaszi, nyári időszakban lépten-nyomon színes erdei vagy mezei virágok kápráztatják el a túrázót. A gyalogút mellett egy darázs-garázs nevű mesterséges darázsfészket építettek ismeretterjesztési céllal. Innen egy rövid sétával elérünk egy esőházhoz, mely mellett tágas sütögetőhely van. Továbbhaladva az úton, hamarosan kijutottunk a völgyből. Ha van rá idő, akkor a fő útvonalból kiágazó tanösvényt és a madáretető ösvényt is érdemes végig járni. Mindkét ösvényen csodaszép dolgokat lehet látni. Dolina-völgy - AmpeGo látnivalók. Fás-bokros-cserjés részek váltják egymást, színpompás virágos rétek kíséretében. A madáretető ösvényen nevéből adódóan, lépten-nyomon etetőket találhatunk, mellettük információs táblával, hogy melyiket milyen madár látogathatja. Az útvonalat idősebbek, családosok - akár kisgyerekkel is - könnyen bejárhatják, de a rutinosabb túrázók is megtalálják a természet szépségét itt, ha csak pár óra áll rendelkezésükre, egy kis minőségi kikapcsolódáshoz.
A kalkuláció csak a tájékoztatást és a figyelemfelkeltést szolgálja, a végleges törlesztő részlet, THM, hitelösszeg a hitelképesség függvényében változik és nem minősül ajánlattételnek. Az Zrt. hitelkalkulátora, a, az aktuális banki kondíciók alapján számol, az adatokat legfeljebb 3 munkanaponként ellenőrizzük. További részletek Kevesebb részlet Promóció
A kertes családi házak sűrűjéből ma öt templom tornya magasodik a város fölé, melyek közül négy a város délkeleti részén egymás szomszédságában fekszik, míg az ötödik az előbbiektől északnyugatra jó távolból idézi a történelmi múltat, mintegy szemléletesen is bizonyítva, hogy a ma Albertirsája a nagy történelmi hagyományokkal rendelkező két, szorosan egymás mellé települt régi község: Alberti és Irsa 1950-ben történt közigazgatási egyesítéséből alakult. 1277: IV. László oklevele jelöli az Alberti birtok nevet 1368: A budai káptalan oklevele Irsát, mint lakott települést említi 1597: A tatárjárás és a török megszállás után mindkét település elnéptelenedik 1711 szept. 29: Váracskay András telepeseket hozat az alberti-irsai pusztál benépesítésére. 24 szekérrel megérkeznek Albertibe a szlovák telepesek 1714: Királyi adománylevél birtokában Szeleczky Mártoné lesz Alberti 1719: Irsay András "Pest vármegyében Irsa egyharmadát bírja" 1731: Földesúri fenntartású iskolában kötelező népoktatás indul 1784: Szeleczky Márton utódai vásártartási jogot szereznek Albertinek, ami egyben mezővárosi rangot is eredményez 1847 szept.
Munkásságuk a fákon található táblákon olvasható. (Forrás:) Forrás: