Az ősz beköszöntével a téli álomra készülő kisemlősök már kizárólag csak arra koncentrálnak, hogy minél több élelmet vegyenek magukhoz, illetve halmozzanak fel. Ekkor alakul ki testükön egy különlegesen elraktározott zsírkészlet, az úgynevezett barnazsír. A tél folyamán ez biztosít számukra táplálékot és energiát. A legtöbb kisemlős fagymentes környezetet keres magának alvóhelyül. Már álomba merültek az ürgék, a hörcsögök és a sünök is | ZooZoo Portál. A sünök például előszeretettel bújnak nagyobb levélkupacok alá, a pelék pedig levelekkel bélelnek ki maguknak egy-egy üreget a gyökerek között, illetve ritkábban madárodút. Ezek a fajok általában egyedül telelnek, a denevérek viszont tömegesen, csapatokban rejtőznek el télire valamilyen sziklarepedésben, barlangokban, esetleg fagymentes házak padlásain. Fotó: Halász-Szegedi Fruzsina – KMNP A hüllőktől eltérően a kisemlősök nem egyfolytában alszanak tavaszig, hanem közben néhányszor felébrednek. Ilyenkor magukhoz vesznék még egy kis táplálékot, de vadászni már nem mennek. Az ősz beköszöntével elsőként a ragadozó kisemlősök hajtják álomara a fejüket.
Forrás: Az utóbbi hetek meleg időjárásának hatására a Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé felébredtek és előmerészkedtek téli búvóhelyükről a keleti sünök. Ez azonban nem veszélytelen, mert ha ismét zordabbra fordul az idő, akkor a tüskés kis állatok nehéz helyzetbe kerülhetnek – írja a nemzeti park. Hazánkban a sünfajok közül egyedül a keleti sün honos. Leginkább az erdők aljnövényzetében, kisebb cserjésekben, bokrosokban húzódik meg, de a városi parkokban, házi kiskertekben is találkozhatunk vele. Nagyon gyakori, védett állat. A népnyelvben régebben sündisznónak, tüskés disznónak és sünkutyának is nevezték. Sün téli aloe blacc. Gyakorlatilag mindenevő: megeszi a csigát, a madártojást, a lehullott gyümölcsöt, a különféle rovarokat, sáskaféléket, de képes elfogni még a kisebb gyíkokat, siklókat is. Általában éjszaka indul táplálékot keresni. Leggyakrabban komposztkupacokban, szalma-, vagy szénakazlak tövében neveli fiait és itt alszik téli álmot is. Amikor a hőmérséklet tartósan tíz fok alá süllyed, akkor a keleti sünök alkalmas búvóhelyet keresnek maguknak és téli álomba szenderednek.
- Én hoztam a legtöbbet! – mutatta büszkén Olívia. - Én is legtöbbet hoztam! – sértődött meg Nonó, mert attól még, hogy ő a kisebb, ő is nagyon ügyesen gyűjtötte a kicsi ágakat. A süngarázs egy szép nagy kupac lett végül, alján kicsi lyukkal, ahol a sünik be tudnak majd bújni. Anya és a lányok sok-sok falevelet szórtak a tetejére, hogy minél jobban tartsa a meleget a kis házikó. - Ha szeretnétek segíteni a sünöknek tele rakni a pocakjukat, tegyünk nekik egy tálba Beni kutya eledeléből! – mondta Anya. - A sünök szeretik a kutyahamit? – kérdezte Olívia. - Bizony! Nagyon szeretik, de tejet sosem szabad adni nekik, mert attól megbetegszenek. – magyarázta Anya. Apa kihozott egy pici, lapos tányért, amit Olívia és Nonó letettek a ház mellé. A kutyaeledelt Nonó tette bele, Olívia pedig kidobta a zacskóját a kukába, mert ő már felérte a tetejét. Téli álomra készülődnek a pelék, a sünik és a denevérek | ZooZoo Portál. Amikor a sünök téli otthona készen lett, Anya, Apa, Olívia és Nonó bementek a házba. Alaposan kezet mostak és Anya készített egy újabb kancsó teát. A lányok hosszasan figyelték a teraszajtóból, hátha megjelenik egy sün a kertben, de hamar elunták a várakozást, mert a sünik csak éjjel szoktak előjönni.
Csupán mintegy egy hónappal később, augusztus 20-án szállították kórházba fekete himlő gyanújával. A helyiség alatt, ahonnan Parker telefonált, egy laboratórium működött Henry Bedson professzor vezetésével. Bedson kutatási területét éppen a fekete himlő jelentette, a laborban pedig tárolt is mintákat a vírusból. Munkája során arra kereste a választ, hogy a kórokozó variánsai okozhatnak-e további járványügyi problémákat az eradikációt követően. Ugyanabban az évben korábban, májusban a WHO ellenőrei is jártak Bedsonnál, és bár találtak hiányosságokat a labor működésében, végül hagyták tovább dolgozni a professzort, meghagyva számára, hogy végezzen el néhány szükséges óvintézkedést. A tervek szerint a labor egyébként is bezárt volna hat hónappal később. Az ellenőrzés után alig öt hónap telt el, amikor Parker felemelte a telefonkagylót az említett helyiségben, ahova az épület szellőzőjáratain keresztül bejutott a Poxvirus variolae egy különösen fertőző törzse. Miközben a fényképésznőt és családját karanténba zárták, a világsajtó szeme Birminghamre szegeződött, aggodalommal várva, hogy újból felbukkan-e a korábban legyőzöttnek hitt betegség.
Egy vakcinakutató laboratórium dolgozója Pennsylvaniában fekete himlő feliratú fiolákra bukkant egy fagyasztóban takarítás közben – jelentette a Sky News. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szóvivője, Belsie González elmondta, hogy a központ és partnerei, valamint a bűnüldözési szervek nyomozást indítottak az ügyben. Hozzátette, valószínűsíthetően a fekete himlő halálos vírusa van a fiolákban, de tartalma érintetlennek tűnik, és az üvegcséket felfedező laboratóriumi dolgozó kesztyűt és maszkot viselt. Semmi sem utal arra, hogy bárki is érintkezett volna a fiolák tartalmával – idézte a szóvivőt csütörtöki tudósításában a Sky News. A járványügyi központ nem árulta el, hogy Pennsylvania államban pontosan hol, melyik város laboratóriumában találták meg a fiolákat. 2014-ben egy kutató a marylandi Bethesda kutatóintézetének egyik raktárszobáját takarította, amikor fekete himlő vírusát tartalmazó hat üvegcsére bukkant. A minták több évtizedig hányódhattak egy kartondobozban.
A betegség lefolyása A betegség cseppfertőzéssel terjed. Miután a vírus részecskék bejutnak a légutakon keresztül a tüdőbe, elérnek a nyirokcsomókba, ahol sokszorozódnak, a véráramba kerülve a lépen, májon, csontvelőn áthaladva szintén sokszorozódnak. A fekete himlő fertőzés kezdeti tünete – a magas láz, végtagfájdalom – nagyon hasonlítanak az influenzára, ezért felismerése nem könnyű. Egy héttel később a bőrön előbb gombostűfejnyi lapos foltok, majd később hólyagok keletkeznek. A hólyagokban lévő folyadék kezdetben tiszta, majd gennyessé válik. Forrás: Hááriáss Márta században 300 és 500 millió közé teszik a himlőben meghaltak számát. Az utolsó, gyorsan lokalizált európai járvány 1972-ben tört ki Koszovóban, ahová egy zarándok hurcolta be. Az utolsó fekete himlő okozta természetes halálesetet 1977-ben regisztrálták Szomáliában. 1978 pedig az első himlőmentes év lett volna az emberiség történelmében, ha egy professzor hibájából nem fertőződik meg két munkatárs egy birminghami laborban, közülük az egyik meg is halt.
Bebizonyosodott, hogy a ma ismert formája nem különbözik a középkorban pusztító betegségtől. A tömeges megbetegedések megszűnése a 16. században a megbetegedettek sikeres izolációjának, a népesség baktériummal szembeni ellenállóbbá válásának és a lassan javuló higiéniai körülményeknek köszönhető. Továbbá 1873-ban Gerhard Armauer Hansen felfedezésének, aki azonosította a lepra kórokozóját, a Mycobacterium leprae-t. A betegség 1982 óta gyógyítható, és mára antibiotikumos gyógyszerkombinációval teljes gyógyulás érhető el. 2018-ban az Egészségügyi Világszervezet szakemberei arra következtettek, hogy a születéskor beadott BCG vakcina nemcsak a tuberkulózis előfordulását küszöböli ki, hanem csökkenti a lepra kockázatát is. A fekete himlő (variola vera) az egyik leghalálosabbnak tartott betegség volt az emberiség történetében, az ókortól ismert. Megfigyelték, hogy vannak betegek, akiknél enyhébb a betegség a lefolyása, és ha melléjük fektették az egészséges egyéneket, ezáltal ők is keresztülestek a fertőzésen, és védettséget nyertek.
1894-ben Alexander Yersin fedezte fel a kórokozót, a Yersinia Pestis bacilust. A közegészségügyi szabályok betartásával, a bolhacsípés elleni védekezéssel a betegség megelőzhető, sőt a megfelelő antibiotikumos kezeléssel a legtöbb beteg élete ma már megmenthető. Létezik védőoltás, ám az csak a bubópestis ellen véd 3-6 hónapig. A pestisjárványtól számítható a modern európai orvoslás kialakulása, valamint a komolyabb közegészségügyi intézkedések bevezetése a városokban. A lepra ismert volt már az ókorban. Az eddigi legkorábbi megbetegedést a rézkorban élt emberek maradványain mutatták ki a csonttani tüneteket vizsgáló kutatók. A kora középkorra pusztító járvánnyá váló lepra európai elterjedésében nagy szerepet játszottak a keresztes hadjáratok: az egész kontinensen átvonuló csapatok fertőzöttek tömegeit hagyták maguk mögött. Régészek és antropológusok is vizsgálták a középkori lepratemetők csontanyagát, így a legújabb kutatásokban sikerült a lepra kórokozójának a genetikai szerkezetét feltárni.