Kun páter, azaz Kun András is a kerületben lakott: az egyik megüresedett zsidó lakásba beköltöztette viceházmester szüleit. Zoltán Gábor azt mondja, ő ugyanabban a háztömbben nőtt fel, ahol azelőtt Kun páter a "családi bázisát" berendezte. 1945. január 12-én Kun páter vezényletével a nyilasok lemészárolták a Maros utca 16. alatti zsidó kórház 92 betegét és orvosait. Két nap múlva a Városmajor utcai Bíró-féle gyógyintézet 130 betegét és 24 ápolóját végezték ki. Az Alma utcai zsidó szeretetotthon idős lakóinak sem kegyelmeztek. Kun páter harminchárom éves koráig cölibátusban és önmegtartóztatásban élt. A nyilas orgiákon szadista perverzióinak semmi nem szabott határt. Rémtetteiről a katolikus egyház vezetői is tudtak, Serédi Jusztinián hercegprímás minden egyházi szolgálattól eltiltotta Kunt, de a katolikus egyházból nem tagadták ki. A népbírósági tárgyaláson Kun páter azt vallotta: eleinte irtózott az erőszaktól, de a pártházban az egyik fogolynak kiosztott első pofon után napok alatt "belesüllyedt a féktelen erőszakba".
Egymást biztatták, hogy le kell lőni, mire a fegyveresek egyike az éltes asszonyt egyszerűen lelőtte. Január 7. vasárnap Boldizsár Iván 32 éves író, újságíró II. kerület, Budagyöngye, Hidász u. 1. (1944. karácsonyától orosz kézen) Délelőtt cepekedtem. Hoztam krumplit, babot, sót, borsót, zabpelyhet, vaníliapótlót (ez csak véletlenül volt a borsó között…), kávét, káposztát, karalábét és három láda kristályvizet. Átjött Gábor (Tolnai, aki reverendát választott álöltözetül…) és egy lány. Gábor, szegény feje, már temetett is. Január 8. hétfő Brunner Oszkárné többrendbeli zsidóbújtatással és zsidó-vagyon rejtegetéssel vádolt Buda, XII. kerület, Városmajor utca 37. Nyilasház Az oroszok közeledtére kijelentették, hogy zsidók, most meg fogtok halni. A fürdőszobában voltunk és onnan már két férfit felvittek zárkába, majd közülük az egyiket kivégezték. Minket pedig nyolcunkat kivittek az udvarra és kettesével kivégeztek. Nekem úgy sikerült megszabadulni, hogy mikor meglőttek a számat érte a lövés.
Reimholz Péter szinte saját ügyének tekintette, hogy a Városmajor utca frekventált pozíciójában méltó módon kerüljön kialakításra a parkolóház. A jelenlegi tervező is ismerheti az előzményeket (legalábbis részben biztosan), hiszen átküldette azt részemre. 2. Az előző tervtanács ajánlásait is ismerhette a tervező, (vagy ha nem, hát most mindenképpen meg kell ismernie) annak minden tanulságával. Erről is érdemes most pár szót váltani! A tervtanácsi jegyzőkönyv rögzíti azokat az észrevételeket, melyek a környék forgalmi rendjének tarthatatlanságáról szólnak, emiatt nem javasolják itt egyelőre parkolóház létesítését. Ez nyilván lehet vélemény, ugyanakkor a beruházónak elvi engedélye van a funkcióra, illetve alaprajzi, beépítési kialakításra. A tervezőtől pedig furcsa elvárni a helyzet megoldását. Az elutasító vélemény indoklásaként számomra ez több, mint kérdéses. Nagy valószínűséggel a tervező, sőt a beruházó is egyetért a felvetésekkel. A több éve tartó homlokzati kísérletezés és tucatnyi tervtanácsi véleménynek megfelelni kívánó terv valóban gyenge és megfáradt volt, magam is kritizáltam azt az előző alkalmakkor.
Szabó elhatárolódott ugyan a hungaristáktól, de már késő volt. Az általa is elvetett szellemi mag az egész magyar társadalmat megmérgezte. A XII. kerületi nyilas szervezet kiemelkedett a többi közül. Erősebb volt, tagjai másoknál is kegyetlenebbek. Pedig nem a lumpenprolik csatlakoztak hozzájuk, hanem a közeli gyárak, például a Magyar Optikai Művek munkásai, mérnökei. A helyi nyilas csoport vezetője, Gál Csaba Műegyetemet végzett gépészmérnök volt: "Kinevezésem után azonnal párthelyiséget béreltem, és hozzáfogtam a tagtoborzáshoz. Ez olyan sikeres volt, hogy három hónap alatt 1500 tagot tudtam beszervezni" – vallotta későbbi népbírósági perén. Krisztinavárosban az antiszemitizmust fűthette az is, hogy viszonylag sok asszimilálódott zsidó élt a kerületben, köztük tehetősebb villatulajdonosok is. Példaként említi Zoltán Gábor a Városmajor utca 21. -ben lévő házat, amelynek több lakója is belépett a Nyilaskeresztes Pártba. Akadt köztük géplakatos, nyugalmazott honvéd szakaszvezető, tisztviselőnő.
A Maros utcai kórházban a nyilasok azért öltek meg mindenkit, hogy az épületbe saját embereiket költöztessék. Miközben már a János kórháznál voltak az orosz csapatok. Zoltán Gábor szerint a nyilasok még mindig abban bíztak, hogy a németek bevetik a "csodafegyvert", vagy legalábbis sikerül átszökniük hozzájuk. Budapest ostromát Szálasi pribékjeinek többsége túlélte. A korábban elfogott munkaszolgálatosokat és "angolbarátokat" arra kényszerítették, hogy a Fegyveres Nemzetszolgálat légiósaként harcoljanak az oroszokkal. A légiósokat élő pajzsként tolták maguk előtt, és így a nyilasok közül sokan elmenekülhettek. Akit később mégis elkaptak, bíróság elé állították. Halálra ítélték Szálasit, Kun pátert, másokat is. Ám a nyilasok többsége megúszta pár év börtönnel, vagy el sem ítélték őket. Például 1952-ben elfogták Megadja Ferencet, aki szintén a XII. kerületi nyilas szervezet egyik vezére volt, saját kezűleg lőtte a Dunába a foglyokat. Az ÁVO beszervezte ügynöknek, átdobták Jugoszláviába, hogy onnan küldjön kémjelentéseket.
Azt mesélték, hogy kint a városban 250 pengőt ajánlanak egy kenyérért, és nincs. (1 kg kenyér 1943-ban: 58 fillér. ) Itt bent azért nincs semmi kenyér, mert a lisztkészletet állandóan elviszik a nyilasok. Az oroszok pedig nem sietnek. Ők ráérnek, nem sietős a dolguk. Megvárják, amíg teljes éhínség lesz a városban, és akkor fogják elkezdeni erősebben gyúrni. Így aztán könnyen ölükbe hull majd a város az üreges szemű emberekkel. Megváltozatták a kijárási rendet. Eddig 9-től 11-ig és 2-4-ig lehetett járni az utcán, mától kezdve pedig 9-10-ig, 12-1-ig és 3-4-ig lehet közlekedni. Nem tudom mire jó ez a változtatás. Most jöttem haza anyádtól. (A naplót Németországba hurcolt vőlegényének írja. ) Az Akácfa utcában lakik. Anyádék is az utolsójukat főzik meg. Ez azt jelenti, hogy azután a hitközségi kosztra lesznek utalva ők, ami édeskevés a létezéshez. Most már összesen maximum 2 deci levest vagy főzeléket adnak egy napra, de nem kapjuk meg mindennap. Január 10. szerda Pavel Luknyickij kapitány, 42 éves haditudósító Újpest - Angyalföld Az Újpestről nyílegyenesen – a Dunával párhuzamosan – haladó Váci úton katonáink szintén gyorsan törnek előre a centrum felé.
Segítség a kereséshez Amennyiben az adott szó különböző formákban is előfordulhat * - tetszőleges karakter kerülhet a csillag helyére. Pl. András* keresés megtalálja az "andrásnak", "andrással", "andrásékhoz" találatokat.? - pontosan nulla vagy egy karaktert helyettesít. Pl. utc? a keresés megtalálja az "utca", "utcza" találatokat.! - pontosan egy karaktert helyettesít. Pl. utc! a keresés megtalálja az "utcza"-t, de nem az "utca"-t. Amennyiben összefűzne több keresési feltételt. AND - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben mindkét feltétel szerepel. Pl. Petőfi AND Sándor keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben szerepel mind a Petőfi, mind a Sándor kifejezés. OR - azon találatokat adja vissza, amiben legalább az egyik feltétel szerepel. Pl. Petőfi OR Kossuth keresés azon találatokat adja vissza, amikben szerepel vagy a Petőfi vagy a Kossuth vagy mindkét kifejezés. NOT - csak azokat a találatokat adja vissza, amiben egyedül a NOT előtti feltétel szerepel. Pl. Petőfi NOT Sándor keresés azon találatokat adja vissza csak, amikben szerepel a Petőfi, de nem szerepel a Sándor kifejezés.
FILM: Kalevala (szín., magyar színházi közv., 1974) (TV-film) zenei szerkesztő SZÍNHÁZI FORDÍTÁSAI, SZÖVEGEI: Anyegin fordító bemutató: 2004. február 6. Szegedi Nemzeti Színház Anyegin fordító bemutató: 2005. március 25. Miskolci Nemzeti Színház Anyegin fordító bemutató: 2011. január 21. Szegedi Nemzeti Színház CarmenCET fordító bemutató: 2008. november 9. Magyar Állami Operaház Falstaff fordító bemutató: 2001. április 27. Szegedi Nemzeti Színház Irma, te édes! fordító bemutató: 2010. december 16. Székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház József és a színes szélesvásznú álomkabát fordító bemutató: 2008. május 30. Madách Színház Koldusopera fordító bemutató: 2001. február 17. Katona József Színház Koldusopera fordító bemutató: 2006. június 7. Bárka Színház Koldusopera dalszöveg szerző bemutató: 2006. szeptember 29. Hevesi Sándor Színház Koldusopera fordító bemutató: 2008. április 18. Vörösmarty Színház Koldusopera fordító bemutató: 2008. november 28. Pécsi Nemzeti Színház Koldusopera magyar szöveg bemutató: 2010. december 3.
Operát az Operából negyedik előadás opera három felvonásban – koncertszerű előadás Vannak legendás operák. Ilyen ez a fiatal párizsi bohémek történetét elmesélő Puccini-mű, amelyben az operairodalom egyik legszebb románca egy kialudt gyertyával és egy elveszett kulccsal kezdődik. Nádasdy Kálmán legendás rendezése 1937 óta szerepel az Operaház műsorán, és ezidáig közel 900 eladást ért meg. A programsorozatnak köszönhetően a tatabányai közönség is hallhatja a Puccini-mű koncertváltozatát a Magyar Állami Operaház szólistáinak, Ének- és Gyermekkarának, valamint Zenekarának közreműködésével. Szereplők: László Boldizsár / Fekete Attila, Sándor Csaba / Dobák Attila, Molnár Levente / Haja Zsolt, Létay Kiss Gabriella / Sáfár Orsolya, Rácz Rita / Szakács Ildikó, Bakonyi Marcell / Kiss András, Szüle Tamás / Cserhalmi Ferenc Közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara, Énekkara és Gyermekkara Karmester: Dénes István / Kovács János Belépőjegyek A Vértes Agorája jegypénztárában is kaphatók: 2. 000 Ft Utalványt, valamint Cafeteria- és SZÉP Kártyát erre a rendezvényre nem áll módunkban elfogadni.
A Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál hangversenyein Kocsis Zoltán, Joseph Rescigno és Marco Balderi vezényletévelolyan énekesek mellett, mint Renato Bruson, Giuseppe Giacomini, Reinhard Hagen, Éva Marton vagy José Sempere operaritkaságok szerepeiténekelhette el: Gemmy (Rossini: Guglielmo Tell), Olga (Giordano: Fedora), Yniold (Debussy: Pelléas et Mélisande)és Ein Mädchen (Schönberg: Mózes és Áron). 2011-ben a rangos Wiener Festwochen keretében a Theater an der Wien falai között állt színpadra az Omer Meir Wellber által dirigált Rigoletto Apródjaként. Idén nyáron a fertődi Eszterházi Vigasságok fesztiválsorozat közreműködője volt: Haydn Aki hűtlen pórul jár c. operájának Sandrináját énekelte a Marionettszínházban. Tevékeny koncerténekes. A barokktól napjainkig ívelő repertoárján számos dal, dalciklus és oratórikus mű is szerepel. Énekhangját a Magyar Televízió (Monteverdi: Poppea megkoronázása - Damigella), a Duna TV (Donizetti: A csengő - Serafina) és a Bartók Rádió (Márványtermi Koncertek, stúdiófelvétel Meskó Ilona Paysage intimes c. dalciklusából) is rögzítette.
Mindegyikük magának akarja a gyilkos szúrást. Renato a mit sem sejtő Ameliát kéri meg, hogy húzza ki a gyilkos nevét egy edényből: Renato a kiválasztott. Oscar érkezik, hogy átadja a meghívókat az álarcosbálra. Az összeesküvők elhatározzák, hogy az ünnepség alatt hajtják végre tervüket. jelenet Gustavo úgy dönt, hogy lemond Ameliáról. Oscar egy névtelen levelet ad át a királynak, melyben figyelmeztetik, hogy valaki meg akarja ölni a bál alatt. Gustavo úgy dönt, mégis elmegy a bálba, hogy senki ne vádolhassa gyávasággal. Az álarcosbálon Renato kiszedi Oscarból, hogy a király milyen jelmezben lesz. A szerelmesek búcsút vesznek egymástól. Renato megöli a királyt. Gustavo utolsó erejével még biztosítja barátját felesége ártatlanságáról, és megbocsát ellenségeinek.
Boccanegrát nem rettenti a halált. Fiescót még utoljára megöleli, és Ameliának felfedi, Fiesco elhunyt anyjának apja. Boccanegra búcsúzik lányától. Utoljára áldást kér gyermekére, és Gabrielére ruházza kormányzói rangját.