Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési tv. ) foglaltaknak megfelelően a Főigazgatóság 2018. január 1-től biztosítja az elektronikus ügyintézés (a továbbiakban: e-ügyintézés) lehetőségét az alábbi ügytípusokban: közérdekű adatok igénylése, közérdekű bejelentés és panasz. KORMÁNYHIVATALOK - Csongrád-Csanád Megyei Kormányhivatal - E-ügyintézés. A Főigazgatóság az e-ügyintézést az e-Papír szolgáltatás segítségével biztosítja. Az e-ügyintézéssel kapcsolatos esetleges panasz az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnél jelenthető be. A Főigazgatóság az e-ügyintézést a hivatali időben biztosítja. A Főigazgatóság a hivatali ideje hétfőtől csütörtökig 8 órától 17:00-ig, pénteken 8 órától 14 óráig tart.
2018. február 21. 12:40 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben foglaltaknak megfelelően a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság biztosítja ügyfelei számára az elektronikus ügyintézés lehetőségét. A Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) felhívja Tisztelt Ügyfelei, valamint a gazdálkodó szervezetek képviselőinek figyelmét, hogy a gazdálkodó szervezetek számára 2018. január 1. napjától kötelező az egyes állami szervekkel való elektronikus kapcsolattartás, valamint az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségen történő dokumentumküldés és -fogadás, azaz a Cégkapu használata. Nemzeti Klímavédelmi Hatóság. A fentiekre tekintettel tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfelünket, hogy a Hatóság a döntéseit a gazdálkodó szervezetekkel elektronikus úton közli, amelyek a gazdálkodó szervezet Cégkapujához tartozó tárhelyen érhetőek el a következők szerint. A gazdálkodó szervezet Cégkapu-regisztrációját az alábbi elérhetőségen lehet online kezdeményezni: Amennyiben a gazdálkodó szervezet már rendelkezik Cégkapu-regisztrációval, úgy a beérkező küldemények a elérési úton történő belépést követően tekinthetők meg az alábbiak szerint.
Cégek részére Tájékoztatom, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. törvény 9. § (1) bekezdése értelmében a Kistarcsai Polgármesteri Hivatal/Kistarcsa Város Önkormányzata részére szóló kérelmét/beadványát kizárólag elektronikus módon terjesztheti elő. Elektronikus kapcsolatfelvételre azonosítás követően az adott szervezet Cégkapuján keresztül van lehetőség oly módon, hogy a elérhetőségen keresztül a szervezet nevében elektronikus űrlap kerül benyújtásra, vagy a szervezet Cégkapuján keresztül ú. e-papír kerül eljuttatásra a Hivatal/Önkormányzat Hivatali Kapujára. Kérem, hogy a szervezet kérelmét/beadványát a fentiek szerint elektronikus módon juttassa el a Polgármesteri Hivatal/Önkormányzat részére. Egyéni vállalkozó részére Tájékoztatom, hogy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. § (1) bekezdése és 9. 2015. évi ccxxii. törvény. e-papírt juttat el a Hivatal/Önkormányzat Hivatali Kapujára. A fentiekre tekintettel kérem, hogy a kérelmét/beadványát a fentiek szerint elektronikus módon juttassa el a Polgármesteri Hivatal/Önkormányzat részére.
A Főigazgatóság közérdekű adatok igénylésére, a közérdekű bejelentésekre és panaszra vonatkozó szabályzata elérhető az alábbi linken: Közérdekű adatigénylés, bejelentés és panasz
Ehhez pedig utazzunk vissza az időben jó 40 évet. A jókora, ötezer négyzetkilométeres vízgyűjtőről sokáig tisztítatlanul ömlött a szennyvíz a tóba, rengeteg tápanyagot, jelesül foszfor- és nitrogénvegyületeket juttatva a Balatonba. Kék alga kites.com. Az algák persze azonnal felhasználták, intenzíven szaporodni kezdtek, egymást érték az algavirágzási hullámok – szó szerint mintha trágyáztuk volna a tavat. Felismerve a problémát óriási beruházások kezdődtek, a '90-es évektől már kis túlzással "ivóvíz-tisztaságú" szennyvíz jut a tóba, felélesztették a Kis-Balatont, az utolsó algaburjánzást 1994-ben dokumentálták. Azóta soha nem fordult elő, mindenki hátradőlt és megnyugodott: egy sikertörténeten vagyunk túl, megérte a sok pénz és energia. Tavaly augusztusban aztán jött az iszonyat, 30 évet zuhantunk vissza az időben: az újabb algavirágzást látva álltunk csak, mint Bálám szamara, és kétségbeesetten kerestük az okokat – emlékszik vissza a professzor. Az algák a kánikulát kedvelik, a szeptemberi hűvösebb idő gyorsan véget is vetett a folyamatnak, a dolog háttérbe szorult, míg idén ismét nagy tömegben jelentek meg a kékalgák hártyaként elterülve a víz színén a tó nyugati részén.
Miért veszélyeztetik a fürdőzőket a kékmoszatok? "A baktériumok egyik törzsét a cianobaktériumok, avagy kékmoszatok, kékbaktériumok alkotják. Ezek egysejtűek, amelyeknek a belsejében jellegzetes gázüregek láthatók. Gyakran több ezer sejt összeáll és szerkezet nélküli sejtkolóniát alkot, különösen a bőséges növényi tápanyagot tartalmazó édesvizekben, nyáron. A kékalga tömeges megjelenését nevezi a népnyelv » vízvirágzásnak «, ám ez cseppet sem ártalmatlan, szemet gyönyörködtető jelenség – foglalja össze a tudnivalókat a kékmoszatokról Gedai Zsuzsanna biológus. – Ilyenkor ugyanis mérgező törzseik is megjelenhetnek. Hasmenést és kiütéseket okoznak az algák a Balatonban - Blikk. A Balaton jellemző cianobaktériumai potenciális toxintermelők, és mérgeik irritáló, májkárosító, még rákkeltő hatást is kiválthatnak. Megmérgezhetik a halakat, de nemcsak a vízi élővilágra hatnak, hanem az emberi szervezetre is veszélyesek lehetnek. Az orrba, szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-irritációt, asztmatikus tüneteket okozhatnak, a bőrt irritálhatják, ha pedig a gyerekek a vízzel véletlenül lenyelik, lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. "
A változatosság jegyében egyazon faj különböző populációi eltérő mértékű toxicitást mutathatnak, és szerencsére gyakran előfordulnak toxint egyáltalán nem termelő törzsek is. A víz minőségét figyelő szakemberek munkája ezért is nélkülözhetetlen a veszélyhelyzetek megelőzésében. Kép forrása: Hogyan és miért szaporodnak el a Balatonban kékmoszatok, amelyek károssá válhatnak? Vörös Lajos professzornak, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet kutatójának tanulmányából jól meg lehet érteni ezt a jelenséget. A kulcs a foszfor, amelynek túlkínálata nemkívánatos algásodáshoz vezethet, a foszfort pedig leginkább a Balaton vízutánpótlásának a felét szolgáltató Zala-folyó szállítja a Keszthelyi-öbölbe. A hatvanezres lakosú Zalaegerszeg iparával a tó külső foszforterhelésének jelentős részét adja a folyó közvetítésével. Nem véletlen tehát, hogy a tó területének mintegy 6 százalékát kitevő Keszthelyi-medence a tó cianobaktériummal legnagyobb mértékben terhelt területe ma is, noha a '80-as évekhez képest a helyzet sokat javult.