A tavasz hírnökeit sokak számára a fák első rügyei, az erdő alján megjelenő hóvirágok, odvas keltikék, ibolyák jelentik. Érdemes azonban ebbe a sorba a sziklagyepek kis virágait is beillesztenünk: különösen azért, mert ezek a Budai-hegység kivételes természeti kincsei. Dolomit sziklagyep: ez az a szókapcsolat, amire a természetkedvelő laikusok és szakemberek szeme igazán felcsillan. Ez afféle "ínyencfalat", olyan természeti jelenség, amelyhez közel kell hajolnunk, hogy megmutassa igazi, egyedi, különleges világát. Dolomitból sok van a környékünkön, a Budai-hegységben. Ez egy erősen aprózódó kőzet, ezért tipikusan meredek lejtőjű hegyrögökre tud tagozódni, ahol a lejtőkön, éppen az aprózódás miatt, vastag talajtakaró nem tud kialakulni. Ha nincs talaj, fák sem nőnek, így ezek a sziklatömbök többnyire erdőtlenek. Kevés fővárosban van ennyi természeti kincs. A kerület hegyvidékét gondolatban végigjárva már meg is jelenhetnek a szemünk előtt az efféle sziklás hegyoldalak képei: a Kecske-hegy oldala, a Kálvária-hegy és az Újlaki-hegy csúcsa, no meg az Apáthy- vagy a Balogh Ádám-szikla.
A sziklafal aljába leereszkedve szabályos tanyába ütköztünk. Egy modern remete, barlangi hajléktalan tengeti itt az életét már évek óta. Beszélgettünk kicsit vele, megmutatta sziklában a barlangot, ahol lakik, elmondta, hogy a környéken nagyjából elfogadták, de külön kérte, hogy ha a blogban szó lesz róla, akkor ne emeljem ki nagyon, mert tart a rossz emberektől. Többet ezért nem is írok róla, búcsúzzunk el tőle. 6 / 7 A Balogh Ádám-sziklát elhagyva egy hosszabb séta következett a Bimbó út-Vöröstorony u. Bóklászás Budapesten – A Balogh Ádám-szikla parányi védett területe. -Nagybányai út vonalon, és odaértünk az utolsó természeti attrakcióhoz, az Apáthy-sziklához. Ezt a pontot már ismertem korábbi túrámról, ugyanis itt vezet el a budai Zöld is. Már akkor is az egyik leglátványosabb pontnak tartottam egész Budán, és azóta sem változott meg a véleményem róla. Apáthy-szikla: az Ördög-árok lipótmezei szakasza fölött, 258 méteres magaslatból kiugró, meredeken leszakadó sziklaalakzat. Nevét a terület egykori tulajdonosától nyerte. A régi Apáthy-major a Vadaskert erdejének délkeleti szélén volt.
Balogh Ádám-szikla Természetvédelmi Terület Név Elhelyezkedés Endrődi Sándor utca×Balogh Ádám utca kereszteződésétől ÉK-re (II. kerület) Terület kiterjedése 1, 08 ha Védetté nyilvánítás éve 1975 Megközelíthetőség 29-es és 149-es autóbuszokkal Látogathatóság Szabadon látogatható Terület középponti koordinátái WGS84 18. 99236/47. 52639 EOV 646309/242494 Tanösvény Van (3 db. Index - Kultúr - Zöldmáli delta: Budapest ismeretlen zöldfolyosója. állomáshely) – 2014-ben létesült Ismertető: Kis kiterjedése alapján első látásra nem tűnik jelentősnek, természeti értékei ennek ellenére jelentősnek mondhatók. A beépített telkekkel körülhatárolt, belvároshoz igen közel eső zárványterület valószínűleg úgy maradhatott fent, hogy tömör sziklaképződményei lehetetlenné tették a beépítést. Elsősorban e geológiai érvek indokolták, hogy a szerencsésen fennmaradt terület védettséget kapott. Az utóbbi évek tudományos kutatómunkái kimutatták, hogy a szikla botanikai és zoológiai értékei is igen kiemelkedőek, jól mutatják a sűrű emberi jelenlét előtti Rózsa-dombi természetes képet.
Innen kb. 20 perc kellemes séta szinte végig, csendes, hangulatos utcákon. A rejtés elég közel van kilátási ponthoz, de nyugodtan lehet keresni akkor is, ha vannak mások is a sziklánál (látótávolságon kívül van). Ez az első ládám, amit kihelyeztem, és sikerült egy olyan területet választani, mely természeti, és vizuális értékeit tekintve is megérdemel egy hagyományos ládikát. Én rengeteg kellemes órát töltöttem már itt, remélem Nektek is tetszeni fog. Leírás Botanikai érték: Növénytársulásai a mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes karsztbokorerdő valamint a kisebb dolomit sziklagyep maradványok. Sajnos a nagymérvű használat következtében a gyepek degradálódnak. A terület több védett növényfajjal is rendelkezik, de csekély egyedszámuk veszélyeztetettségükre utal: budai imola (Centaurea sadleriana), fehér madársisak (Cephalanthera alba), piros madárbirs (Cotoneaster integerrima), nagyezerjófű (Dictamnus albus), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), apró nőszirom (Iris pumila), lisztes berkenye (Sorbus aria), magyar repcsény (Erysimum odoratum), leánykökörcsin (Pulsatilla grandis), stb.
Növény- és állatvilág A sziklát felépítő fehér színű, felső triász fődolomit néhol a pleisztocén hévforrás tevékenységének hatására vöröses színt kapott. A szikla alsó részén több oldásos gömbfülke is tanúskodik az egykori hévizes tevékenységről. Növénytársulásai a mészkedvelő tölgyes, a sajmeggyes karsztbokorerdő, valamint a kisebb dolomit sziklagyep maradványok. A terület több védett növényfajjal is rendelkezik, de csekély egyedszámuk veszélyeztetettségükre utal: budai imola (Centaurea sadleriana), fehér madársisak (Cephalanthera alba), piros madárbirs (Cotoneaster integerrima), nagyezerjófű (Dictamnus albus), vetővirág (Sternbergia colchiciflora), apró nőszirom (Iris pumila), lisztes berkenye (Sorbus aria), magyar repcsény (Erysmum odoratum), vagy a szépséges leánykökörcsin (Pulsatilla grandis). Néhány zoológia ritkaságot is felfedezhetünk a területen, él itt ugyanis: bőrfutrinka (Carabus coriaceus), selymes futrinka (Carabus convexus), sarló fűcincér (Cardoria scutellata), fürge gyík (Lacerta agilis), fali gyík (Podarcis muralis).
Buda visszafoglalásakor ugyanis innen szemlélődtek a tüzérek. A kilátón azonban valahogy rajta maradt az eredeti földrajzi név, ezért fordulhatott elő az a fura helyzet, hogy a József-hegyi kilátó most a Szemlő-hegyen áll. A hegy gyomrában, a kilátó alatt egy nagy víztározó bújik meg. Ha kigyönyörködtük magunkat a kilátásban, és tovább indulunk a Z▲ jelzésen, hamarosan egy téglaépületet látunk jobbra, a József-hegyi-barlang bejáratát. A József-hegyi-barlang a Rózsadombra tervezett diplomatanegyed házainak alapásása során, 1984-ben tárult fel, méltán igaz rá a kristálybarlang elnevezés. Hófehér gipsz, aragonit és kalcit ásványkiválásainak köszönhetően az egyik legsérülékenyebb, és egyben legszigorúbban védett barlang hazánkban. Az 5200 méter teljes hosszúságú, 85 méter függőleges kiterjedésű labirintus szűk 3 hektárnyi terület alatt húzódik. A József-hegyi-barlang ugyan nem látogatható, de ha valaki egy rövid barlangi sétával akarja fűszerezni a túrát, kicsit később, egy 500 méteres kitérővel megteheti.
Tags: bejgli, gluténmentes, gluténmentes bejgli, gluténmentesrecept, mákos bejgli, mákos bejgli gluténmentes Gluténmente s Mákos bejgli Schar mix B liszttel Bejgli nélkül elképzelhetetlen a Karácsony, legalábbis nálunk. Ezen az sem változtat, hogy már egy ideje gluténmentes bejgli készül az ünnepre. Sikerült egy olyan tésztát kidolgoznom, hogy még a vendégeink sem vették észre, hogy nem búzalisztes, hanem gluténmentes, amit esznek. Több ismerősöm, akiknek nem kell gluténmentesen étkeznie kérte, hogy süssek nekik bejglit az ünnepre, mert ez olyan finom. Persze itt is megvan a 2 nagy dilemma: Mákos vagy diós? Megreped vagy sem? Nálunk nem is kérdés, hogy mind a kettőnek készülnie kell. A fiam és én inkább a diósat, a feleségem mind a kettőt szereti, de repedésről szó sem lehet! Főzött mák töltelék leves. ……és hát igen, a mérete az olyan igazi "békebeli". Mák töltelék 1 rúdhoz: 30 dkg mák (darált) 15-20 dkg cukor 10 g rumaroma 1 g citromhéj 2 g narancshéj 150 ml tej 10 g vaníliás cukor 50 g mazsola Főzött mákkrém: Az összetevőket a mák kivételével egy lábasban addig főzzük folyamatos kevergetés mellett, amíg a cukor el nem olvad.
Miszerint ahogy kanállal "tapicskoljuk", alatta a tésztát elvékonyítjuk, így kelesztéskor kirepedhet. A két rövidebb végén behajtjuk a szélét, majd a hosszabbik oldalával feltekerjük. Figyeljünk rá, hogy a tekerés vége alulra kerüljön, így sütés közben sem fog megnyílni. Tetejét villával megszurkáljuk. Jó 2/3-ig érdemes beszúrni. Ez azért fontos, hogy a sütés során keletkező gőz távozhasson és ne feszítse szét a tésztát. Tojássárgájával lekenjük. 40-45 fokos alsó-felső sütési módozaton előmelegített sütőben 35 percig kelesztjük, majd a tésztát a sütőben hagyva feltekerjük a hőfokot 160 fokra, alsó-felső sütési módozaton 30 perc alatt készre sütjük. Gluténmentes Mákos bejgli Schar mix B liszttel – Diétabolt Szombathely. A lenti videón látható a gyakorlatban is a bejgli készítése. Forrás:
A következővel ugyanígy teszünk. A bejgliket egymástól távol helyezzük el a tepsin, mert nőni fognak sülés közben. Ha mindenki feltekeredett, lekenjük a bejgliket egy tojás sárgájával. Hideg helyre tesszük, és előmelegítjük a sütőt 180 fokosra. Közben lekenjük a bejgliket a fehérjével és úgy is hagyjuk a hidegben kicsit száradni. A forró sütőben körülbelül 35-40 perc alatt fognak szép aranybarnára sülni. Becsomagolva sokáig elállnak, már ha van rá lehetőségük. Főzött mák töltelék levesbe. Fotók: Ács Bori/Sóbors