1918 januárjában, tíz hónappal az I. világháború vége előtt Woodrow Wilson amerikai elnök listát készített a tervezett háborús célokról, amelyet "14 pontnak" nevezett. Nyolc pont kifejezetten az antanthatalmak győzelméhez kapcsolódó területi és politikai megállapodásokkal foglalkozott, ideértve az európai etnikai csoportok nemzeti önrendelkezésének gondolatát. A többi irányelv a további háborúk megelőzésére összpontosított, az utolsó pedig a Nemzetek Szövetségének létrehozását javasolta, a későbbi nemzetközi vitás kérdések rendezésére. Wilson remélte, hogy javaslata igazságos és tartós békeállapotot idéz majd elő, egy "győztesek nélküli békét", amely véget vet "a minden háborúnak véget vető háborúnak". Amikor a német vezetők aláírták a fegyverszünetről szóló egyezményt, sokan azt hitték, hogy a 14 pont lesz a későbbi békeszerződés alapja. Amikor azonban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kormányfői találkoztak Párizsban, hogy megtárgyalják a szerződés feltételeit, a "nagy négyes" európai kontingensének teljesen más terve volt.
A legyőzött Németország számára a szerződés 231. pontja, közismertebb nevén a "háborús bűnösségi záradék" volt a legmegalázóbb, amely arra kényszerítette Németországot, hogy teljes felelősséget vállaljon az I. világháború kirobbantásáért. Ennek értelmében Németországra hárult minden anyagi kár felelőssége, és Georges Clemenceau, Franciaország miniszterelnöke különösen ragaszkodott hozzá, hogy hatalmas jóvátételi összeget szabjanak ki rájuk. Bár tisztában voltak azzal, hogy Németország nem tud ekkora adósságot kifizetni, Clemenceau és a franciák rettegtek attól, hogy a németek mégis hamar talpra állnak, és újabb háborút indítanak Franciaország ellen. Ezért a háború utáni egyezmények rendszerével próbálták megakadályozni őket abban, hogy visszaszerezzék gazdasági és katonai erejüket. A német hadsereg számát 100 000 főre korlátozták, a sorozást pedig megtiltották. Az egyezmény kikötötte, hogy a haditengerészet legfeljebb 10 000 tonnás hajókkal rendelkezhet, és megtiltotta a tengeralattjáró-flották létrehozását és fenntartását.
Olaszországban például a háború után kapott kártérítések eltörpültek az emberi és anyagi áldozatok mellett. A legyőzött hatalmak – Németország, Ausztria, Magyarország és Bulgária – népessége számára méltánytalan büntetésnek tűntek a rájuk vonatkozó békeszerződések. A demokratikus (Németországban és Ausztriában) és a tekintélyelvű (Magyarországon és időnként Bulgáriában) kormányok is hamarosan megszegték a szerződések katonai és pénzügyi feltételeit. A békeszerződések nagy terhet jelentő rendelkezéseinek átdolgozása és megtagadása a külpolitikájuk kulcsfontosságú része lett, ami destabilizálta a nemzetközi politikát. A háborús bűnösségi záradék, a kötelező jóvátétel megfizetése és a német katonaságra vonatkozó korlátozások például különösen megterhelőnek tűntek a legtöbb német számára. Az 1920-as és 1930-as évek elején a Versailles-i békeszerződés módosítása volt az egyik olyan alapelv, amely annyira hitelessé tette a radikális jobboldali pártokat, például Hitler náci pártját is, a szavazók többsége számára.
ellen véd, míg a FI relé a szivárgó áramok ellen nyújt védelmet az átfolyó áram nagyságától függetlenül. Például amíg egy alacsony értékű szokványos biztosító kioldási értéke 6A túláram, addig az életvédelmi relé már 30mA-es szivárgó áram esetén elvégzi a lekapcsolást, ráadásul igen gyorsan, korszerűbb változatok akár kevesebb, mint 20 ms alatt. Az áram-védőkapcsolás alkalmazásának alapszabályai: - Háromfázisú áramkörben csak háromfázisú kapcsoló alkalmazható (három egyfázisú nem). - Az üzemi áramot vezető nullavezető (N-vezető) mindig át kell vezetni a kapcsolón, s utána már nem szabad leföldelni (a nullavezető kapcsoló utáni földzárlata kioldhatja a kapcsolót! ). Mi lehet az oka, hogy az áramvédő kapcsoló folyton lekapcsol. - A védővezetőt soha nem szabad a kapcsolón átvezetni (ennek átvezetése megbénítja a kapcsolót). - Szabadtéri vagy nedves helyen lévő villamos szerkezetek használaton kívül úgy benedvesedhetnek, hogy a szivárgó áramuk meghaladja a 15 mA-t s ilyenkor a kapcsolót nem lehet bekapcsolni. Ilyen helyre célszerűbb 100 vagy 200 mA-es kapcsolót választani.
A tápot kiszerelve minden rendben van. (föld felé a kondik kiforrasztva, föld felé a szivárgó áram kb. 100 micro amper, ) Műanyag tartóval van a sínre rögzítve, tehát le sincs földelve. A táp a műhelyben, FI relére kapcsolva azt nem veri le. Kicseréltem a 3 fázisú FI relét egy másikra. Azonnal jó volt, 1 hétig. Azóta azt sem tudom felkapcsolni. Tudom, hogy logikátlan de ez van. Esetleg valakinek ötlete, hogy miért van ez? Akkor lehetséges ha a nulla és a védővezető valahol találkozik. Ez irányban kell keresni. gondolom vezeték megy oda a kapuhoz ha a vezérlémán 230 volt rol megy? Vásárlás: Fi relé - Árak összehasonlítása, Fi relé boltok, olcsó ár, akciós Fi relék #2. A hozzászólás módosítva: Nov 27, 2018 Kint a kapunál nézd meg, beázhatott, ez is okozhatja. Olyankor is leold a FI-relé, ha egyik konnektorban fel van cserélve a föld és a nulla, a konnektorokat le kell ellenőrizni egy sima izzóval. Kérdés, hogy a tápegység veri le valóban, vagy csak áramot ad olyan fogyasztónak, ami a tényleges leoldást okozza. Talán sikerült kitapasztalni, hogy mikor old le a Fi-relé, de továbbra se tudom mitől!
Az áram-védőkapcsoló tesztereknek is kinevezett kétpólusú feszültségjelzők meg általában a nagyobb kioldóáramúakat nem verik le, mert azokban csak egy fix ellenállás van. Igen. A korszerűbb ÉV műszerek tudják ezt a funkciót, mérik a kioldási áramot és a kioldási időt is. A régiek csak a kioldási áramot tudták mérni, de igen nagy hibaszázalékkal, ezt tapasztalatból írom. Megkérsz valakit a környezetedből, aki rendelkezik ilyen eszközzel, és ő teszteli az eszközt. Elég, ha a konnektorban a 0 és a védőföld fel van cserélve, akkor is leold! Idézet: "Ha összeérinted a nullát és a védővetetőt, leold. " Általában de nem feltétlen. Ha fel van cserélve a 0 és a védőföld, bedugsz a konnektorba egy fogyasztót leold!!! elhiheted, egy sima izzólámpával lehet így ellenőrizni a rendszert: konnektor egyik kivezetése és a védőföldhöz kapcsolni az izzót (Murphy törvénye szerint elsőre 0-védőföld és nem történik semmi, majd a konnektor másik kivezetése és a védőföldhöz kapcsolni az izzót, FI-relé leold. Ki lehet próbálni minden veszély nélkül.
A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.