Súlyos tünetek egyik alanynál sem jelentkeztek, míg két résztvevőt azért kellett kizárni a vizsgálatból, mert a kezdeti szűrés és a kísérleti fertőzés tervezett időpontja között antitestek jelentek meg a szervezetükben, vagyis természetes úton kapták el a fertőzést. Tizenhárman számoltak be arról, hogy átmenetileg elvesztették a szaglásukat, de az 90 napon belül helyreállt szinte mindenkinél, három résztvevő kivételével, akik valamivel lassabb, de szintén javulást észleltek a fertőzést követő három hónap során. A kutatók nem észleltek elváltozást az alanyok tüdejében, és súlyos mellékhatások sem fordultak elő – az alanyok állapotát a klinika elhagyása után 12 hónapig nyomon követik, hogy az esetleges hosszú távú hatásokat is vizsgálni tudják. A lappangási idő sokkal rövidebb, mint eddig hitték Mivel a koronavírussal fertőzött személyeket általában csak akkor azonosítják, amikor azok észlelik a tüneteket, a vizsgálat egyedülálló betekintést nyújtott a fertőzés korai szakaszába. Így derült ki, hogy a vírus lappangási ideje valószínűleg sokkal rövidebb, mint az eddigi becslések: a 18 fertőzött alanynál a vírussal való érintkezéstől a korai tünetek megjelenéséig átlagosan mindössze 42 óra telt el, miközben a koronavírus lappangási idejét 5-6 napra szokták becsülni.
A megfertőzöttek 80 százaléka teljesen tünetmentes marad, úgy esik át a betegségen. A tünetmentesek tesztelése irracionálisan drága és erőforrásigényes lenne, nem bírná el a rendszer. Ráadásul a tünetmentes fertőzöttek a fertőzési láncban jóval kevesebb szerepet játszanak, mint a tünetekkel rendelkezők. Nincs gyorsteszt Előfordulhat, hogy valaki fertőzött területről érkezik tünetmentesen, és szeretne koronatesztet végeztetni, hogy igazolni tudja: nem vírushordozó. Ilyen tesztlehetőség nincs. Olyan megbízható gyorstesztek, amelyek pillanatok alatt kimutatnák, hogy valakiben már ott a vírus, egyelőre nincsenek, ezért lázmérőznek a határon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatása szerint a koronavírust az úgynevezett valós idejű PCR (polimeráz láncreakció) vizsgálattal mutatják ki, mely a vírus RNS-ét jelzi a mintából. Jelenleg ezt egy helyen, a Nemzeti Népegészségügyi Központban működő Légúti vírusok Nemzeti Referencia Laboratóriumában vizsgálják. Jelenleg a kapacitásuk bőven elegendő, később azonban más akkreditált laborokat is bevonhatnak.
Más tünetek is jellemzőek A delta variánsa az eredeti, vuhanitól eltérő tüneteket okozhat, és a tünetei is némiképp módosulhatnak. A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek. A korábbi változatokhoz képest a delta variánssal történő fertőzés leggyakrabban bágyadtságot és levertséget okoz, azonban a láz továbbra is gyakori tünetként jelentkezik. Az emésztőszervi panaszok: hányinger, hányás, hasmenés is gyakrabban jelentkezhetnek, sőt a hallással kapcsolatos panaszok: fülzúgás, fülcsengés, szédülés sem ritkák. Jellemző továbbá a szemet érintő irritáció, kipirosodás, duzzanat esetleg váladékozás megjelenése is. Azoknál a betegeknél alakul ki gyakrabban súlyos, akár életveszélyes állapot, akik valamilyen krónikus alapbetegségben (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegség, cukorbetegség, májbetegség, légzőszervi betegség, daganatos betegség) szenvednek. A delta variáns tünetei miatt könnyen összetéveszthető az allergiával, megbetegedés esetén könnyen tűnhet súlyosabb lefolyású náthának is.
Az ezután következő szakaszban meredeken emelkedett a résztvevők orrából vagy torkából vett mintákon kimutatott vírusmennyiség, ami átlagosan a fertőzés után öt nappal érte el a csúcsot. A laboratóriumi vizsgálatokban átlagosan még kilenc nappal a fertőzés után is nagy mennyiségű fertőző vírust mutattak ki, de volt, aki még 12 nappal később is potenciálisan fertőző volt, így ezek az eredmények alátámasztják a legtöbb irányelvben javasolt izolációs időszakot. A torokban jelentkezik először, de orron át jobban fertőz Abban is voltak különbségek, hogy hol találták a legtöbb vírust: bár elsőként a torokban jelent meg a kórokozó (átlagosan 40 óra után, szemben az orrban mért 58 órával), a vírus mennyisége itt alacsonyabb volt, és hamarabb is tetőzött, mint az orrban. Mivel az orrban jelentősen magasabb volt a vírus csúcsmennyisége, a kutatók szerint orrból potenciálisan nagyobb a vírusszóródás kockázata, mint szájból – ez pedig rávilágít a megfelelő, a száj mellett az orrot is takaró maszkhasználat fontosságára.
A delta variánsnál az ízlés- és szaglásvesztés viszonylag ritkább, mint az alfa vírusmutáns okozta fertőzésnél, inkább a légzőszervi, náthaszerű tünetek a jellemzőek. Egész Európában és hazánkban is már az új koronavírus delta vírusvariánsa terjed. Ezt a – korábban indiainak nevezett – vírusmutánst tavaly decemberben azonosították, majd idén márciusban minősítették kiemelt kockázatúnak. A delta vírusmutáns fertőzőbb, gyorsabban terjed és az eddigi jellemző tünetek mellett allergiaszerű tüneteket is okoz. A vírusmutáns a még beoltatlanokra jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért őket a védőoltás felvételére biztatjuk. Rövidebb a lappangási ideje A delta vírusvariáns lappangási ideje átlagosan 4 nap. Tehát rövidebb, mint a vadvírusé, vagy mint az alfa (korábbi nevén brit) vírusmutánsé, amelynek átlagosan 6 nap a lappangási ideje. Fertőzőbb, gyorsabban terjed A fertőzött személyek vírusürítésének mértéke is sokkal magasabb, ez a két tényező is az oka annak, hogy a delta variáns a korábbi klasszikus vírussal és annak mutációival szemben 60%-kal fertőzőképesebb és gyorsabban terjed.
(1869-1948) 1869. október 2-án született Mohandász Karamcsand "Mahátma" Gandhi, a nemzet atyja, India felszabadítója. Vallásos hindu nevelést kapott, de hatott rá az erőszakmentességet és toleranciát hirdető dzsáinizmus is. 13 évesen megnősítették, egy ideig ateista volt, s kipróbálta a dohányzást és a húsevést is. Angliában tanult jogot, az itt töltött idő alatt a helyi szokások és az otthoni hagyományok közt őrlődött, a vallási előírások betartásával egész életében küszködött. Mohandász Karamcsand Gandhi | Sulinet Hírmagazin. 1893-tól Dél-Afrikában élt, s a faji megkülönböztetéssel szembesülve az itteni indiaiak szószólója lett. Amikor 1906-ban a brit hatóságok egy megalázó rendeletet adtak ki, a Gandhi vezette indiaiak a megtorlást is vállalva tiltakoztak. Az erőszakmentes ellenállás, a szatjágraha eredménnyel járt, a rendeletet 1914-ben visszavonták. Gandhi ebben az évben tért haza, 1920-tól volt a függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője. Fegyvertelen harcot, "együtt nem működést" hirdetett a brit gyarmatosítókkal szemben, polgári engedetlenségi mozgalma bojkottálta a brit intézményeket és árukat.
Mivel a politikus családja az erőszakmentességet középpontba helyező dzsainizmus hitelveit vallotta, a fiatal Gandhi küzdelmének
Végül az 1920-as évek második felében sikerült elérnie, hogy a vallási vezetők összehívjanak egy konferenciát, amelyen elfogadták és biztosították a lelkiismereti és vallászabadságot, és amelyen egyöntetűen állást foglaltak az erőszak ellen. 4. Keresd az igazságot! "Még akkor is, ha kisebbségben vagy vele, az igazság akkor is igazság. " Mondanunk sem kell, hogy Gandhi mekkora támogatója volt az igazságnak. Óva intette az embereket, hogy ne fogadják el vakon, gondos vizsgálat nélkül az információkat. Tudta, hogy a propaganda nem tesz igazzá dolgokat, ahogy az sem, ha dolgokat sokszor mondanak. Mert az igazságot csak gondos vizsgálattal, kritikus szemmel és nyitott elmével láthatjuk meg. Ezért minden információt alaposan meg kell vizsgálni. Amikor ez egyre gyakoribbá válik, akkor a világunk is egy sokkal jobb hely lesz. 5. Gondoskodj a Földről! "A föld elegendő minden ember igényeinek kielégítésére, de nem minden ember kapzsiságának. " Gandhi hitt a természet erejében és a Földanyában. Hitt abban, hogy minden embernek felelősségteljesen kell viselkednie a környezet iránt, védenie és táplálnia kell.