A történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy járványok sokszor kultúrtörténeti vízválasztók is voltak – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a Kossuth rádió Hit, tudomány, társadalom című vasárnapi műsorában. Balog Zoltán református püspök arról beszélt, hogy a világjárvány Isten figyelmeztetése az emberiségnek. Köves Slomó rabbi szerint a pandémia legkézenfekvőbb tanulsága az, hogy az emberiség elbízta magát. Az egyházi vezetők a műsorban Vizi E. Szilveszter agykutatóval beszélgettek, aki azt hangsúlyozta, a vírus, a közös ellenség összefogásra kényszeríti az emberiséget. Erdő Péter bíboros felidézte: a történelem során a járványok sok mindent megváltoztattak, nem feltétlenül azért, mert az emberek "észre tértek", vagy levonták a tanulságokat és tudatosan megváltoztatták az életüket, hanem mert megváltozott a helyzetük, és ez sokféle következménnyel járt. Meglátása szerint a koronavírus-járványnak is lesznek olyan következményei, amelyeket "az értelmes emberi gondolkodás fog belőle levonni" tanulságként, és lesznek az emberi gondolkodástól független változások is.
Időszerű ez a téma is. Hozzátette, világosan meg kell fogalmazni, milyen kérdések körüljárására van szükség. "Lehetnek-e homoszexuális emberek lelkipásztorok? Nem. Lehet-e megáldani azonos nemű párok házasságát? Nem. " Ez eddig is így volt, így a püspök szerint nem ezekről kell elsősorban beszélgetni. Arra is felhívta a figyelmet, a téma egyes részeiben viszont nem lehet egyszerű igen-nem válaszokat adni. "A válaszunkban benne kell lennie annak is, amit mi gondolunk a szeretetről. " Balog Zoltán református püspök Az evangélium "felvizezése" nem megoldás Kondor Péter evangélikus püspök szerint azzal, hogy elfogadták a meghívást, kifejezték: úgy gondolják, beszélni kell a kérdésről. Szerinte a Teremtő pontos utasításokat adott az embernek az élethez, és amikor valaki szeretné kivenni Isten kezéből az irányítást, összetörik annak súlya alatt. Figyelmeztetett: keresztyénként mérlegre kell tenni, hogyan lehet egyszerre kitartani a hitvallásunk mellett, és betölteni missziós feladatunkat a világban.
A hit és tudomány kapcsolatáról szólva Erdő Péter kiemelte: ezek a maguk sajátos eszközeivel ugyanazt a valóságot, az igazságot próbálják megragadni. Ezért a "hit világosságánál művelt tudomány nagyon különleges érték, mert egységbe fogja a világunkat". Balog Zoltán Canterburyi Szent Anzelmet idézte, aki szerint "a hit keresi az értelmet". Magyarázata szerint a zsidó-keresztény gondolkodás történetében az látszik, hogy "az a hit, amelyik elzárkózott az autonóm megismerés vágyától, vakhit lett". Hangsúlyozta, ugyanez fordítva is igaz, és ma inkább az a veszély áll fenn, hogy a tudomány zárkózik el a hittől, azt gondolva: a hit nem más, mint hiszékenység. Pedig a hit sokkal közelebb áll a bizalomhoz. És ebből a bizalomból felelősség is következik. A tudománynak pedig szüksége van a felelősségre, arra, hogy tudja, el kell számolnia azzal, amit tesz. A hit megóvja az embert attól, hogy határtalan gőggel azt gondolja, uralhatja a világot – tette hozzá. A református püspök kitért arra is: a hit és a tudomány közötti alapvető különbség, hogy a természettudomány arra a kérdésre keresi a választ, "hogyan" van a világ, de azt nem tudja megmondani, hogy "miért", vagyis, hogy mi a célja a világ és benne az ember létezésének.
Püspökké szentelték Balog Zoltánt, a Dunamelléki Református Egyházkerület tavaly novemberben megválasztott püspökét a Pest megyei Nagykőrösön – adta hírül az MTI. Balog Zoltán az istentiszteleten a közösséghez szólva kiemelte: nem a püspöknek van egyházkerülete, hanem a Dunamelléki Református Egyházkerületnek van püspöke. Nem ti vagytok az enyémek, hanem én vagyok a tiétek – fogalmazott. Kövér László az állam nevében köszöntötte az új püspököt, és arról beszélt, Balog Zoltán egy borsodi bányászfalu református parókiájának világából indult, hogy aztán a felelősségvállalás egyre magasabb őrhelyeire álljon. Kiemelte: A kis református közösségtől egészen az egyetemes magyarság sorsának alakításáig jutott, hogy most ismét visszatérjen egyházához. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében arra figyelmeztetett, hogy az új kihívások és lehetőségek között egyre nagyobb szükség van a keresztények összetartására, egységére.
Főoldal Belpol Megkapja, ami "jár" neki. A HVG e heti lapszámának egyik előzeteséből kiderül, Balog Zoltán korábbi Emmi-miniszterből nemsokára református püspök lehet, amit egyházi körökben már kész tényként kezelnek. A lap szerint a református egyház még arra is hajlandó, hogy a püspökké választás kritériumait Baloghoz igazítsa. A HVG emlékeztett, a megbukott miniszterhez kevés olyan eredmény köthető, ami egyértelműen neki tulajdonítható, leginkább a politikusként és egyházi személyiségként is visszás cselekedeteire lehet emlékezni. Balog Zoltán többek között, menekültkérdéssel kapcsolatban kijelentette, a sarkításra, az üzenetek egyszerűsítésére szükség van a politikai kommunikációban, a jézusi szeretetparancsra annyit mondott, mindenki csak elvben lehet szeretni, asszisztált az egyházügyi törvény átalakításával a kisegyházak egyházi státuszának megvonásával, ahogyan közrejátszott az oktatás centralizálásában is, hagyta, hogy a romák felzárkóztatására szánt pénzek egy része felszívódjon, továbbá a nevét adta a kulturális állami intézményrendszer kormányközeli kézbe helyezéséhez.
Hozzátette, erre vágynak ők, lelkészek is, akiknek az elmúlt időszakban közös, megrendítő tapasztalatuk, hogy egyfolytában temetnek. Balog Zoltán református püspök a budapesti, Hold utcai református templomban hívek nélkül megtartott istentiszteleten arról beszélt, az idei ünnepen különösen bátorító, hogy a feltámadt Istennel a templomon kívül is, bárhol, bármikor lehet az életben találkozni. "Nem szenteskedő pillanatokat kell összehozni valahogy profán körülmények között, hanem engedni kell és lehet, hogy részesüljünk Isten erejében, szeretetében. Akkor is, amikor elfogy a türelmünk, mert ami sok, azért az mégiscsak sok, lezárásban, korlátozásban, megpróbáltatásban" - mondta. Balog Zoltán szólt arról is, hogy az ember általában az életében legalább egyszer elgondolkodik azon, hogy van-e rajta, az emberen kívül más létező is, aki több, mint ő és aki érdemben befolyásolja az életét. "Amikor pedig az életünk egyensúlya megbillen", akkor "egész életünkkel kérdezünk, akkor magunk vagyunk a kérdés".
Balog Zoltánt választotta püspökévé a Dunamelléki Református Egyházkerület – közölte az egyházkerület választási bizottsága november 5-ei szavazatszámláló ülése után. Az egyházkerületi főgondnoki tisztséget továbbra is az újraválasztott Veres Sándor tölti be. Megbízatásuk hat évre szól. Az egyházkerületi választáson két püspökjelölt indult. Balla Péter, a Károli Gáspár Református Egyetem korábbi rektora a szavazatok 33, 1 százalékát, szám szerint 99 szavazatot kapott a presbitériumoktól. Balog Zoltán, korábbi emberierőforrás-miniszter, a Budapesti Németajkú Református Egyházközség lelkipásztora a szavazatok 66, 9 százalékát tudhatja magáénak, szám szerint 200 szavazatot. Az egyházkerület főgondnoki tisztére a hivatalban lévő Veres Sándort, valamint Kovács Levente egyetemi tanárt, a Bankszövetség főtitkárát jelölték. Veres Sándor a szavazatok 65, 7 százalékát, szám szerint 197 szavazatot, Kovács Levente a szavazatok 34, 3 százalékát, szám szerint 103 szavazatot kapott. Balog Zoltán Balog Zoltán 1958-ban született Ózdon.
Ne felejtsük el, hogy a fehérje ételeknek előnyben kell részesíteniük az alacsony zsírtartalmú húst, a bőr nélküli csirkét és a 2, 5-3% zsírtartalmú tejtermékeket. Ami a sajtokat illeti, a zsírtartalom 40% -ig megengedett. Növényi fehérje Mivel a vegetáriánus most divatos, függetlenül attól, hogy nem a legjobb emésztés, egyszerűen meg kell mondani, hogy mely növények tartalmaznak fehérjét. Kezdjük diófélékkel: mandula és mandulaolaj; Görög dió; cédrusos dió; mogyoró; makadámia anya; Brazil anya. Mindegyik eléggé kövér, ezért ne felejtsd el az arányérzetet. A legrosszabb a zöldségfehérje a gabonafélékből abszorbeálódik, de legalább az állati fehérjékkel való kombinációban tudnia kell, hogy milyen fajta fehérje tartalmaz fehérjét: hajdina; lencse; csicseriborsó; borsó; gyöngy árpa; rizs; zab; quinoa; mogyoró. A legkedvezőbb kombináció az állati és növényi fehérje egy lemezen. Mi a fehérje. Ezért javasoljuk, hogy a húst, halat és tejtermékeket zöldségfehérjével, például zöldségekkel kombináljuk. Mely zöldségek tartalmaznak fehérjét: spárga; cukkini; cukkini; tök; cékla; burgonya; Brüsszel kelbimbó.
A tojás fehérjéinek irreverzibilis denaturációja hő hatására, tükörtojás készítésekor A denaturáció a globuláris fehérjék jellemző térszerkezetének megváltozása a konformációt kialakító kötések átrendeződése miatt. A denaturáció következtében a fehérje elveszti biokémiai hatását. A denaturációt kiválthatja a hőmérséklet emelkedése illetve csökkenése, mechanikai hatás, az ionerősség, illetve a kémhatás megváltozása, ibolyántúli sugárzás, elektromos áram, a közeg koncentrációjának növekedése. A denaturáció általában az oldatból történő kicsapódással – koaguláció, a kolloid állapot megszűnése – jár: szétcsavarodnak a fehérjeláncok és véletlenszerűen gabalyodnak össze. A fehérje visszanyerheti eredeti térszerkezetét, tehát renaturálódhat – ekkor reverzibilis változásról beszélünk. A denaturáció lehet visszafordíthatatlan, irreverzibilis változás is (ilyen például a tojásfehérje kicsapódása hőhatásra). Állati- és növényi eredetű fehérje. Az enzimek is (mivel fehérjék) denaturálódhatnak, például magas hőmérséklet hatására. Reverzibilis denaturáció [ szerkesztés] A denaturáció során a fehérje hidrátburkát elvonja a denaturáló hatás.
Mit tanultunk a fentiekből? Mind az egészséges táplálkozás, mind pedig a fogyókúra egyik legfontosabb eleme a megfelelő mennyiségű fehérje. A fehérje diéta legnagyobb előnyei közé tartozik, hogy nem kell koplalni, nem leszünk éhesek, és a nehezen megszerzett izom helyett a zsírból fogunk fogyni. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy nagyon nehéz elegendő mennyiséget enni a fehérjéből, így érdemes táplálékkiegészítővel hozzásegíteni testünket a felesleges kilók leadásához, és az egészséges életmód kialakításához. Fontos azonban, hogy a táplálékkiegészítő ne az egész étrendet képezze –legfeljebb csak egy rövid ideig–, hanem valóban csak kiegészítse a szilárd táplálkozást, és biztosítsa, hogy bevigyük a megfelelő mennyiségű fehérjét a szervezetünkbe. Az egyetlen fontos döntés, amit ez után még meg kell hoznod, hogy pontosan meddig szeretnéd csinálni a fehérje diétát? Ebben nyújt remek segítséget a diétaválasztó, amely a nemed, súlyod, és magasságod alapján eldönti, hogy milyen program passzol leginkább hozzád!