A szervezet keretet biztosít a katonai, politikai, gazdasági és más területeken a tagállamok közötti együttműködés fejlesztésére is. A szervezet katonai terveket dolgoz ki, kiépíti a szükséges katonai infrastruktúrát, biztosítja a NATO integrált haderőibe bevont katonai alakulatok harckészültségét, e célból hadgyakorlatokat rendez. Konzultációkat szervez a tagállamok között, koordinálja biztonság- és katonapolitikájukat, összehangolja álláspontjukat a leszerelési és fegyverzetkorlátozási tárgyalásokon. Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor. A horvát államfő pánikba esett. Rólunk Kapcsolat Sajtószoba
Stoltenberg és Duda kedden a közép-lengyelországi Lask városa mellett működő légibázisra látogatott, és ott tartott sajtótájékoztatót. A harci repülőgépek esetleges ukrajnai szállítását és lengyelországi repülőterek igénybevételét tudakoló újságírói kérdésre reagálva Stoltenberg elmondta: a NATO szolidárisan kiáll Ukrajna mellett, humanitárius és fegyverszállítmányokat is küld neki. Hangsúlyozta azonban, hogy a szövetség nem akar a konfliktus részese lenni. Kitört a háború a szomszédunkban – mutatjuk, mi történt eddig - mfor.hu. "Ezért nem áll szándékunkban bármilyen fegyveres erő küldése Ukrajnába, és repülőket sem küldünk az ukrán légtérbe" – jelentette ki. Stoltenberg nyilatkozatát Duda is megerősítette, hozzátéve: harci repülőgépek küldése a NATO beavatkozását jelentené az Ukrajnában zajló konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese. A lengyel sajtó kedden ukrán forrásokat idézett, melyek szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, Lengyelország pedig a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását.
Ön itt van Rólunk Nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi szervezetek 2020. április 27. A NATO politikai-katonai szövetség. Politikai célkitűzései a közös béke és biztonság fenntartása, a stabilitás és jólét elősegítése, valamint a demokrácia, az egyéni szabadság és jog uralmának megőrzése. Katonai alapelvei az egyéni és kollektív védelem, a válságkezelés és a kooperatív biztonság. Az Észak-atlanti Szerződés teljes szövege. A NATO alapító egyezményét, az Észak-atlanti Szerződést 1949 -ben 12 ország írta alá, jelenleg 29 tagja van. Magyarország 1994-ben lett NATO partner, majd 1999. március 12-i NATO csatlakozást követően, teljes jogú taggá vált. Az NMHH szakértői aktívan közreműködnek a szervezet munkájában. A NATO Tanácsadó, Vezetési és Irányítási Testület (C3B) Polgári-katonai Spektrum Képesség Panel (CaP3) spektrumgazdálkodási kérdésekben a nemzeti polgári hatóságok és katonai szervezetek részvételével, a stratégiai parancsnokságokkal egyeztetve támogatja az Észak-atlanti Tanács (North Atlantic Council, NAC), a NATO Katonai Bizottság (Military Committee, MC) és a C3B munkáját.
A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további fejlesztéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak, és kifejlesztik a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmas körülményeket. Arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet és bátorítani fogják a bármelyikük vagy valamennyiük közötti gazdasági együttműködést. Észak atlanti szerződés szervezete. 3. cikk: A jelen Szerződésben kitűzött célok hathatósabb elérése érdekében a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és fejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben. 4. cikk: A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint bármelyik Fél területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Európa és Észak-Amerika országainak katonai szövetsége, amely kollektív védelmet ígér. Jelenleg a 26 nemzetet számláló NATO-t eredetileg a kommunista Kelet ellen alakították ki, és új identitást keresett a hidegháború utáni világban. Háttér: A második világháború utáni időkben, ideológiailag ellentétes szovjet hadseregekkel, amelyek Kelet-Európa nagy részét elfoglalták és a német agresszióval szemben még mindig magasak voltak a félelmek, Nyugat-Európa nemzetek kerestek egy új katonai szövetséget, hogy megvédjék magukat. 1948 márciusában a Brüsszeli Paktumot aláírták Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Belgium és Luxemburg között, létrehozva a Nyugat-Európai Unióhoz tartozó védelmi szövetséget, de volt egy érzés, hogy minden hatékony szövetségnek be kell vonnia az Egyesült Államokat és Kanadát. Az Egyesült Államokban széles körben aggodalmaskodott a kommunizmus Európában való elterjedése - erős kommunista pártok alakultak Franciaországban és Olaszországban -, valamint a szovjet hadseregek potenciális agressziójáról, ami az Egyesült Államokot arra késztette, hogy tárgyalásokat folytasson egy atlanti szövetségről Európa nyugati részéről.
A román külügyminisztériumban működő válságstáb más, Romániában akkreditált külképviseletekkel is tartja a kapcsolatot és kész konzuli segítséget nyújtani azon államok Ukrajnában lévő állampolgárainak is, amelyek már kivonták onnan külképviseletüket. A térség biztonsági helyzetének romlására reagálva a bukaresti külügyminisztérium már hétfő este – a nyolcszintű figyelmeztetési skálán – a legmagasabb veszélyességi fokozatra emelte Ukrajna kockázati besorolását és a szomszédos ország azonnali elhagyására szólította fel az ott tartózkodó román állampolgárokat. Közben a bukaresti kormány közölte, hogy egyesített munkacsoportot állítottak fel, amely egyebek mellett folyamatosan megfigyelés alatt tartja az országba érkező, illetve Romániából távozó földgáz mennyiségét és készen áll arra, hogy szükség esetén közbelépjen az ország folyamatos gázellátása érdekében. Románia elegendő földgáztartalékkal rendelkezik ahhoz, hogy a fűtésszezon időszakát kezelje – közölte a bukaresti kormány, hozzátéve: menekültek fogadására is felkészült.
2. A Felek a békés és baráti nemzetközi kapcsolatok további kiszélesítéséhez azzal járulnak hozzá, hogy megerősítik szabad intézményeiket, biztosítják azoknak az elveknek jobb megértését, amelyeken ezek az intézmények nyugszanak, és kifejlesztik a stabilitás és jólét előmozdítására alkalmas körülményeket. Arra fognak törekedni, hogy nemzetközi gazdasági politikájukban kiküszöböljenek minden ellentétet, és bátorítani fogják a bármelyikük és valamennyiük közötti gazdasági együttműködést. 3. A jelen Szerződésben kitűzött célok hathatósabb elérése érdekében a Felek külön-külön és együttesen, folyamatos és hathatós önsegély és kölcsönös segítség útján, fenntartják és kifejlesztik egyéni és kollektív védelmi képességüket fegyveres támadással szemben. 4. A Felek tanácskozni fognak egymással, valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti. 5.
Hunyadi János rigómezei veresége Az előzmények A második rigómezei csata 1448. október 16-20 között zajlott II. Murád török szultán és Hunyadi János kormányzó között. Ez a csata volt Hunyadi legnagyobb veresége a törökök ellen, pedig azért indította a hadjáratot, hogy visszavágjon az 1444-es várnai vereségért, amelyben II. Ulászló király is elesett. A magyarok abban bíztak, hogy a balkáni népek felkelései szétforgácsolják a szultán erőit, így képesek lesznek legyőzni. Ennek eredményeképpen Hunyadi úgy hatolt egyre mélyebben az ellenséges területen, hogy nem biztosította a megfelelő támogatását. A magyar kormányzó megállapodott II. László havasalföldi vajdával és Szkander béggel, hogy seregeiket egyesítsék, de ebben megakadályozta őket Brankovics György szerb despota, aki a szultánt is tájékoztatta a magyarok hadmozdulatairól. Hunyadi őt is szerette volna megnyerni, de nem hajlott az egyezségre. Rigómezei csata – Magyar Katolikus Lexikon. A csata Az első hadmozdulatok 1448. október 16-án történtek, amikor a seregek felsorakoztak egymással szemben.
A törökök hadereje 60 ezer fő volt, a magyarok és más keresztények összesen 24 ezren voltak. Ekkortájt az akindzsik és ruméliai szpáhik harcoltak Hunyadival, de nem jártak sikerrel. A szultán nyolc tagból álló követséget indított a magyarokhoz, akik 100. 000 aranyat és az összes hadiköltség megtérítését kérték, hogy ne legyen harc. A magyar kormányzó természetesen visszautasította az ajánlatot. Másnap az anatóliai szpáhik támadtak, akiket sikerrel vertek vissza a magyarok, s ráadásul ellentámadásba is lendültek, de a török gyalogság a centrumban áthatolhatatlan volt. Hunyadi megrohamozta a centrumot a lovassággal, azonban megfutamították őket, így a keresztény lovasság visszavonult. A sorsára hagyott gyalogságot a törökök bekerítették és felőrölték. A több napos csata közben elesett Székely János horvát-szlavón bán és számos nemes is. Rigómezei csata Archívum » DJP-blog. Ő volt Hunyadi alvezére, akinek halála megrendítette a magyar sereget, a havasalföldiek pedig egyszerűen megfutamodtak a csatából. Hunyadi itt vereséget szenvedett, de pár évvel később a várvédelem már jobban sikerült neki.
Frigyes császárral (ur. 1440-1493) is meggyűlt a baja, ennek ellenére mégsem mondott le egy újabb támadó hadjárat szervezéséről. Miután Magyarország egymaga nem rendelkezett kellő erőforrással a Balkán felszabadítására, a hadvezér a félsziget keresztény népeire alapozta hadjárata sikerét; úgy számolt, hogy előrenyomuló seregét szerb, bolgár és román önkéntesekkel egészíti majd ki, és egyetlen ütközetben döntő csapást mér a szultán főerőire. A merész kísérlet 1448-as végrehajtásához természetesen szerencsére is szükség volt, hiszen Magyarország azért tudta viszonylag hamar kiheverni a várnai fiaskót, mert II. Murád seregei Makedónia, Hellász és Albánia területén voltak lekötve. Utóbbi állam az 1448 őszén megindított hadjárat szempontjából is fontos szerepet játszott, Kasztrióta György albán fejedelem – vagyis Szkander bég – eredményes küzdelme ugyanis Hunyadinak is reményt és bátorságot adott. A törökverő hadvezér az év során előbb II. László havasalföldi vajdával, majd Szkander béggel is szövetségre lépett, Brankovics György szerb despotát azonban nem tudta megnyerni ügyének, mivel egyrészt igen rossz viszonyt ápolt vele, másrészt az uralkodó a magyar befolyás növekedésétől sokkal inkább tartott, mint az oszmán hódítástól.
A vajda és a despota konfliktusa aztán súlyos következményekkel járt, a