Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az Országos Környezet- és természetvédelmi Hivatal elnökének védetté nyilvánító határozata a botanikus kert rendeltetését az alábbiakban határozta meg: védje a dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fafajokat, cserjéket és egyéb növényfajokat, szolgálja a felső- és középfokú erdészeti-faipari oktatást és kutatást, segítse az ifjúság természetvédelmi nevelését, természetben történő élményszerzéssel segítse az ismeretterjesztést, biztosítsa az egyetem esztétikus környezetét. A botanikus kert kialakításától kezdve számos, eredeti termőhelyről begyűjtött növényfajjal gyarapodott, ill. gyarapszik. Jelentős a más kertekkel történő magcsere is. Források [ szerkesztés] Priszter Sz. (szerk. ): Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 537. szám (TKM Egyesület, 1996) Az erdészeti felsőoktatás 200 éve Sopron (Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, 2008) Külső hivatkozások [ szerkesztés] A SoE Egyetemi Élő Növénygyűjtemény honlapja
A Botanikus Kert megújítására az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának Interreg Szlovákia-Magyarország támogatási programjának keretén belül, a Treejoy-SKHU/1601/1. 1/217 pályázat (Közös örökség, közös jövő – fák, határok nélkül) megvalósításával kerül sor. A támogatási összeg az egész projekt vonatkozásában: 1. 461. 000 EUR A Soproni Egyetemre jutó rész: 549. 000 EUR A projekt célja, hogy a Botanikus Kert megújításával hozzájáruljon a térség turisztikai potenciáljának fejlesztéséhez, szolgálja a helyi lakosság, a turisták és az egyetemi polgárság érdekeit. Új, modern, interaktív eszközökkel kívánja elérni azt, hogy megfelelő színhely legyen az erdei pedagógiának, a tanösvények látogatóinak, és egyfajta "természetes tornateremként" szolgáljon a kocogók, a sportolók számára. A magyarországi erdészeti felsőoktatás első botanikus kertje Kisiblyén jött létre (mai Kisiblyei Arborétum, Szlovákia), majd az első világháború után, mikor Selmecbányáról költözni kényszerült az akkori akadémia, hoztak létre Sopronban is egy botanikus kertet (mai Egyetemi Élő Növénygyűjtemény).
1963-ban BARABITS ELEMÉR erdőmérnök személyében önálló, az oktatási teendőktől mentesített botanikus kerti vezetőt kapott a Növénytani Tanszék. Az új vezető érdeklődési körét az exóta fenyők, lombos örökzöldek és a Rhododendron nemzetség képezik. Foglalkozik ezen kívül Rhododendron, Azalea, Thuja, Chamaecyparis és Juniperus változatok tenyésztésével és maga is több, dekoratív jellegű fenyőfélét szelektált. Működése idején – érdeklődési területének megfelelően – a Botanikus Kert parkszerű átalakítását szorgalmazta. Elképzelése az volt, hogy a Botanikus Kert fáinak megritkításával és átültetésével nagy kiterjedésű gyepfelületeket alakít ki, a facsoportok alját pedig az esztétikai hatás fokozása céljából kevésbé kényes örökzöld cserjefajokkal telepíti be. Munkálkodása nyomán jelentős átalakulások mentek végbe a kert növényállományában. A kiültetett anyag 50%-át (2230 db) Laurocerasus, Mahónia és örökzöld Berberis-ek alkották. Ennek köszönhető, hogy a mai napig igen nagy tömegben fellelhetőek ezek a fajok a kertben.
A Soproni Egyetem kertjeként is ismert az élő növénygyűjtemény. A kedvező mikroklíma miatt egyedülálló fenyő- és örökzöld gyűjteménnyel rendelkezik. Itt található az ország legnagyobb tengerparti mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) példánya. A Kert története A Botanikus Kert létrejötte szorosan összefügg a magyar erdészeti felsőoktatás történetével. Az 1837-ben alapított Bányászati és Erdészeti Főiskola 1918-ig Selmecbányán üzemelt, ahol a kezdetektől működött botanikus (dendrológiai) kert, mely elsősorban az erdészeti szakoktatást hivatott segíteni, kiegészíteni. Természetes volt, hogy az 1922-ben végleges helyére került egyetemnek is rendelkeznie kell hasonlóval, amelyre a "birtokba vett" katonai főreáliskola gyakorlótere kitűnő lehetőséget nyújtott. A kezdeti 10, 5 hektáron (Alsó Botanikus Kert) 1897 előtt szántóföldek, gyümölcsösök és zöldségeskertek voltak. Ezeket a katonai reáliskola építésekor a korabeli kastélyparkok mintájára fásították be. Ekkor ültették a mai kert vadgesztenyéit, öregebb hársait, tölgyeit, az idős bükköket, fekete- és duglászfenyőket, platánokat, selyemfenyőket.
1997-ben a Földmérési és Távérzékelési Tanszékkel közreműködve megkezdődött a Botanikus Kert térinformatikai rendszerének kidolgozása, mely napjainkban is tart. 18 év kitartó munkájának eredményeképpen, 2003-ban a kertet Központi Törzsültetvénnyé nyilvánították. 2009-ben a Botanikus Kert előkészített és benyújtott egy, az egész kertre kiterjedő rekonstrukciós KEOP pályázatot, melyet 2010-ben el is nyert. Kocsó Mihály nyugdíjba vonulásával, 2010-től a Botanikus Kert vezetését EZERNÉ LÓTH ANNAMÁRIA vette át. Az ő feladata lett a pályázat kivitelezésének megvalósítása: a gyertyános tölgyes, melegkedvelő tölgyes és bükkös termőhely rehabilitációja, a sziklagyepek felújítása és fejlesztése, a védett és veszélyeztetett növények megőrzése, az inváziós és pionír növények visszaszorítása, a madárodúk, madáritatók, madáretetők cseréje, felújítása, az örökzöld növényállományok ifjítása, kezelése, az elő- és védőállománytól való felszabadítása, pótlása, az üvegház teljes körű felújítása, valamint a tó rekonstrukciója.
Belépés és Regisztráció Felhasználónév * Jelszó * login b me To prevent automated spam submissions leave this field empty. Regisztráció Új jelszó igénylése Hozzászólások
Jajám, tiszta zene! Gyerkőczenével kezdünk, hogy azután felnőttesen végig muzsikáljuk szinte a teljes napot, kicsit csak okosodva közt, online. Meg egy kevés nézést engedtem még meg, filmeset. De aztán melódia ezer színben, születésnapra, adományra, és műfajilag szerte ágazóan. Lesz azonkívül szokásos és szokatlan. Cinema live online filmek magyar. A hétem közepére kívánom! "Zenegyerekeknek! " Juhász Lászlóval Népszerű gyermekdalok, népdalok, hagyományőrző elemek, körtáncok, mondókák. Az állandó gitár-ének és ritmusszekció mellett megszólalnak még a furulyacsalád tagjai: a szopranínó, a szoprán- és altfurulya, a tilinkó… Müpa, március 9., 10:00 Sokadik alkalommal találkozhatnak a Ringató rendszeres látogatói karácsony előtt a Müpa Üvegtermében, hogy közös énekléssel, játékkal köszöntsék a közelgő ünnepet a sorozat müpás házigazdájával, Gáll Viktória Emesével, valamint édesanyjával, a Ringató alapítójával Gállné Gróh Ilonával. Ezen a héten a Nemazalány, BariLaci és a The Sharonzprezentálják egymásnak az átdolgozott dalokat.
Nyilván jól jön néha egy könnyed szerep, de egy kaki? Logan - Farkas - Forrás: InterCom Az emoji-film - Forrás: InterCom Forrás:
Napos oldal - fotó forrása: Fórum Hungary Ház az utca végén - kép forrása: Budapest Film Melissa McCarthy, 2018: Megbocsátasz valaha? vs. Haláli bábjáték Melissa McCarthy nagyszerű komika, aki 2018-ban úgy döntött, ideje, hogy komolyabban vegyék. Ezért játszotta Lee Israel, a valóban élt és lecsúszott írónő szerepét, akinek életrajzaira egyre kisebb a kereslet, és aki, hogy megéljen valamiből – és fedezze nem elhanyagolható alkoholizmusát – hírességek leveleit kezdi el hamisítani, amiket aztán jó pénzért adott el. Lee persze nem csak hamisított, nem csak a kézírást utánozta, azokat a leveleket meg is kellett írni tartalmat adni nekik. A valóban komoly szerep egy Oscar-jelöléshez juttatta a színésznőt, aki aztán az év egyik legnagyobb bukásában is játszott. Egy ellopott élet – 3.rész – TURKISH SERIES. Ami egy obszcén bábfilm, de nem az obszcenitással volt a baj, hanem azzal, hogy a polgárpukkasztás mögött nem volt se igazi humor, se ész. Az élőszereplőket és bábokat elegyítő, kifejezetten altáji humorra utazó film összesen 40 millió dollárba került, ami azért jókora túlzás – talán McCarthy gázsija volt túl magas -, és ennyit nem is tudott kitermelni a film, amit az első kritikák után maga a forgalmazó segített elkaszálni, drasztikusan csökkentve a vetítésszámot, a külföldi partnerek pedig sorra mondták vissza a filmet.