Kőszikla Szurdok Nagybakónak - Laki Lorand Factor

Wednesday, 03-Jul-24 11:24:24 UTC

A túra leírása A nagybakónaki Arany János utca végétől 500 méterre lévő elágazástól indulunk, száraz időben egészen idáig el tudunk jönni személyautóval is. A faluból jövő, majd balra, a forrásokhoz tartó Dél-Dunántúli Kéktúra útvonalából ágazik le az egyenesen tovább haladó, táblával (Szurdok) is jelzett Kék ∆ jelzésű út. Az elágazás mellett egy hatalmas, a fizika törvényeinek fittyet hányóan ferde törzsű, fagyöngyökkel nehezített, terebélyes fa áll, rajta turistajelzésekkel. Induljunk el a szurdok felé, a Kék háromszög jelű földúton, melyet jobbról kerítés határol, balról pedig a patak zsombékos területe kíséri. Rövidesen balra tér le a jelzett út a széles útról, egy fára erősítve látjuk a Kőszikla szurdok feliratot és a jelzést is. Füves aljú úton megyünk tovább toronyiránt, jól látszódik a TV-torony karcsú alakja, vadvirágos, ligetes rétek között gyalogolunk. Kőszikla szurdok nagybakonak . A kellemes, nyugodt táj nem sok előjelét mutatja a hamarosan ránk váró izgalmaknak. Beérünk az erdőbe, keskeny ösvényre váltunk, és elérjük a szűkülő völgyben a szurdok bejáratát.

A Létrákkal Tarkított Kőszikla Szurdok , Ahol A Madár Se Jár- Túraötletek

1 / 2 A vadregényes Kőszikla-szurdok Fotó: Veres Zsolt Ilyen hely a Nagybakónak településtől északnyugatra, forrásokkal "itatott" erdők mélyén húzódó Kőszikla-szurdok is (Zalaapáti-hát kistáj). Itt egy időszakos vízfolyás (lépést tartva a terület emelkedésével) mintegy "belefűrészelte" magát a földtani összletbe, elérve a mélyebb rétegtani helyzetben található, az egykori Pannon-tó parti régiójában (deltasíkság árapályöv alatti része) a miocén végén lerakódott, különféle szemcseméretű és eltérő módon cementált, olykor keresztrétegzett és hullámfodros homokkőrétegeket (Somlói Formáció). 2 / 2 A szurdok végén létrákon mászhatunk ki Fotó: Veres Zsolt A képen is kiválóan látszik, hogy a jobban cementált, keményebb egységek (mivel kevésbé pusztulnak, mint "puhább" társaik) párkányokat alkotnak, amelyek alatt/felett beöblösödések jöttek létre. Kőszikla szurdok nagybakónak. Az eltérő cementáltság oka, hogy a lassan betemetődő és a kőzetté válás (diagenezis) útjára lépő homokkőösszletben a meszes oldatok nem egyformán cementálták a homokkőtest egyes részeit.

A Vadregényes Kőszikla-Szurdok

Balra, egy, az agyagos talajba vájt lépcsősoron kapaszkodunk fel a mélyen bevágódó, szurdokká szűkülő vízmosás felett vezető ösvényre, mely helyenként magasan, a meredek, omladékony falú, agyagos oldalban fut tovább. Óvatosan menjünk a biztosítás nélküli csapáson, hamarosan felérünk a Kőszikla-szurdok félhomályos, hűvös, párás, vadregényes katlanjába. Kalandozások Zalában - Gyalogtúra a Kőszikla szurdok környékén. Nevével ellentétben nem látunk itt klasszikus sziklafalakat, a szurdokot a víz eróziója hozta létre, a sárgás színű, agyagos, rétegesen visszahajló homokkősziklafalak nedves időben mintha könnyeznének, szivárog a víz a sziklák pórusaiból. A borostyánnal és mohával benőtt meredek fal oldalában fut ösvényünk, a szűk völgy mélyét keresztbe dőlt fatörzsek borítják. A különleges mikroklímájú szoros felső peremére hosszú, több elemből álló létrasor vezet. Az első, sárga színű, rövidebb, ferde létra meglehetősen rossz állapotban van, agyagos kőtörmelék omlott rá, kissé megrongálva azt, de azért óvatosan le tudjuk küzdeni. A helyiek által " Kiciklának " is hívott vízmosás alján kapaszkodunk tovább, sokszor a szó szoros értelmében, fatörzsek, csúszós, agyagos sziklák, gyökerek nehezítik előre jutásunkat.

Kalandozások Zalában - Gyalogtúra A Kőszikla Szurdok Környékén

Nagykanizsa központjából 15 km az út, Nagyrécse felé, majd balra fordulva a nagybakónaki bekötőútra érünk a faluba. Az M7 -es autópályáról Nagykanizsa-kelet (206 km) lehajtónál jöjjünk ki, majd Nagyrécsén át hajtunk Nagybakónakra. A túra jellege: Rövid, látványos, kalandos, közepesen nehéz gyalogtúra mérsékelten jól jelzett turistautakon, ösvényeken. A Kőszikla-szurdok csak száraz időben járható! A létrákkal tarkított Kőszikla szurdok , ahol a madár se jár- Túraötletek. Esőzés után, nedves időben kifejezetten nehéz, veszélyes terep, az agyagos talaj, a meredek szakaszok járhatatlanokká válhatnak. A szurdokban több, egész hosszú, függőleges létrákat kell leküzdeni, ezért szédülésmentesség, biztos lépés erősen ajánlott! Nagyobb gyerekekkel is járható, de azért fokozottan figyeljünk rájuk! Tériszonyosok jól gondolják meg a kirándulást. A túrabot előnyös lehet a szurdok alsó részén, de összecsukhatót vigyünk, mert a létrákon útban lehetnek a botok. Habár a szurdok kétirányú, érdemesebb alulról felfelé menni, biztonságérzetünket is növeli a felfelé mászás. Vízvételi lehetőség az Eszperantó-forrásokból, környékén pihenő, idilli piknikező hely.

A Kis-Balatontól keletre, Zalakaros és Nagykanizsa szomszédságában tátongó Kőszikla-szurdok talán Zala megye lankáinak legérdekesebb természeti képződménye. Az erózió vájta türelmes precizitással az agyagos homokkőbe a "könnyező falú" szurdokot, amelytől egy takaros tanösvény vezet az Eszperantó-forrásokhoz egy pazar bükkösön keresztül. Az Arany János utca felől a legegyszerűbb a megközelítés. A községből kifelé vezető Dél-Dunántúli Kéktúra út a források irányába, balra halad tovább, de a szurdokhoz egyenesen kell letérnünk róla. A a Kék háromszög jelet kell követnünk, amit egy ideig még egy kis patak is kísér. A zalai dombság kellemes miliőjét sűrű erdő váltja fel, ahol egyre keskenyülő ösvényeken és egy földbe vájt lépcsősoron végül elérjük a szurdok bejáratát. A homokkősziklafal sárgás, agyagos rétegeit a víz eróziója hozta létre. A vadregényes Kőszikla-szurdok. Nyirkosabb időjárási körülmények esetén a sziklák pórusaiból szivárgó vízcseppek inspirálták a szurdokhoz ragadt "könnyező" jelzőt. Meredek ösvény vezet a mohás fal mentén a szoros felső peremére kapaszkodó, hosszú, néhol kissé elhanyagolt létrasor tövéhez.

Ülőalkalmatosságokon jólesik a kellemes pihenés. Tűzrakóhely is található. Csibiti-tó, Nagybakónak: mesterségesen létrehozott tavacska. Amellett, hogy jó kirándulóhely, otthont nyújt néhány teknősnek is. Forrás:

A(z) " Laki Lorand factor " kifejezésre nincs találat! Javaslatok az új kereséshez: keresd ragok nélkül csak a szótövet, összetett szó esetén bontsd szét a kifejezést, ellenőrizd a keresési irányt!

Plázs: A Xiii-As Faktor Volt A Főszerepben Debrecenben | Hvg.Hu

Ennek során feltárta a véralvadás hátterében álló fibrinogén átalakulását, a fibrinképződés folyamatát és egy fehérjebontó enzim, a trombin hatásmechanizmusát a folyamatban. Megállapították, hogy a trombin felelős a vérlemezkék vázának összehúzódásáért. Kollégáival – főként a szintén emigráns Lóránd Lászlóval – közösen végzett kutatások során felfedezték a vér egy addig ismeretlen, s a véralvadás folyamatában fontos tényezőként leírt fehérjéjét (XIII-as faktor vagy Laki–Lóránd-faktor), amely a véralvadék fő szerkezeti anyaga, a fibrinháló stabilizálásáért felelős. Az izomműködés molekuláris mechanizmusára vonatkozó kvantum-biokémiai vizsgálatok során – ugyancsak munkatársaival – felfedezték a tropomiozin-A izomfehérjét, és felismerték a fehérjékhez kötődő neutrális sók hatását a peptidláncok cisz - transz izomériára. Plázs: A XIII-as faktor volt a főszerepben Debrecenben | hvg.hu. További vizsgálataik során bebizonyították, hogy a szemikinonok egy szabad elektront tartalmaznak. Laki egyes kutatási eredményeivel hozzájárult a rákkutatáshoz is, így például behatóan vizsgálta a transzglutamináz enzimeknek a daganatfejlődésben és az áttétek kialakulásában játszott szerepét.

Az emelkedett XIII-as faktor szintnek és a faktor genetikailag meghatározott variánsainak a trombotikus megbetegedésekben (szívinfarktus, stroke, vénás tromboembólia) játszott szerepe az utóbbi évtizedben került előtérbe. A sejtekben lévő XIII-as faktor szerepével kapcsolatban új kutatási területek nyíltak meg: a csontképződésben, a szaruhártyában, bizonyos daganatos sejtekben játszott szerepe ígéretes eredményekkel kecsegtet. Minderről részletesen szó esik a ma kezdődött debreceni tudományos eszmecserén, ahol a legújabb eredményeiket mutatják be a kutatók 43 előadásban és poszteren. A DE OEC a XIII-as faktorkutatás egyik nemzetközileg élenjáró intézménye: a Klinikai Kutató Központban, a Megelőző Orvostani Intézetben és a Laboratóriumi Medicina Intézetben hagyományosan folyó kutatások látványosan gazdagították a faktorral kapcsolatos ismereteket. Az Európai Trombóziskutató Társaság a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumával, a Magyar Trombózis és Hemosztázis Társasággal együtt rendezi meg a konferenciát.