Az epilepszia egy olyan központi idegrendszeri (agyi) betegség, amelynek következtében a betegnek ismétlődő "görcsrohamai" vagy más típusú rohamai vannak. Az epilepsziás roham még nem betegség, csak egy jel, ami figyelmeztet arra, hogy az agy bizonyos területei nem jól mnűködnek. Epilepsziás roham alatt az agykéreg sejtjei nagy tömegben, akár az egész agyat bevonta, egyszerre sülnek ki, és ez a kóros izgalmi állapot az agy normális működését akadályozza. Epilpsziás rohamot bármilyen átmeneti vagy tartós agyi betegség kiválthat, sőt bizonyos körülmények között (pl extrém alvásmegvonás) egészséges emberekben is előfordulhat. Fontos különbséget tenni az epilepsziás roham és az epilepszia betegség között. Nem minden ember epilepsziás, akinek epilepsziás rohamai vannak. Az epilepsziás roham gyakran egy átmeneti állapot velejárója, tünete, ilyen pl. az alacsony vércukorszint, láz, alkoholbetegekben az alkohol megvonása stb., ilyenkor "alkalmi rohamról" és nem epilepszia betegségről beszélünk.
Az epilepszia a központi idegrendszer zavarából származó, neurológiai betegség. A tünetek a rohamtípustól függenek. Azonos betegen legtöbbször azonos/hasonló a rohamok zajlása, hasonló tünetekkel bármelyik epizód esetén. Epilepsziás rohamtípusok Fokális rohamok Ha az agyi aktivitás rendellenessége csak egy agyterületre korlátozódik, azt nevezzük fokális/parciális rohamnak, ez is tovább csoportosítható: • Egyszerű fokális roham. Itt nem alakul ki tudatvesztés. Érzések, érzelmek változhatnak, az illető másképpen érzékeli a látott, hallott dolgokat, szag- és ízérzékelési változás is kialakulhat. Akaratlan végtagmozgások jöhetnek létre, spontán érzészavarok: zsibbadás, szédülés, villódzó fények látása. • Diszkognitív fokális roham. Változik az éberség és a tudat, időszakos figyelemzavara jöhet létre. E rohamtípus megjelenésekor a beteg tünetei: céltalan bámulás és céltalannak tűnő ismétlődő mozgások, pl. kezek összedörzsölése, rágó, nyelő mozdulatok, körkörös járkálás. Generalizált rohamok Itt az agy i aktivitás zavara a teljes agyterületre kiterjed, lássuk a főbb típusokat.
Eredmények – A szerző véleménye szerint a tapasztalaton alapuló szemlélet egyes vonatkozásokban felülírhatja a bizonyítékon alapulót az epilepsziabetegség definíciója, az epilepsziás roham besorolása, az etiológiai meghatározás, a genetikai háttér, a kiváltó és kockázati tényezők, az akut rohamprovokáló tényezők jelentőségének megítélésében. Ez pedig befolyásolhatja a komplex diagnózisalkotást. A gyógyszeres kezelés során az első szer beállításánál, a terápiás algoritmusok közötti választásban, valamint a farmakoterápia során alkalmazott gondozási teendőkben is érvényesülhetnek az ajánlástól eltérő egyéni szempontok. De ezek megjelennek a nem gyógyszeres kezelési módok döntési folyamatában éppúgy, mint a rehabilitáció és gondozás területén. Következtetések – A szakmai tapasztalat (és a betegérdek) érvényesítése a bizonyítékon alapuló orvosi szemlélet feltétlen kiegészítője, az optimális eredmény érdekében azonban több esetben felül is írhatja a hivatalos ajánlásokat. Ezért lenne szükség arra, hogy a magas szintű betegellátás érdekében a problémás betegek hivatalosan, szervezett formában is eljuthassanak azokba a centralizált intézményekbe, amelyekben a felelősségteljes döntések meghozatalára alkalmas szakemberek állnak rendelkezésre.
Slides: 41 Download presentation Gyermekkori görcsállapotok Dr. med. habil. Fogarasi András Bethesda Gyermekkórház, Budapest [email protected] hu Tel: 4222 -875 Vázlat I. Epilepszia definíciója II. Epilepszia diagnosztikája III. Görcsállapotok differenciál-diagnosztikája IV. Epilepszia klasszifikációja Epilepsziás roham A viselkedés megváltozásával járó, kóros agyi működések okozta jelenség. Epilepszia betegség Legalább kettő, egymástól független, nem provokált epilepsziás roham.
A leggakoribb formák életkor szerint csoportosítva Újszülöttkori epilepsziák Csecsemő- és kisdedkori tünetegyüttesek: West-szindróma, Lennox-Gastaut, Dravet, Panayiotopoulos. A korábban súlyos lemaradást okozó West-szindróma ma a legtöbb esetben jól kezelhető, a Lennox-Gastaut szindróma kezelése viszont továbbra is nagy kihívást jelent. Iskoláskorban kezdődó szindrómák: absence, benignus centrotemporális gyerekkori epilepszia, juvenilis generalizált epilepszia mioklónusokkal és ébredési GTK rohamokkal. A gyerekkori epilepsziák között számos jóindulatú, jó prognózisú kórképet ismerünk (pl. benignus centrotemporalis, juvenilis generalizált epilepszia), ezek a gyermekek normális életet élnek és meggyógyulnak. Az absence prógnózisa változó lehet. Felnőttkori epilepsziák: temporalis, frontális, parietalis és occipitalis epilepszia. Szerzett betegségek talaján kialakult epilepsziák: agydaganat, stroke, az agyat érintő gyulladásos kórképek következményeként. A stroke talaján kialakult epilepszia betegség a stroke után bárikor jelentkezhet.
Ha úgy tűnik, hogy valaki anafilaxiás sokkot kap, hívja a 911 telefonszámot, majd: Helyezze őket kényelmes helyzetbe, és emelje fel a lábukat. Ezáltal a vér a létfontosságú szervekbe áramlik. Ha van EpiPenjük, azonnal adják be. Adjon nekik CPR-t, ha nem lélegeznek, amíg meg nem érkezik a sürgősségi orvosi csapat. Hogyan kezelik az anafilaxiás sokkot? Az anafilaxiás sokk kezelésének első lépése valószínűleg az adrenalin (adrenalin) azonnali beadása. Ez csökkentheti az allergiás reakció súlyosságát. A kórházban több adrenalint kap intravénásan (IV-en keresztül). Ön intravénásan is kaphat glükokortikoidokat és antihisztaminokat. Ezek a gyógyszerek segítenek csökkenteni a légutak gyulladását, javítva a légzés képességét. Orvosa béta-agonistákat, például albuterolt adhat Önnek a légzés megkönnyítése érdekében. Kiegészítő oxigént is kaphat, hogy segítsen testének megszerezni a szükséges oxigént. Az anafilaxiás sokk eredményeként kialakult szövődményeket szintén kezeljük. Mi a kilátása az anafilaxiás sokknak?
anafilaxiás sokk Az allergia legsúlyosabb tünetegyüttese, életveszélyes klinikai állapot! Akkor következik be, amikor egy allergiás gyermekérintkezésbe kerül az allergén anyagokkal, amelyek ellen antitesteket termel (ételallergia, légzési allergia). A kórkép fontos ismertető jele, hogy a tünetek rendszerint perceken belül, hirtelen és nagyon hevenyen jelennek meg, így legtöbbször a kiváltó ok rögtön felismerhető. Kis mennyiségű allergének is kiválthatnak az antitestekből olyan gyulladásos láncreakciót, amikor az immunsejtek óriási tömegben termelnek hisztaminokat. Általános és gyors értágulatot váltanak ki, megemelik a vérnyomást. Ez előidézi a sokkot, amihez gyakran a légutak elzáródása is társul, a szövetek hirtelen megduzzadása miatt. Kiváltó okok Az anafilaxiás sokk egyik leggyakoribb kiváltó oka a hártyásszárnyúak csípése, bizonyos ételek fogyasztása (ételallergia), vagy gyógyszerek beszedése (penicillin, szalicilsav stb). Néhány ételallergia esetében a tünetek csak az után jelentkeznek, amikor az emésztési folyamat már elkezdődött, és erős fizikai megterhelésnek lett kitéve a szervezet (futás, focimeccs, diszkó).
Az anafilaxiás sokk tünetei: légszomj fulladás érzés vérnyomás csökkenése sápadtság verejtékezés szapora pulzus eszméletvesztés Anafilaxiás sokk-ot kiváltó leggyakoribb allergének rovarmérgek (méhcsípés, darázscsípés) gyógyszerek egyes élelemiszerek Anafilaxiás sokk kezelése Az allergiás sokk azonnali orvosi beavatkozást igényel. Az orvos kiérkeztéig az adrenalin injekció azonnali önbeadása segít. Anafilaxiás sokk megelőzése Az allergiás sokkot megelőzni csak a sokkot okozó allergén ismeretében, az allergén elkerüslésével lehet. Vizsgálatok Anafilaxiás sokkot vagy anafilaxia közeli állapotot okozó allergének tisztázásához fontos a teljes körű allergia vizsgálat ( multiplex allergia teszt), amely a komponenseket is vizsgálja és így képes feltárni az egyes allergének közötti összefüggéseket is. Budai AllergiaKözpont Dr. habil. Réthy Lajos PhD felnőtt- és gyermek-allergológus, immunológus, gyermekgyógyász Dr. Balogh Katalin allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész Dr. Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégész
Anafilaxiás sokk tünetei és kezelése | Veszélyes a méhcsípés Belgyógyászat Napoli Elisa | Életmód és étrend tanácsadás A méhek, amilyen hasznos rovarok, annyira veszélyesek is: a méhcsípés ugyanis, az arra érzékenyeknél, halálos anafilaxiás sokkot okozhat. Éppen ezért, ha tisztában vagyunk az allergiánkkal, hordjuk magunknál az orvos által felírt adrenalint, és a beadásához szükséges fecskendőt. Anafilaxiás sokk akkor alakulhat ki, ha egy allergénre érzékeny személy, újra kapcsolatba kerül az allergiát kiváltó anyaggal. Amennyiben nem avatkozunk időben közbe, a sokk szinte minden esetben halálhoz vezet. Hogy mennyi idő alatt áll be a halál, főként attól függ, hogy az allergén anyag milyen úton –belélegzés, szájon át, vérrel−, és mennyiségben kerül a szervezetbe. Az anafilaxiás sokk okai Az ember immunrendszere annak érdekében, hogy hatékonyan védekezhessen a szervezetbe kerülő idegen anyagok ellen, antitesteket termel. Amennyiben az idegen anyag káros –például baktérium vagy vírus−, ez a folyamat segít abban, hogy a szervezetet a jövőben is felismerje, és az antitestetek segítségével legyőzze ezeket a kórokozókat.
A tünetek olykor egy órán belül fellépnek, az első viszketéstől a végső – gyakran halálos – szövődmények kialakulásáig. A gyors beavatozás életet ment! – Mindez, persze, sokkal lassabban is bekövetkezhet csak a kezdeti tünetek kialakulása több mint egy órába telhet -, de ettől még igen súlyos reakció marad. Súlyos szisztémás reakció A katasztrofális reakciósor végső fázisait (hirtelen elgyengülés, ájulás, akár halál) anafilaxiás sokknak vagy – ritkábban – súlyos szisztémás reakciónak nevezik. A "szisztémás" azt jelenti, hogy a szervezet egészére hat (a vérkeringéssel mindenhová eljutó allergének miatt), nem csak arra a testrészre, amellyel az allergén közvetlenül kapcsolatba kerül. A szisztémás bőrreakció kizárólag a bőrt érinti, s csak az első három tünetet váltja ki. (Figyelem: az orvosok többsége az anafilaxia kifejezésen csak magát az anafilaxiás sokkot érti, a csak a bőrt érintő reakciót nem tartja annak. ) Jegyezzük meg! Az anafilaxiás sokk halálos lehet: a vérnyomásesés, a torokduzzanat, a súlyos hörgőgörcs következtében.
Az anafilaxiás sokk okai Anafilaxiát tulajdonképpen bármilyen anyag kiválthat, mégis általában valamilyen élelmiszer allergén váltja ki, jellemző például némely földimogyoró allergén komponense esetén. További kiváltó okai között szerepelnek bizonyos gyógyszerek is, illetve rovarcsípések, például darázs- vagy méhcsípés. A gyógyszerek közül sok esetben okoznak antibiotikumok, altatásban használt szerek, aspirin készítmények illetve nem szteroid gyulladásgátlók allergiás sokkot. Néhány esetben fizikai terhelés indukálja az anafilaxiás sokk kialakulását, ez jelenthet futást, síelést, aerobic edzést is. Ilyenkor az allergén szervezetbe kerülését követően közvetlenül nem alakul ki allergiás reakció, azonban a fentebb említett fizikai terhelés hatására megjelennek a tünetek. A latex, mint anyag legtöbbször a gumigyárban vagy egészségügyben dolgozókat érinti, akik nap, mint nap érintkeznek latex-szel. Az allergiás eredetű anafilaxiás sokk-ot kiváltó leggyakoribb allergének: rovarméreg (méhcsípés, darázscsípés) gyógyszerek egyes élelmiszerek latex A nem allergiás anafilaxia kiváltó oka a legtöbb esetben a fent említett erős fizikai megterhelés.
Cikkünk körbejárja a témát.