Egyházi anyakönyveket az adott település plébániáján, az adott egyházmegye egyházi levéltárában lehet fellelni, de ezeken a helyeken esetleges, hogy engedik-e a kutatást. Jobb esetben kikeresik neked az adott információt, sok esetben simán elhajtanak, ha különös szerencséd van, akkor magad is betekinthetsz az adott anyakönyvbe. A levéltárakban általában másolati (kézzel másolt) példányok vannak. Ahol viszont kedvedre kutathatsz, az a Magyar Országos Levéltár, ahol megvan mikrofilmre rögzítve az összes 1895 előtti egyházi anyakönyv. Nem csak a római katolikus, hanem a református és a többi egyházé is. El kell menni az óbudai kirendeltségük mikrofilmolvasójába, előre ki kell kérni az adott település és időszak filmjeit, amelyeket kikészítenek, mire odaérsz, ezeket ott helyben egy mikrofilmolvasóval lehet nézegetni. Előre ki kell keresned, hogy melyik mikrofilmet fogod kikérni, ezt itt is megteheted. Tételezzük fel megtörténik a kormány váltás, és Te kerülsz hatalomra, a fidesz propaganda gépezete meg csak a parancsodra vár. Felhasználnád? : hungary. Ez a mai korban kicsit kőkorszaki megoldásnak tűnhet, de ha minden igaz, akkor a levéltárban az idén megkezdik az anyakönyvi mikrofilmek szkennelését, ami kicsit egyszerűbb kutathatóságot fog eredményezni.
A munkamenet a következő: Ha adott egy személy, akinek tudjuk a születési évét és helyét, de szüleit már nem ismerjük, akkor kérjük ki az adott település születési anyakönyveinek mikrofilmjét az adott évre és kezdjük sorban elolvasni. Néha elég sokat végig kell böngészni, de ha minden jól megy, megtaláljuk a bejegyzést, pontos születési dátummal és a szülők nevével. Most kérjük ki a házassági anyakönyv filmjét és a születés dátumától visszafelé kezdjünk el keresni. Ha szerencsénk van és az emberünk első gyermek, akkor csak néhány évet kell átnézni, ha viszont pl. tizedik, akkor akár 15-20 évet is át kell kutatni. Ha megvan a házassági bejegyzés, abban már benne lesz a házasulandók születési ideje (általában csak az év) és származási és/vagy lakóhelye. Ugorhatunk ismét a születési kivonatokra az adott településen és évben. Országos levéltár csaladfa kutatas. Ezzel a módszerrel lépkedhetünk visszafelé az időben. Előfordul, hogy nincs meg egy bejegyzés. Ilyenkor érdemes szisztematikusan +/-1 vagy +/-2 évre kiterjeszteni a keresést, mert előfordulhat elírás vagy pontatlanság.
Az már most is látszik, hogy a végrendeletek, nemességi iratok, választási névjegyzékek, árvaszéki iratok digitalizálásán lesz a hangsúly. - Mindezeken túl az is fontos – és ez egyúttal a többéves projekt harmadik pillére –, hogy a levéltárakban dolgozó szakemberek tudományos munkát is végezzenek a Hetedíziglen égisze alatt. A programot így előadássorozatok, konferenciák is színesítik. Jövőre például mi is készülünk egy családtörténeti konferenciával, melyen a helyi történész, levéltáros kollégák lesznek az előadók. Nem kizárt, hogy egy picit az ő családjaik múltjába is bepillanthatunk. A felnőtteknek szóló első kurzusra 2019. Péchy - Linkek - Családkutatás. november 20-án, 17 órakor kerül sor a levéltárban. Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött (; 92/510-030).
a Magyar Zsidó Múzeumot az IMIT alapította, 1945 után a MIOI, 1950 után a MIOK kezelésébe tartozott, de iratanyagát mindhárom időszakra egy helyen őrizzük. ) A XVII-es fondban azon egyletek, egyesületek tartoznak, amelyek több-kevesebb szállal, esetleg csak történetük egy időszakában a hitközséghez kötődtek, de önálló egyletek (pl. Cionista Szövetség, Vívó és Atlétikai Club) A XVIII-as fondba a nemzetközi szervezetek magyar tagozatainak iratanyaga kerül, amennyiben nem a nemzetközi központ rendelkezik az iratanyaggal (pl. Levéltár lap - Megbízható válaszok profiktól. American Jewish Joint Distribution Committee, World Jewish Congress). A XIX-es fondot a jeles zsidó közéleti személyiségek, rabbik, tanárok, hitközségi vezetők, vagy egyszerű zsidó emberek személyes hagyatékainak gyűjteményévé alakítottuk. Az iratok a személyek, családok alfabetikus sorrendjében találhatóak. A XX-as fond pertinenciális fond: az elsősorban a Múzeum gyűjteményében fennmaradt, a Holocausttal összefüggő iratok tartoznak ide, olyanok is, amelyek nem a hitközség irattermelése során keletkeztek, hanem más módon kerültek a gyűjteménybe.
Régészeti cikkei az Archaeológiai Értesítőben és a Numizmatikai Közlönyben, genealógiai tanulmányai a Történelmi Tárban és a Turul című folyóiratban jelentek meg. nyermeghi Barna János Zsigmond dr. (Budapest, 1880. november 15. – Budapest, 1934. november 14. ) Genealógus, irodalom- és színháztörténész, műfordító, költő. Álnéven Detre. Sümeghy Dezsővel közösen írta a Nemes családok Csanád vármegyében című családtörténeti művet. A kötet 357 család genealógiai adatait tartalmazza. Felvették mindazokat a családokat, melyek nemességét Csanád vármegyében kihirdették; amelyek nemességüket nem tudták kellően igazolni, és így nemességüket nem hirdették ki, de nemesi jogokat élveztek; sőt azokat is, amelyek valamelyik birtokon újabban kaptak királyi adományt, vagy vétel útján jutottak birtokhoz, és azután a birtokot nemesi előnévvel vették meg. A szerzők a vármegyei levéltár anyaga alapján dolgoztak, és igen pontos feltárást végeztek. Sümeghy Dezső (Apátfalva, 1882. január 6. – Sopron, 1957. Országos levéltár családfakutatás online. április 11. )
A MOL oldalán inkább segítséget kapsz az elinduláshoz, hogy mi van ha pl ilyen olyan már nem létező településről származott az egyén; vagy miért latinul van lejegyezve; mi van, ha német betelpültek stb stb. Adatbázisok is vannak különben, nagyon hasznosak, nekem sikerült őst is találnom: 1715. évi országos összeírás: [link] Urbáriumokra kereshetsz, ez is összeírás: [link] Egyébként meg jobb, ha személyesen keresed fel az intézményt, ott elmagyaráznak mindent és már kezdheted is a kutatást, egyszerűbb mint gondolnád:) sok sikert! 2010. 28. 09:32 Hasznos számodra ez a válasz? 3/3 A kérdező kommentje: köszönöm szépen a válaszokat:) Kapcsolódó kérdések:
Cellulóz hőszigetelés fújása, Magyar módra. - YouTube