Kis túlzással a rovarok az egész bolygót meghódították, szinte nincs egy négyzetméternyi hely, ahol ne vetették volna meg ízelt lábaikat, illetve csápjaikat. Most közülük hoztunk néhány nem mindennapi példányt. Némelyikük tényleg olyan, mintha az űrből jött volna, de akadnak köztük olyanok is, amelyekkel rögtön lepacsiznál, ha tudnál. Herkules bogár A Herkules bogár a nevét Herkulesről, a görög mitológiai hősről örökölte. Gumi orchidea (88 cm) - Szálas virágok. Kifejlett délceg állapotban csupán 75 napig pompázik. Ekkor már csak egyetlen dolog érdekli: a szaporodás. A harcokat a nőstény kegyeiért, sűrű ciripelés előzi meg, és minél nagyobb egy hím, annál nagyobb a harci kedve. Az egyetlen pech a sztoriban, hogy amíg a gigászi példányokat lefoglalja a csetepaté, kisebb ellenfeleik oda settenkednek a hölgyekhez, és élnek is a lehetőséggel. Kép: Orchidea manó Az Orchidea manó egy ámulatba ejtően szép imádkozó sáska faj. A rovar az orchidea színeiben pompázik. Ez azért van, mert a csodaszép virágokon rejtőzködve várják a mit sem sejtő zsákmányállatot, hogy felfalják őket vacsorára.
Blastomussa Fotó: Getty Images Az agykoralloknak is nevezett virágállatok az Indiai-óceánban és Csendes-óceánban, valamint a Karib-tengerben fordulnak elő, és ahogy az összes korallzátonyt, ezeket az élőlényeket is nagyban fenyegeti a környezetszennyezés. Sisakos kaméleon Fotó: Getty Images A fátyolos kaméleon néven is ismert, kb. 60 centis hüllőnek az alapszíne zöld, kék, barna sárga csíkokkal tarkítva, azonban hangulatának megfelelően megváltoztathatja a színét. Az orchideákon élő Manó egy kíméletlen gyilkos – videó. Idegrendszere üzenetet küld a bőrében található pigmenttartalmú kromatofor sejteknek, hogy táguljanak vagy összehúzódjanak. Mandarinhal Fotó: Getty Images Akár 15 évig is élnek természetes közegükben – a Csendes-óceánban úszkálnak a Fülöp-szigetek, Indonézia és Új-Guinea környékén és a tengerfenéken vadásznak kisebb rákokra, férgekre. Fotó: Getty Images A legkedvesebb nevű állat az imádkozó sáska malajziai unokatestvére. Általában fehér színű, de a vadonban találhatunk rózsaszín és lila színű egyedeket is, ezeket nevezik orchidea manóknak.
Fotó: Getty Images Ezek a szokatlan hullám mintázatú halak akár 15 évig is élnek természetes közegükben. A Csendes-óceánban úszkálnak a Fülöp-szigetek, Indonézia és Új-Guinea környékén és a tengerfenéken vadásznak kisebb rákokra, férgekre, szerencsére nagyon szapora állatok, mert hetente ívnak. Orchidea manó Fotó: Getty Images A legkedvesebb nevű állat az imádkozó sáska malajziai unokatestvére. A malajziai imádkozó sáska általában fehér színű, de a vadonban találhatunk rózsaszín és lila színű egyedeket is, ezeket nevezik orchidea manóknak. Különös és gyönyörű teremtmény – az orchidea manó – videó | Hír.ma. Ez a rovar annyira hasonlít a virágra, amelyet utánoz, hogy régen a nyugati utazók azt hitték, hogy húsevő növény. Mandrill Fotó: Getty Images A cerkófmajomformák alcsaládjába tartozó mandrill a páviánok közeli rokona, de sok tulajdonsága eltér azoktól, nagyon kevés van már belőlük, mert nagyon csökken a természetes élőhelyük és vadásznak is rájuk. Az egyenlítői Afrikában honos állat, és érdekessége, hogy a kék-vörös foltjai még élénkebbek lesznek, amikor az állat izgatott.
Potencianövelőként hisznek benne, még a levedlett bőrt is felhasználják is felhasználják a gyógyhatású készítményekhez. Forrás:
2020. szeptember 23. szerda 4860 találat Rendszertanilag nem sáska, de a köznyelvben sáskaként terjedt el. Érdekessége, hogy a sáskák közül ennél az állatfajnál van a legnagyobb méret- és súlybeli különbség a hímek és a nőstények között. A nőstények akár több mint kétszer olyan hosszúak és súlyúak is lehetnek, mint a hímek. Másik érdekességük, hogy képesek a színüket megváltoztatni, ami a sáskáknál rendkívül ritka. Akár pár nap alatt is képesek erre, de ez függ a környezeti viszonyoktól, páratartalomtól, fényviszonyoktól, és a táplálék mennyiségétől is. Színezetükkel, formájukkal tökéletes álcát fejlesztettek ki. Színük a rózsaszíntől a liláig, sötétbarnáig, sokféle árnyalatban, tarkaságban létezik, de megtalálhatóak teljesen fehér példányok is. Színezete és mintázata a környezetétől függ, abba illeszkedik. Külseje megtévesztésig hasonlít a virágok szirmaihoz. Vizsgálatok kimutatták, hogy testük tükrözi az UV fényt, a természetes virágoknál a rovarok nagyobb arányban választották, még a repülési útvonalukat is megváltoztatták mikor a látóterükbe helyezték a manókat.
Olvasóim biztatására jelent meg első felnőtteknek szóló verseskötetem 2019 májusában "Sosem késő! " címmel. Azon dolgozom, hogy a meséim is egyre ismertebbé váljanak. A weboldalamon nem csak elolvasni, de meghallgatni is van mód a meséimet. Mesélek állatokról, tündérekről, gyerekekről, gyümölcsökről, úgy versben, mint prózában, és sosem feledkezem meg arról, hogy mindig legyen mit tanulni a történeteimből. Vendégeimnek ingyen letölthető mese e- bookkal és három havonta megjelenő online magazinnal kedveskedem. Ha pedig személyes mesét, versikét szeretnél nálam megrendelheted! Minden kedves érdeklődőt szeretettel várok! A legfrissebb bejegyzések Még több írás
De ki lehet játszani magát a mindent látó Istent? A klasszikus Dűne-sorozat negyedik kötetében Frank Herbert egy megváltozott univerzumba vezeti be olvasóit, ám a regényében feldolgozott témák ugyanazok, mint korábban: mi az uralom lényege, hogyan működik a vallás, és miként válik átokká a jövőbe látás áldása. A Dűne Istencsászára a zsarnoki II. Leto története, aki egyszerre elnyomó és áldozat, hosszú uralma alatt pedig bepillantást nyújt az emberiséget mozgató legalapvetőbb törvényszerűségekbe.
Szép lenne, ha tovább követhetnénk Paul Atreides sorsának alakulását, teljes történetét. […] Herbert hat könyvet írt, és minél mélyebbre ásott a sztoriban, az annál inkább pszichedelikussá vált. Úgyhogy fogalmam sincs, néhányból hogyan lehetne filmet készíteni. […] Ha csak a Dűne 2-t és A Dűne messiását meg tudom csinálni, szerencsésnek mondhatom magam" – nyilatkozta az Em p ire -nek Denis Villeneuve. Frank Herbert összesen hat regényt írt, az 1965-ös A Dűnét A Dűne messiása (1969), A Dűne gyermekei (1976), A Dűne istencsászára (1981), A Dűne eretnekei (1984) és A Dűne Káptalanház (1985) követték, majd Herbert fia, Brian és Kevin J. Anderson több előzménytörténetet és spinoffot készítettek ezekhez. A fő sorozat Paul és leszármazottainak sztorija, és az biztos, hogy A Dűne messiása már teljesen más irányú történet, mint A Dűne. Ha Star Wars-analógiával kellene élni, akkor A Dűne az 1977-es Egy új reménynek, A Dűne messiása pedig inkább A Birodalom visszavágnak vagy A Sith-ek bosszújának feleltethetnénk meg, de ezeknél azért sokkal összetettebb és filozofikusabb alkotás mindkét Herbert-könyv.
© Technológia: Nemrég mutatták be Frank Herbert regénye, a Dűne legújabb, Budapesten forgatott filmes változatát Denis Villeneuve rendezésében. Minden idők egyik legnépszerűbb science fiction-története az első kötet 1965-ös megjelenése után előbb regényfolyammá bővült, majd társasjátékot (1979), mozifilmet (1984), képregényt (1984-85), videójátékot (1992) és televíziós minisorozatot (2002) is készítettek belőle. A legújabb moziváltozat megjelenéséhez közeledve a Gabo kiadó magyar nyelven kiváló minőségben újra kiadta az első négy regényt, vagyis a Dűne (2019), A Dűne messiása (2020), A Dűne gyermekei (2020) és A Dűne Istencsászára (2021) című köteteket, amelyeket várhatóan hamarosan követ a két további regény újrakiadása, ezzel teljessé téve a hatkötetes regényfolyam új magyar kiadását. Az első regény megjelenése óta eltelt több mint fél évszázad alatt a Dűne világszerte rendkívül ismert lett, sőt popkulturális jelenséggé vált, azt viszont kevesen tudják, hogy az eredeti történetet egy sivatagos terepen folytatott amerikai tudományos kísérletsorozat inspirálta.
Bővebb ismertető A Dűne sivatagjai, a hatalmas homokférgek és a vad fremenek már csupán legendák - az Arrakis zöldellő világ, a hatalmas Impérium élettel teli központja. Paul Muad-Dib fia, II. Leto, a homoksügérekkel szimbiózisba lépett, jövőbe látó Istencsászár immár három és félezer éve uralkodik az emberiségen. Leto Békéje soha nem ismert stabilitást hozott, megszüntetve a nyomort és a háborúkat. Ám ennek a békének ára van. Leto vasmarokkal igazgatja birodalmát. Hogy elérje célját, és végigvezesse az emberiséget az Arany Ösvényen, zsarnoki elnyomást teremt. Félelmetes amazonokból álló serege a világegyetem minden zugába elviszi a megtestesült Isten parancsait, fűszer fölötti monopóliuma pedig engedelmességre kényszeríti a csillagközi utazást biztosító Űrligát, a Bene Gesserit rendet, a fejlett gépekkel kísérletező ixieket és az emberi testet megcsúfoló tleilaxiakat. Több évezrednyi uralom után azonban egyre közeledik a nap, amikor talán valaki sikeresen ledönti a zsarnok Atreidest a trónjáról.
Előbbi jelenet a könyvek kellő ismeretéről és megértéséről árulkodik, és előrejelzi az Atreidesek hős- és messiásszerepe mögötti ocsmány valóságot, utóbbi pedig gyönyörű vizuális leképezése a karakter tehetetlenségének és belső feszültségének, dilemmájának, valamint a fiával való kapcsolata elkerülhetetlen, de kellemetlen bonyolódásának. Természetesen nehéz értékelni, megítélni egy ilyen nyilvánvalóan és bevallottan fél filmet – rengeteg múlik azon, milyen lesz a második rész (amely az illetékesek utóbbi hetekben született nyilatkozatai alapján szinte biztosan elkészül), mennyire áll majd maradéktalanul össze a történet annak minden fontosabb és jellegzetesen dűnés összetevőjével együtt. Az biztos, hogy a könyv rajongói már most is többé-kevésbé elégedettek lehetnek: megkapták azt a hű, eposzi és még a nagyobb hiányosságai ellenére is kompetens, helyenként lenyűgöző adaptációt, amelyre évtizedek óta vártak. A sikerben pedig már csak azért is illik reménykedni, mert mindnyájan, akiknek van némi fogalmunk a folytatásokról, gyermekien komisz lelkesedéssel várjuk, mihez kezdenek a filmesek a későbbi könyvek teljesen elszállt, weird shit-koncepcióival.
Akár két teljes filmbe. Utóbbival van dolgunk, és Denis Villeneuve-ben a Warner megtalálta a tökéletes embert a feladatra. Ez nem azt jelenti, hogy maga a film tökéletes – de azt igen, hogy a fentebb említett nehézségekből kiindulva bajos elképzelni ennél sikerültebb regényhű adaptációt. Azt látni kell, hogy az eredeti sokrétűségét még egy (potenciálisan) kétrészes, összesen 300 perces film sem tudja átadni, ezért sok olyasmi maradt ki a forgatókönyvből, ami fájdalmasan lebutítja a lore-t, a karaktereket és egyes eseményeket, részleteiben akár érthetetlenné téve a végeredményt a könyvet nem ismerők számára. Talán a politikai manőverek és intrikák leegyszerűsítése a leginkább kriminális, de nehéz megemészteni a horroralakokká (egyébként hatékonyan) redukált Harkonnenek dinamikájának mellőzését, Dr. Yueh és Thufir, valamint a fűszer misztériumának kiherélését, a császár teljes hiányát és egyes fontos magyarázatok érthetetlen elmulasztását is (lásd mentátok, közelharc szükségessége – a pajzs vs. lézer problémája valahol a vágóasztalon maradhatott).