Természetesen, ha a személyes közreműködés napja nem vitatott, akkor elkezdődik a biztosítási jogviszony. Ügyvezetés esetében az alapító okirat, vagy a társasági szerződés aláírásának a napja lesz a biztosítási jogviszony kezdete. A feltétel nélküliséget ettől a pillanattól fenntartanám a társas vállalkozó estében is, hiszen ezekben a jogviszonyokban is a járulékfizetési kötelezettség alapja a minimálbér! Társas vállalkozás fogalma wikipedia. De itt már mérlegelni kell, hiszen a jogszabály fogalom meghatározása egyértelműen kimondja, hogy abban az estben, ha az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás főtevékenységéhez szükségeltetik a középfokú végzettség vagy a szakképzettség, akkor a minimálbér (105. 000. -) összege a garantált bérminimum (122. -) összegével egyezik meg. Ezt a jogszabályi részt a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára kell érteni, hiszen az ügyvezető esetében "csupán" a jogi háttér biztosításáról beszélünk, így itt elegendő a tényleges minimálbér alapján eleget tenni a biztosítási kötelezettségnek.
A 2012. évi betegszabadságra csak újabb keresőképtelensége esetén lesz jogosult. A saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott munkavállaló, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult. (Keresőképtelenségét az illetékes orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia. ) Amennyiben a biztosított betegszabadságát a tárgyévben már kimerítette és folyamatosan keresőképtelen, mely időre táppénzre jogosult, a következő naptári évben is az év első napjától táppénzre lesz jogosult. – A biztosított saját jogú nyugdíj mellett munkaviszonyban áll 2005. 01-jétől jelenleg is. Személyes közreműködés - mit jelent a gyakorlatban? - Adózóna.hu. Keresőképtelen 2012. 24-től. Betegszabadságra jogosult, de táppénzre nem, mert a saját jogú nyugdíj folyósítása mellett foglalkoztatott személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. Határozott időre kötött munkaszerződés esetében a betegszabadságot a szabadságra vonatkozó szabályok szerint időarányosan kell megállapítani. Hasonló az eljárás a gyermekgondozási segély lejártát követően – az ellátás megszűnésének évében az adott évre járó – megállapított betegszabadság esetében is.
Amennyiben a biztosított egyidejűleg több foglalkoztatónál áll munkaviszonyban, a betegszabadságot – a szabadságra vonatkozó rendelkezések szerint – mindegyik munkaviszonyban külön-külön kell megállapítani. forrás:
Ő akkor lesz biztosított ügyvezetőként, ha tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.
Felmondás próbaidő és határozott idejű munkaviszony esetén A munkavállaló próbaideje alatt a munkáltató azonnali hatállyal – indoklás nélkül – jogszerűen megszüntetheti a közöttük fennálló munkaviszonyt. A munkáltató azonnali hatállyal megszüntetheti a munkavállalóval fennálló határozott idejű munkaviszonyát is, de ebben az esetben a munkavállaló tizenkét havi, vagy ha a határozott időből hátralevő összeg egy évnél rövidebb, a hátralevő időre eső távolléti díjra jogosult, amelynek összege megközelíti a munkabér összegét. Érdemes tudni, hogy abban az esetben, ha a határozott idejű munkaviszony lejár a meghatározott idő leteltével, nem szükséges a feleknek jognyilatkozatot tenniük a munkaviszony megszűnéséhez. Ez esetben az a körülmény sem számít, ha a lejárat idején felmondási tilalomra alapot adó helyzet áll fenn. Ugyanis a munkaviszony határozott idő lejárta alapján szűnik meg, az nem tekinthető felmondásnak, azaz a felmondási tilalmak sem érvényesülnek. Határozatlan idejű munkaviszony esetén az azonnali hatályú felmondás korlátai Ha a munkavállalónak határozatlan idejű munkaviszonya van a munkaadójával, akkor lehet a munkáltatónak a munkavállalóval fennálló munkaviszonyt azonnali hatállyal megszüntetnie, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Megszüntethetik azonnali hatállyal munkaviszonyát akkor is ha nem adott erre okot? Ha attól tart, hogy a munkaviszonyának azonnali hatályú megszüntetése egy pallosként lebeg Ön felett, jó hírünk van. Ezt a felmondási típust alaposan meg kell indokolni. A bírósági gyakorlatban található számos olyan példa, amikor a munkáltató próbálja beleerőltetni az elbocsátás valós indokát a fent felsorolt feltételekbe. Ezek azonban legtöbbször világosan átláthatók. Azonnali hatállyal akkor mondhat fel a munkáltató, ha alapos okra tud hivatkozni, ami a valóságot tükrözi és részletes. Emellett kapcsolatnak kell fennállnia a felmondás és az indokolás között. A munkáltató felmondását követően az indok valódiságát és a kettő közötti kapcsolatot a munkáltatónak kell bizonyítania. Tehát egy esetleges peres eljárásban a munkáltatónak kell igazolnia azokat a körülményeket, amik az azonnali hatályú felmondásra okot adtak. A munkavállaló is felmondhat azonnali hatállyal? A munkaviszony azonnali megszüntetéséhez mindkét félnek joga van a törvény szerint.
Mit jelent a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség megszegése? A törvény tehát úgy fogalmaz, hogy a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegése megalapozhat egy azonnali hatályú felmondást. Azt azonban, hogy mi tekinthető ilyen kötelezettségszegésnek, nem a törvény határozza meg, hanem az egyes jogvitás esetek alapján a bírói gyakorlat alakította ki. Elsőként azt kell tisztáznunk, mit tekint a törvény munkavállalói kötelezettségnek – ebből ugyanis már következtethetünk a kötelezettségszegési esetekre is. A törvény alapján a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaideje alatt – munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni, munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni, a munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő magatartást tanúsítani, munkatársaival együttműködni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló a munkáltatói felmondás közlését követő naptól keresőképtelen lesz, nem érvényesül a fenti szabály, azaz a keresőképtelenségnek már nincs halasztó hatálya. Ennél is érdekesebb helyzet áll elő, ha a munkavállaló a felmondás közlése napján, akár néhány órával később lesz keresőképtelen. A Kúria EH 2018. 11. M33 számú eseti döntése szerint a felmondási idő határidőnek nem minősülő időtartam, számítására az Mt. 25. § (2) és (3) bekezdése alkalmazandó. A felmondási tilalmat megalapozó körülmények fennálltát a felmondás közlésének napjára tekintettel kell vizsgálni [2012. évi I. törvény (Mt. ) 68. §]. Mindezek alapján ilyen esetben sem tud elkezdődni másnap a felmondási idő, majd csak a dolgozó keresőképessé válását követően. Ha a munkáltató számára aggályos a munkavállaló betegsége, abban az esetben a NEAK felé kezdeményezheti a keresőképesség felülvizsgálatát. Ha a munkavállaló él felmondással és keresőképtelen lesz, akkor annak a tartama beleszámít a felmondási időbe, azzal a felmondási idő nem hosszabbodik meg.
Éppen ezért, és a bíróság által esetlegesen megítélhető kártérítés elkerülése végett nagyon fontos, hogy mindig megtörténjen az indokolás, mégpedig a valóságnak megfelelő tartalommal. Egyetlen kivétel van az indokolási kötelezettség alól, ez pedig nem más, mint a próbaidő alatti felmondás, amely nem követeli meg az indokolást. Ha például a munkáltató arra hivatkozik, hogy a munkavállaló nem tudja megfelelően ellátni feladatát, ezt a munkavállaló könnyen megtámadhatja bírósági úton. A világosság követelményének kizárólag a konkretizálás felel meg. Szintén túlzott mértékű szankcióként fogható fel, ha egyszeri késés szerepel az indoklásban. Kizárólag olyan magatartás minősül elfogadható indoknak, amely a munkaviszonnyal vagy a munkáltató működésével kapcsolatos konkretizálható esemény. Mit jelent a munkakör átadása? Ha a munkavállaló jogviszonya azonnali felmondással szűnik meg, ez nem mentesíti őt az alól, hogy munkakörét rendben átadja. Amennyiben ez nem történik meg, úgy jogellenes munkaviszony-megszüntetésről beszélünk, amely akár a munkavállaló részéről történő fizetési kötelezettséggel is járhat, ugyanis ekkor a felmondási időre járó átlagkeresetet kell megfizetnie a munkavállalónak a munkaadó felé.