Hétfőn véget ért a Trónok harca hatodik évadja, és még legalább tíz hónap, míg visszatér az egyik kedvenc sorozatunk. Hogy ne legyen olyan fájdalmas a búcsú, összeszedtük az eddigi évadok legemlékezetesebb meztelen jeleneteit. Szerencsére a széria színésznői nem vonakodtak, ha arról volt szó, hogy meg kell szabadulniuk a ruháiktól. ROS (Esmé Bianco) Az északi örömlányt alakító Esmé Bianco a sorozat első három évadjának összesen 11 epizódjában tűnt fel. A karakter egyszerű örömlányként kezdte Deresben, majd egészen Királyvárig jutott, ahol Kisujj a bizalmába fogadta, a nő azonban elárulta Baelish-t, aminek meg is lett a tragikus következménye. Az első évadban Ros többek között a Deresbe érkező Tyrionnal és az ott élő Theonnal is ágyba bújik – ezeket a nagyszerű jeleneteket (is) tartalmazza a lenti videó. DAENERYS TARGARYEN (Emilia Clarke) Emilia Clarke-ot a Trónok harcá -ban játszott karaktere tette világszerte ismertté, és az első évadban a színésznő egyáltalán nem szégyenlősködött, ha meztelen testének megmutatásáról volt szó.
Emilia Clarke -ot világszerte emberek milliói zárták a szívükbe, miután 2011-ben feltűnt az HBO sikersorozatában, a Trónok harcában. Az akkor még csak 25 éves sztár kezdőnek számított a szakmában, előtte csak nagyon kevés tapasztalatot szerzett színésznőként, emiatt szó szerint bedobták a rendezők a mély vízbe, amikor már a Trónok harca legelső részének forgatásakor meztelen jelenetet kellett elvállalnia. Emilia Clarke-ot így kényszerítették rá a meztelen jelenetekre A 33 éves sztár Dax Shepard színésztársa podcastjában, az Armchair Expertben mesélte el, hogy anno a széria készítői rákényszerítették, hogy bevállalja a meztelen jeleneteket, amiket egyenesen rémisztőnek talált. Akkor azzal az indokkal jöttek, hogy csalódnának benne az emberek, ha nem dobná le magáról a textilt. Az elején azért adta be hamar a derekát, mert még pályakezdőnek számított, de így visszagondolva most már úgy látja, hogy nem tisztelték a határait. - Frissen végzett dráma tagozatosként munkának tekintettem erre, ha benne van valami a forgatókönyvben, akkor azt meg kell csinálni.
A GQ Magazin egyébként 2017-ben összeszámolta, hogy a hetedik évadig összesen 71 jelenetben volt szex vagy meztelenség.
A Trónok harca sztárja alapjáraton szégyenlős, ami a kész fotókon egyáltalán nem látszik. Nem véletlenül. Lehet, hogy Emilia Clarke a Sárkányok Anyja az HBO nagy sikerű sorozatában, de ez még nem jelenti azt, hogy a magánéletben is ilyen magabiztos. A 29 éves színésznő a The Ellen DeGeneres Show vendége volt a napokban, ahol arról beszélt, milyen a Trónok harca egyik főszerepét játszani, és milyen érzés a világ egyik vezető magazinja címlapján a "legszexibb" nőként pózolni. Clarke ugyanis tavaly megkapta a '2015 legszexibb nője' címet az Esquire magazintól, akik egy remek fotósorozatot is lőttek róla: "Ez egy vicces fotózás volt. Más dolog egy szexjelenetet kamera előtt eljátszani és más önmagadként meztelenül pózolni(... ) Folyamatosan vodkát adtak nekem. Ez én vagyok berúgva. Photoshopolva és részegen. " Aki kíváncsi a fotókra, az itt nézheti meg őket. Forrás: FoxNews Kép: Facebook
MISSANDEI (Nathalie Emmanuel) Az eddig felsorolt szereplőkkel ellentétben a Missandeit alakító Nathalie Emmanuel egyetlen férfi karakterrel sem került intim kapcsolatba, de a sorozat alkotói azért így is megoldották, hogy a nézők megcsodálhassák a színésznő kivételesen formás alakját. Daenerys éppen meztelen tolmácsát a fürdőző Szürke Féreg szemszögéből láthattuk, és máig úgy vagyunk vele, hogy a harcos lehetett volna egy kicsit óvatosabb is, hogy a kamera tovább időzhessen Missandei hibátlan testén. MELISANDRE (Carice van Houten) A Vörös papnőt alakító holland Carice van Houten hazájának ünnepelt színésznője, és a Trónok harcá -t megelőző karrierje során egyáltalán nem tartózkodott a meztelenkedéstől. A sorozat alkotói talán épp ezért választották őt a rejtélyes figura szerepére, hiszen a korábbi évadok során Melisandre többször is a testét használva érte el a céljait. A legemlékezetesebb ágyjelenetére a harmadik évadban került sor, mikor a nő igen sajátos módon jutott hozzá Robert Baratheon törvénytelen fiának, Gendrynek a testnedveihez.
lecke A középkori város por Balogh3 középkori város Egyház a középkorban Vezetési stílusok - kvíz por Tehetseggondoza Művészeti stílusok por Dobak 11. osztály vezetői stílusok kvíz por Pipicz Kommunikációs stílusok por Osztunde Tánczenei stílusok por Jerzselebigband vezetési stílusok por Dorottya21 pszichológia Zenei stílusok por Saravida54
lecke A középkori város av Balogh3 középkori város Egyház a középkorban Vezetési stílusok - kvíz av Tehetseggondoza Művészeti stílusok av Dobak 11. osztály Tánczenei stílusok av Jerzselebigband vezetési stílusok av Dorottya21 pszichológia vezetői stílusok kvíz av Pipicz Kommunikációs stílusok av Osztunde Zenei stílusok av Saravida54
A vitát a bécsi Hans Tietze váltotta ki, aki a műalkotás egyszeri érvényét hangoztatta. 1926-ban, Erwin Panofskyhoz hasonlóan a romanika és antik művészet viszonyát vizsgálta. Ezek után Richard Hamann alakította ki nézetét: a műalkotást nemcsak a vele egyidejűleg keletkezett művekkel egyidejű, hanem azokkal is, amikkel egy környezetben van. A stílusok történetiségét Wilhelm Vöge elemezte, Eugéne-Emmanuel Viollet-le-Duc racionalisztikus nézetével szembehelyezkedve. Tagadta, hogy a középkori szobrászat fejlődését csakis az építészetből lehet levezetni, tagadta azt a tézist is, hogy a romanika a szerzetességi szellemnek felel meg, a gótika pedig a polgárinak. Wilhelm Pinder a középkor művészetét a császárság és polgárság szakaszaival írta le, Georges Duby pedig a kolostor, a katedrális és palota fogalmakkal operált, hogy érzékeltesse, mi hogyan változott. Az antikvitás utóélete Aby Warburgot és körét érdekelte. Művészeti stílusok a középkorban by Blanka Czakó. Ennek nyomán Erwin Panofsky megkülönböztette a politikai propagandaként felhasznált művészet antikizáló újjáéledéseit az egyszeri történeti reneszánsztól.
Sokszor magának a megrendelőnek ( donátor) is, ez alapján lehet keltezni a dolgokat. A műalkotás helyettesíti a valóságot. Az egyes műtárgyak önmagukban azonban nem értelmezhetők, mert együtt "élnek" a környezettel. Ezért is nehéz egy-egy művet monografikusan feldolgozni, mert az emlékek sokaságát kell figyelembe venni. Az alkotások, a képek teológiai vonatkozásokkal is rendelkeznek. Különösen a skolasztikusok törekedtek arra, hogy közös álláspontra jussanak abban, hogy a vazuli diktum értelmében a tisztelet milyen formája jár az ábrázolt szentnek és milyen a képnek. Általánosságban véve elmondható, hogy a mű díszíti a templomot; emlékezteti a hívőt; olyan dolgot fejez ki, amit szóban nem lehet elmondani; és a legfontosabb, hogy a szentbeszédet halló, olvasni nem tudók általa tanulhatnak (gergelyi diktum). Középkori művészet – Wikipédia. Képzőművészet [ szerkesztés] A műfaji felosztás egy későbbi kor szemléletének ráerőltetése lenne a középkorra, de az áttekinthetőség kedvéért ezt gyakran megteszik. A leghelyesebb szempontnak a műtárgytípusok szerinti felosztás ígérkezik ( táblakép, szárnyas oltár, zománcmunka, faszobor, pénzverés, rézmetszet, fametszet, síremlék stb. )