Az Innovációs és Technológiai Minisztérium – a szakmai érdekképviseletek javaslatára – 2021. január 1-től éles üzemben működteti a hazai közúti személy- és áruszállító vállalkozások fokozott védelme érdekében létrehozott előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszert (BIREG). Az erről szóló jogszabályt 2020. december 31-én hirdette ki a Kormány a Magyar Közlöny 298. EKÁER + BIREG 2022 - Vezinfó Kiadó Webáruház. számában ». A BIREG üzembentartói regisztrációja –– a hatékony működés érdekében – minden fuvarozót érint, ideértve a közösségi engedéllyel tevékenykedő EU-s – így a magyar – vállalkozókat is! Az ITM tájékoztatása szerint az ellenőrzések során az első hónapban a regisztrációt elmulasztókat vagy a hibás, hiányos regisztrációval közlekedőket csak figyelmezteti és tájékoztatja a feladataikról a hatóság, de februártól már bírsággal szankcionálják a szabálytalanul közlekedőket. Regisztráció: ». A BiReg rendszer ügyfélszolgálat elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
A BIREG kötelezettség elmulasztása esetén a jogalkotó által kilátásba helyezett szankció bírság mértéke a fuvarozók esetében szállítmányonként 800. 000 forint, míg a fel- és lerakóhelyek vonatkozásában 300. 000 forint. Érdemes a hátralévő, kevesebb mint egy hónapban tájékozódni, hogy milyen módon tudja egy feladó vagy címzett felismerni a tőle induló vagy hozzá érkező fuvar esetében, hogy érintett-e a BIREG kapcsán. Elérhető már a BIREG online regisztrációs weboldala | Fuvarlevél. Amennyiben a gazdálkodót érinti a regisztrációs kötelezettség, akkor a júliusi határidőig a BIREG rendszer kezelését is el kell sajátítania a vállalat érintett munkatársainak. Forrás: BIREG – előzetes elektronikus engedélyregisztrációs rendszer BIREG – TÁJÉKOZTATÁS, INFORMÁCIÓK
Az MKFE szerint a BIREG ezekkel a módosításokkal szolgálná valóban a magyar fuvarozók érdekeit, s nem egy újabb felesleges adminisztrációt jelentene számukra. Forrás: 722/2020 kormányrendelet Nagy Csaba
A mások élete Publikálva 2021. szeptember 19. 07:32 Az Oscar-díjra jelölt Testről és lélekről direktora, Enyedi Ildikó saját bevallása szerint első olvasásra szerelembe esett Füst Milán A feleségem története című regényébe, a belőle tervezett film első szkriptváltozatával pedig már 1989 tavaszán elkészült. Ehhez képest az adaptáció világpremierjére csak az idei Cannes-i filmfesztiválon került sor, a külföldi filmkritikusok pedig finoman szólva sem voltak elragadtatva a látottaktól. De vajon igazuk volt-e? Erről van szó Európa az 1920-as években: Jakob Störr (Gijs Naber) és barátja, Kodor (Sergio Rubini) fogadást kötnek, miszerint a holland tengerészkapitány feleségül veszi az első nőt, aki belép a kávézóba. Így ismerkedik meg a szeszélyes francia lánnyal, Lizzyvel (Léa Seydoux), akivel hamarosan el is jegyzik egymást. A szoknyaügyekben járatlan férfinak azonban hamarosan rögeszméjévé válik, hogy a felesége megcsalja őt, éveken és országokon átívelő kálváriáján keresztül pedig megjárja a szerelem minden mélységét és magasságát… Ezért jó Enyedi a Testről és lélekről mágikus realizmusa után visszatért a szintén általa rendezett Az én XX.
(7 idézet) Fekete Sas Kiadó Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően csaknem húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia nővel egy gyötrelmes kapcsolat mennyei magasságait és pokoli mélységeit mutatja be. A rögeszmévé és önpusztító szenvedéllyé váló féltékenység, a bizonyosságra törekvés ördögi köreit járó Störr kapitány végül rádöbben: bárhogyan is volt, Lizzy immár elválaszthatatlanul hozzá tartozik. Látja az utcán a már évek óta halott asszonyt, s bízik abban, hogy "egy nap, verőfényes időben megint csak fel fog tűnni valahol, egy néptelen utcában, valami sarkon... hogy fekete köpenyén keresztül fog sütni a nap. A lelkemet teszem rá, hogy így lesz.
Ezt a fajta monotonitást pedig sem az önnön repetavitásában vergődő forgatókönyv, sem a színészek játéka nem tudja megtörni. Seydoux ugyan a szerepe alulírtsága ellenére néha tud egyszerre csábító és bohókás, titokzatos és cserfes lenni, Naber viszont jóformán csak egy arcát mutatja meg az egész film alatt és az sem érződik túl hitelesnek. Egyszerűen nem lehet elhinni róla, hogy belemenjen egy olyan kockázatos fogadásba, miszerint elveszi a következő nőt, aki belép a kávézóba, vagy hogy bármi is megemelné a pulzusát. Emiatt viszont a három órás játékidő a duplájának érződik, ami valószínűleg még a legelszántabb kosztümös dráma-rajongók türelmét is próbára tenné. Megéri a pénzét? A feleségem története lehetett volna akár Enyedi Ildikó magnum opusa is, ehhez képest viszont a regényadaptációból pont a rá jellemző elemek - a szavak nélkül, pusztán képekkel való mesélés, a karakterek iránti mély empátia, a sajátos szerzői hangvétel - hiányoznak a legjobban. A felsoroltak nélkül ugyanis a mozi nem több egy szemet gyönyörködtető, de hamar érdektelenségbe fulladó kosztümös drámánál.
A mű európai hírnevet és rangot szerzett magának, tizennégy nyelvre fordították le, és valamennyi kritika megemlíti kivételes erényeit. Miben rejlik Störr kapitány, a holland hajós történetének varázsa? A házasság, a szerelem, a féltékenység a világirodalom örök témái közé tartozik. Azt hihetnők, mindent megírtak már erről. A feleségem története mégis valami újat, ki nem mondottat és valamennyiünk által csak homályosan érzett igazságokat közöl a legnagyobb érzésről, mely embernek adatott. Störr kapitány szerelemféltése, feleségével kapcsolatos aggodalmai, gyanakvásai a szoknyaügyekben járatlan férfi kálváriájának megannyi stációján vezetik végig az olvasót. Az emberi lelket ismerő író feltárja előttünk a szerelem titkait, a férfi és nő kapcsolatának soha meg nem oldható ellentmondásait, és eközben mintegy tudományos leírását adja a féltékenység kórtanának. Hiszen mirólunk van szó. Störr kapitány és felesége mi vagyunk: férfiak és nők, férjek és feleségek, szeretők és egymást csalók, a történet pedig nem más, mint annak a távolságnak a felmérése, mely bennünket mindig elválaszt egymástól, az az állandóan jelenvaló, reflexeinkbe és idegeinkbe beivódott idegenség, amely legboldogabb perceinkben is ott lappang közöttünk.
századom-féle gazdag kiállítású, kosztümös játékfilm műfajához: A feleségem története aprólékos munkával felépített díszletei, szemet gyönyörködtető operatőri megoldásai láttán pedig nem is dönthetett volna jobban. Különösen a nyílt óceánon játszódó részek sikerültek emlékezetesre: ahogy a félmeztelen, napbarnított tengerészek részegen táncolnak a fedélzeten, vagy ahogy a hófehér hajó ringatózik a naplementében, azt nem fogjuk egyhamar elfelejteni. Ezért nem jó A feleségem története szinte minden hibát elkövet, ami a hithű regényadaptációkra jellemző: az egyes jelenetek túl hosszúra nyúlnak, túl sok van belőlük és minden párbeszéd úgy hangzik, mintha a szereplők szimplán felolvasnák a soraikat, ahelyett, hogy átélnék őket. Emiatt pedig a párbeszédekből szinte teljesen hiányzik a dinamika, a flow. Störr kapitány és Lizzy minden dialógusa olyan érzést kelt, mintha nem is egymáshoz beszélnének, hanem egyfajta narrátorként közvetítenék, hogy mi jár épp az általuk alakított karakter fejében.