Az autisták szociális, kommunikációs és fantáziával kapcsolatos kognitív képessége sérült. Ez a "triász" minden értelmi szint mellett előfordulhat. A klinikai kép nagyon változatos. Az autizmus súlyossága és az IQ mellett befolyásolják: a nyelvi és beszédkészségek, képességkultúra, személyiségvonások, egyéb (pl. érzékszervi) sérülések és az életkor. Szociális fogyatékosságként értelmezve, gyakorlati célokkal Lorna Wing (angol gyermekpszichiáter) az autizmus három típusát írta le. A típusok részben megfeleltethetők az autizmust leíró Kanner (1. típus) és Asperger (3. típus) szindrómáinak. Az autisták a fejlődés során típust válthatnak. Diagnózis : hungary. A Lorna Wing-féle típusok: 1. izolált: a szociális környezetről nem vesz tudomást, kapcsolatot nem tűr, szemkontaktust nem vesz föl, nem beszél vagy csak sztereotip módon (pl. echolál = visszhangszerűen ismétel), funkcionális cél nélkül. Tartását, mozgását, aktivitását is bizarrériák (különcségek), főleg mozgásos sztereotipiák jellemzik. Számos halmozottan sérült gyermek ( értelmi fogyatékos) tartozik ebbe a csoportba.
A távlati kilátások kedvezőtlenek: a statisztikai adatok szerint száz autistából 5 válik önálló felnőtté, 25 ér el bizonyos önállóságot, de állandó irányításra, támaszra – a súlyosan fogyatékos többség folyamatos gondoskodásra – szorul. A serdülő- és főleg felnőttkori speciális ellátást, fejlesztést, foglalkoztatást súlyosan akadályozhatja (esetleg lehetetlenné teszi), ha féltésből, kíméletből, az autistákat, a problémával a maguk szintjén sem szembesítik: pl. önállóságot, döntési jogokat adnak, amivel nem tudnak élni, de a segítséget, elvárást el tudják utasítani. Jó értelmű autistáknál gyakori a depresszió felnőtt korban. A felnőtt autisták többsége ma még más diagnózissal (pl. skizofrénia, értelmi vagy halmozott fogyatékosság, kényszerbetegség) él családban v. pszichiátriai, ill. szociális intézményben. Autisták gyógypedagógiája, autisták nevelési folyamata Ha többet szeretnél tudni erről, vagy értintettként kapcsolódnál autistákat segítő szervezethez, IDE kattintva teheted >> (Pedagógiai lexikon) Képforrás: Canva Pro adatbázis.
Néhány éve gimiben rohadtul unatkoztunk a padtársammal. Ezért, két edgy 14 éveshez méltóan, mindenféle szitokszóval dobáltuk egymást. Long story short, kitöltöttünk egy tesztet, hogy lássuk, ki a nagyobb autista. "Very likely autistic" - Nem vettem túl komolyan a dolgot, biztos rosszul ikszeltem be a kérdéseket. Mint az emberek nagy része, ekkor én is úgy képzeltem el, hogy az autizmus valami szellemi fogyatékosság, márpedig engem pont, hogy tehetségesnek tartottak ilyen téren. Nagyon sokáig úgy gondoltam, hogy egyszerűen introvertált vagyok - egyszerűen nem szeretem a nagy társaságokat, vagy többnyire akármilyen társaságot. Valami social anxiety szerűség - majd kinövöm! Hát nem nőttem ki. Az évek során pedig csak egyre több kérdés merült fel bennem - hogy miért értenek félre mindig az emberek, én miért értem félre őket, nekik miért megy olyan könnyen egy egyszerű beszélgetés, nekem miért nem? Így n+1 teszt kitöltése, és még annyi cikk, definíció, személyes- és szakmai tapasztalat elolvasása után egészen magabiztosan gondolom azt, hogy valamilyen szinten autista vagyok.
Szerző(k): Kir Bulicsov Kiadó(k): Metropolis Media Group Kft. Kiadás: 2018 / Puhatáblás Terjedelem: 308 oldal ISBN: 9786155859366 Kategória 1: Sci-fi Állapot: 5/5 - Új Átvehető: 4-7 munkanapon belül Kir Bulicsov: A kozmosz vándorai Pavlis doktor egyszerű hajóorvos, de valami rejtélyes oknál fogva minden útján az események előterében találja magát. Kir Bulicsov: A kozmosz vándorai – bemutató - VDrome. Először egy olyan űrhajón teljesít szolgálatot, amelynek megszakad a kapcsolata a Földdel, és így nem érkezhet meg teleportáció útján a legénység váltása, tizenhárom egyhangú év utazásra ítélve a személyzetet. Azután hajótörést szenved egy idegen bolygón, amelynek primitív népét egy istenként tisztelt tudós manipulálja; vajon beleavatkozhat-e az évtizedek óta zajló emberkísérletbe? Végül egy expedíció segítségére kell sietnie, amelyet a helyi fauna szörnyűségesen agresszív teremtményei tartanak rettegésben. A legendás Kir Bulicsov történetei az orosz SF fénykorát idézik meg, amikor még igazi hősök járták a kozmoszt, és a felvetett súlyos erkölcsi kérdéseket sem szégyellte a szerző szórakoztató kalandokba csomagolni.
Ahogyon egy másik értékelésben leírtam, Kir Bulicsov orosz szerző volt, 1934-ben született Moszkvában, Igor Vszevolodovics Mozsejko néven. 2003-ban hunyt el, szintén Moszkvában. Bulicsov híres, keresett író volt. Alapvetőn sci-fi szerzőként dolgozott. Magyarul a rendszerváltás előtt két felnőtteknek szóló kötete ( Az utolsó háború, Kettészakított élet) és egy ifjúsági regénye ( Egy kislány a Földről) jelent meg. A rendszerváltás után csupán tavaly fedezte őt fel újra a Metropolis Media a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban. Gyors egymásutánban két könyvet is megjelentettek tőle. A második ez a jelenlegi, az első a Túlélők volt. Mindkettőt űztem a könyvtárban, ez jött hamarabb szembe velem. A kozmosz vándorai E-KÖNYV - Bulicsov Kir - könyváruház. Aztán meg az a tény, hogy közben megjelent még egy novellafüzére is, a Projekt 18. Bulicsov a klasszikus sci-fi-k képviselője volt. Annak az időszaknak az írója, amikor az emberiség még csak kikacsintgatott a Galaxisba, amikor kereste a kapcsolatokat, és reménykedett abban, hogy találni is fog valamit.
Egyes kutatók azonban rámutattak arra, hogy a teleportációnak is lehetnek térbeli korlátai, amit megnövelt energiával sem képesek átlépni. Ezért, amikor megszakadt az összeköttetés a Földdel, sokan arra gondoltak, hogy talán most érték el ezt a távolságot. A régi legénység egy részét már hazateleportálták, és az újaknak is egy része már megérkezett. Azonban most egy olyan helyzet állt elő, amire nem volt senki felkészülve. A legénység összeült és egy igen nehéz döntést kellett meghozniuk: visszafordulnak és 106 évnyi utazás veszik kárba, az emberiség azon reményével együtt, hogy új világokat hódíthatnának meg, vagy folytatják az utat, ami még előttük áll és 13 év múltán elérhetnék a célt. Igen ám, de hiába érnék el a kívánt bolygót, hiszen a távolság miatt értelmetlen lenne teleportációs pontot létrehozni, így plusz 13 év kellene a visszaútra is, mire elérnék a teleportációs határt. Bulicsov szereplői nem szuper-emberek, hanem egyszerű űrhajósok, akik ugyanolyan gondokkal küzdenek, mint a hétköznapi emberek.
Erről ennyit, mert nagy spoiler lenne, ha több állna itt. Legyen elég annyi, hogy nagyon érdekes, okos elbeszélés ez. Bizony! A H A T A L M A S S Z E L L E M É S A S Z Ö K E V É N Y E K Ahogy belegondolok, voltaképpen ez a kisregény is egyfajta parafrázis. Elsősorban a Sztrugackij-tesók Nehéz istennek lenni című kisregényéé, másodsorban Kaszás István általam már többször idézett novellácskájáé, amely A modell címmel jelent meg a 27. Galaktikában. Meg minden másé, ami arról szól, hogy egy magasabb rendű civilizáció beleturkálhat-e egy alacsonyabb rendűnek az életébe, fejlődésébe? Bármilyen szándékkal, céllal, akármilyen eszközzel? Persze, ha kicsit elvonatkoztatunk, akár az is eszünkbe juthat, beavatkozhatunk-e egymás életébe? Akármilyen céllal, indíttatásból, eszközzel. Nem zsákbamacskázom: szerintem nem. Már amennyiben a beavatkozás a másik akarati beleegyezése nélkül történik. (Ha nagyon mélyen belegondolok, egyetlen kapcsolatom volt/van, amelyben egy fikarcnyit sem akartam egy pillanatig sem megváltoztatni, semmilyen célból, eszközzel a kapcsolat alanyát.