account_balance_wallet A fizetési módot Ön választhatja ki Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést.
Érdekes választék Bútorok széles választékát kínáljuk nemcsak a házba, de a kertbe is. Több fizetési mód Fizessen kényelmesen! Fizetési módként szükség szerint választhatja a készpénzes fizetést, a banki átutalást és a részletfizetést. thumb_up Intézzen el mindent online, otthona kényelmében Elég pár kattintás, és az álombútor már úton is van
Növeld eladási esélyeidet! Emeld ki termékeidet a többi közül!
Aukciós rekord született vasárnap este az árverésén, ahol elkelt Pilinszky János soha meg nem jelent könyve, Babits dedikált portréja, Molnár Ferenc és Rippl-Rónai József közös műve, de mégis gróf Károlyi Mihály memoárjáért fizették a legtöbbet. Mutatjuk a top 10 dedikált kötetet. Ezúttal 223 tétel szerepelt az dedikált könyvek árverésén, amelyekre vasárnap estig lehetett licitálni. A tíz napos online licitálás minden tételnél 1 forintról indult és az utolsó pillanatig komoly licitálás folyt a kötetekre. Összes 26 tétel iránt volt különösen nagy az érdeklődés – ezek mindegyikét 100 ezer forintnál drágábban ütötték le. Ahogy az megszokott, ezúttal is jól szerepeltek a sztárszerzők, Karinthy Frigyes, Kosztolányi Dezső és Ottlik Géza. Top 10 dedikált könyv 1. A vörös gróf és az örökkévalóság kupolája - HG.HU. Károlyi Mihály: Egy egész világ ellen A kötet 1923-ban megjelent könyvére kiugróan magas érdeklődés mutatkozott, amit jelez a jóval száznál több (122) licitálás. Így az első köztársaság elnökének emigrációban kiadott, híres visszaemlékező kötete végül egymillió 150 ezer forintért kelt el.
Az 1918. okt. -i polgári demokratikus forradalom vezető egyénisége, legnépszerűbb politikusa, a Nemzeti Tanács vezetője. A néptömegek nyomására IV. Károly kir. 1918. 31-én miniszterelnökké nevezte ki (1919. jan. 11-ig töltötte be ezt a tisztséget), majd 1919. 11-én köztársasági elnök lett. Megkezdte a polgári demokratikus reformok megvalósítását, a mérsékelt földreform bevezetéseként kiosztotta saját kálkápolnai birtokát. Minthogy a polgári demokratikus kereteket túllépni nem akarta és így a polgári demokratikus rendszert hatalomra segítő néptömegek jogos követeléseit nem tudta kielégíteni, s ugyanakkor kedvező békefeltételeket sem sikerült elérnie, egyre nehezebb helyzetbe jutott. Amikor a jelentős újabb területek átadását követelő Vyx-jegyzék (1919. Károlyi Mihály hazaárulási pere. 20. ) elfogadása és az ellenállás megszervezése között kellett volna döntenie, márc. 21-én lemondott és békés úton átadta a hatalmat a munkásosztálynak. 1919. júl. elején mint antantbarát politikus Ny-ra emigrált; hamarosan kiábrándult antantbarát illúzióiból.
Károlyi 1919. január 11-én lemondott, és a Nemzeti Tanács köztársasági elnöki minőségben ideiglenes államfői hatáskörrel ruházta fel. Amikor 1919. március 20-án megérkezett az antanttól a teljesíthetetlen területi követeléseket tartalmazó Wix-jegyzék, másnap lemondott, hogy a szociáldemokraták kezébe adja a hatalmat. Azok azonban az ő tudta nélkül a fogházban ülő kommunista vezetőkkel alakítottak kormányt, a Tanácsköztársaság kikiáltásáról szóló proklamáció Károlyi aláírásával jelent meg - amit hamisítványnak minősített. Az országot július 4-én hagyta el. Az emigrációban a magát már szocialistának nevező, később a kommunistákkal is kapcsolatot kereső Károlyi agitált a Horthy-rendszer ellen, itthon 1923-ban hazaárulás és hűtlenség vádjával vagyonelkobzásra ítélték. 1934-ben feleségével Svájcba költöztek, majd Londonban és Párizsban éltek, igen szerény anyagi körülmények között. A második világháború után, 1946. február 14-én a nemzetgyűlés rehabilitálta, májusban hazatért. 1947-től párizsi nagykövet volt, de a Rajk-per és más törvénytelenségek elleni tiltakozásul 1949 októberében lemondott, és a Rákosi-rendszerrel szembefordulva másodszor is az emigrációt választotta.
Károlyi nem tudta elfogadni a francia Fernand Vix (1876–1941), az antant budapesti katonai missziójának vezetője által átnyújtott jegyzéket, de a visszautasítás addigi politikájának csődje is lett volna. Károlyi ezért félreállt, másnap a kommunisták vették át a hatalmat, akikkel nem akart együttműködni. A Tanácsköztársaság alatt, 1919 nyarán elhagyta az országot. A Lex Károlyi A Károlyi-per azzal kezdődött, hogy Váry Albert budapesti királyi főügyész 1920. július 1-jén (a trianoni békeszerződés aláírása után kevesebb mint egy hónappal) zárlatot rendelt el Károlyi Mihály "bárhol Magyarországon fellelhető minden vagyonára". A zárlat azon földekre is kiterjedt, amelyeket Károlyi korábban felosztott a parasztok között, vagyis jogilag nem is voltak már a tulajdonában. Csakhogy semmisnek nyilvánították a földosztást, a földeket visszavették a parasztoktól, azaz visszaadták Károlyi tulajdonába, és miután formailag megint az övé lett, nyomban elrendelték a zárlatot, hogy elkobozhassák. A jogi problémát az okozta, hogy a Károlyi-földek nagy része úgynevezett "hitbizomány" volt, feudális eredetű családi vagyon, amelyet a tulajdonos családfő nem idegeníthetett el a többi családtag elől.