Makovecz Imre (1935-2011) Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) örökös tiszteletbeli elnöke életművéből nyílik válogatott kiállítás vasárnap a felújított Pesti Vigadóban. A szeptember 21-ig látogatható Makovecz -... összekötni az eget és a földet című tárlat válogatást ad Makovecz Imre legfontosabb munkáiból, írásaiból, terveiből és házaiból, mivel az életmű feldolgozása, rendszerezése még folyik - hangsúlyozta Csernyus Lőrinc építész, a Makovecz Imre Alapítvány kuratóriumi tagja az MTI-nek. Megidézték Makovecz Imre szellemét egy ferencvárosi rendelőben : HunNews. Mint mondta, a kiállítás címe idézet Makovecz Imrétől, aki azt írta, hogy az építész igazi feladata az eget és a földet összekötni. A tárlaton egyebek mellett az építész munkáit, merített papirosra készített rajzait és grafikáit, valamint fotókat és dokumentumokat tekinthetnek meg az érdeklődők a Vigadó V. és VI. emeletén három teremben. A VI. emeleten állítják fel az eddig meg nem valósult felső-krisztinavárosi Szent Mihály-templom 3, 5 méteres modelljét, mellette két, gipszből készített angyalfigurával.
A szemüveges, könyvet lapozgató Mackó urat azóta is a tanulás szimbólumának tartom. Oda jártam oviba, és onnét ültem át az elemi iskola első négy évének padjaiba is. Ez a történet pontosan a második világháború éveiről szól, 1939 és '45 között... " Az 1956-os forradalom életének meghatározó élménye lett, az eseményekben való aktív részvétele miatt egyetemi tanulmányait felfüggesztették, így csak 1959-ben szerzett diplomát. Híres magyar: Szlovénia, Lendva - Művelődési ház (Czika László) (kép). Makovecz Imre 1989-ben Forrás: Fortepan Ezután állami tervezővállalatoknál (BUVÁTI, 1962-től SZÖVTERV, 1971-től VÁTI) dolgozott. Az általa tervezett sárospataki a Művelődés Házát átadásának évében, 1983-ban a Kairói Nemzetközi Építésztalálkozón a világ tíz legszebb épülete közé sorolták - de az épület minőségének ügyében tanúsított hajthatatlansága miatt állását el kellett hagynia. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd saját építészirodája, a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft. ) vezetője lett. Az 1970-es évek közepétől néhány kollégájával a vidéket járta, hogy az elsorvadásra ítélt falvakban kulturális egyesületeket szervezzen.
Egyik legismertebb alkotása a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Piliscsabán. Építészként fő műve az 1992-es sevillai világkiállítás magyar pavilonja volt. Erről így írt saját honlapján: "A pavilon tengelye észak-déli irányú. Belül két fal feszül az épület átlójára. A párhuzamos falak egymástól három méter távolságra állnak. A falakra ül fel az épület hét tornya (... ) A falakból - hol halkabban, hol hangosabban - beszéd hangjai szűrődnek ki. A látogató közöttük sétálva - elvonatkoztatva a felette levő hét toronytól - úgy érzi, egy élő faltestben halad, amely magát Magyarországot jelképezi. " Makovecz Imre száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. Makovecz munkái a magyar építészet világhírét is építették | hirado.hu. A fát nem díszítőelemként, hanem szerkezetként használta, művei környezetükbe illenek, emberbarát, természetes anyagok felhasználásával készültek. Szerinte az épületnek úgy kell kinéznie, mintha az alja a földből nőtt volna ki, és a teteje az égből esett volna le rá. Újabb munkái a makói Hagymaház és az egri uszoda. Ellenzői Makovecznek azt is fel szokták róni, hogy a kivitelezést nem tartotta annyira fontosnak, hogy sokkal inkább díszletszerű házakat tervezett, és ezekben olykor valóban felmerültek műszaki problémák.
Az épületet körbevevő négy saroktorony a sárospataki vár mintájára született. A Művelődés Háza tervezésekor megfogalmazódott, Makovecz építészetét meghatározó gondolatiság, amely szerint az égből aláereszkedő tető védőburokként borul a földből kinövő alapfalakra, ennél az épületegyüttesnél egészen különleges drámaiságba fordul. Szinte már nincsenek alapfalak, a földig leereszkedő tető belső tereiben pedig a felülről érkező fényben mozdulatlanul, rendezett sorban megjelennek a fenti világ üzenetét hordozó, arctalan, égi lények. 2007-ben Sárospatak város, Makovecz Imrét a városért végzett munkája elismeréseként díszpolgárává választotta. Makovecz imre munkái. Utolsó pataki munkájaként tervezte az 2009-ben átadott, Végardó Fürdő szárnyas kapuit. 2011-ben, halálával lezárult egy korszak. A Művelődés Háza és a Coménius Campus közötti tér kialakításakor a "Makovecz tér" elnevezésre tett javaslatot a város lakói megszavazták, így lett elválaszthatatlan a város és a tervező. Életpályája A magyar organikus építészet legjelentősebb, nemzetközi szinten is elismert képviselője, Makovecz Imre, 1935. november 20-án született Budapesten.
Ekler szerint az iskola jelenlegi követői főleg a harmincas-negyvenes építészkorosztály tagjai. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem épülete Piliscsabán (További képekért klikkeljen a fotóra! ) Azzal bírálói és rajongói is egyetértenek, hogy építészete elején egy sajátos, korábban nem létező formanyelvet alakított ki. "Máig rendkívüli vívmánynak tekinthető, ahogy az ember auráját nagyította fel építészeti térré, emberre emlékeztető formákat hozva létre" - mondja Ekler Dezső. "A megszokottól erősen különböző épületekkel szembesültek az építészek: antropomorf ( emberre emlékeztető), illetve növényekre is hasonlító házakat épített, kezdetben betonból, később olcsóbb anyagból, fából. Ezt az építészetet a szakma nehezen tudta elfogadni, a közönség inkább" - magyarázta Masznyik Csaba. A nyolcvanas években, a posztmodern megjelenésével Makovecz a saját építészetét közérthetőbb formába öntötte. Összetett házakat tervezett: hagyományos épületeket ötvözött a saját építészeti elemei felhasználásával.
szeptember 27. "
Az 1968-ra elkészült Borostyán Hotel és Étterem átépítése komoly társadalmi visszhangot alapozott meg. Talán sokan nem tudják, hogy a következő munkája, a Bodrog Áruház volt, mely 1972-re készült el. A szobrászi megformálású épület egy virágszerű, hatalmas testet ábrázol. Ugyanebben az évben kezdődött meg A Művelődés Háza terveinek készítése. Az épület 1983-as avatása messze vitte Patak hírét, hiszen az Építészek Nemzetközi Szervezete 1985. januári kairói kongresszusán, az 1983-as év tíz legjelentősebb építészeti alkotása közé sorolta. 1980-ban kezdték el a téglából, egyedi szerkezetekkel, emberléptékű terekkel tervezett háromszintes lakóházak építését a belvárosban. Az első beköltözők 1987-ben vehették birtokba lakásukat – az immár Hild-díjas város elismert fejlesztését. Közben folytak a Nagykönyvtár Repozitóriumának munkái. A főbejárata elé állított fa és az ehhez illeszkedő, a tetőt tartó karok teszik egyedivé az épületet. 1993-ban vehették birtokba a tanárok és a diákok az Árpád Vezér Gimnáziumot.
A helyes fűszerezés, a konyhaművészet komoly próbája. Csak az tudja az ételeket megfelelően fűszerezni, akinek a főzésben, és a fűszerezésben is egyaránt megvan a kellő gyakorlata. Hazánkban a legnagyobb tévedés, hogy a "Magyaros" ételeknek (gulyás, Halászlé, ) erősnek, borsos-nak kell lennie, hogy a vendég könnye is kicsorduljon tőle. A fűszerezés tudománya éppen abban rejlik, hogy minden túlzástól mentesen, mértéktartó, az ételek ízéhez, jellegéhez, esetleges diabéteszhez (cukorbetegség) igazodjon. Szakácskönyv/Fűszersók/Fűszersó halételekhez – Wikikönyvek. Gyakorlat kell a fűszerek hatásának megismeréséhez, más növények, termések, fűszerként való felhasználásához, ezt segítik elő, a "fűszerek listájá" -ban leírtak. Néhány fűszernek éppen az a feladata, hogy a kellemetlen szagokat eltüntesse, vagy az erős ízeket gyengítse, ilyenkor kissé több fűszert használhatunk. (Pl. : a bélszag eltüntetése miatt az egybesütött liba, kacsa, tyúk hasüregét majoránnával bedörzsöljük, majd csokorba kötött petrezselyem-zöldet helyezünk el benne. ) Ugyancsak több fűszert használjunk, a hidegen fogyasztott ételekhez is.
A fűszerek voltak a legértékesebb árucikkek az ókorban és a középkorban. A bibliai Józsefet az Ótestamentum szerint bátyjai fűszerkereskedőknek adták el rabszolgának. Salamon király bibliai versében az Salamon király: Énekek éneke c. művében, szíve választottját különböző fűszerformákhoz hasonlítja. A fűszerek jelentették a fő motivációt, hogy Vasco Da Gama portugál| hajós elindult Indiába, ami a brit birodalom négy évszázados uralmának kezdetét jelentette. Ugyanabban az időben Kolumbusz Kristóf az Új világból jelentette, hogy ott rengeteg új fűszer található. A fűszerekről általában [ szerkesztés] A legfontosabb és leggyakrabban használt fűszerünk a konyhasó, amely ásványi eredetű. Fűszereinkre a táplálkozásban nagy szükség van, mivel ízükkel, színükkel élvezetessé teszik az alapanyagokat és elősegítik, hogy a szervezet az elfogyasztott étel tápanyagait megfelelően hasznosítsa. Az emberi táplálkozásra felhasznált alapanyagok fűszerezés nélkül legtöbb esetben egyhangúak, nem lesz tőlük ízletes az étel.
Vigyázzunk azonban arra, hogy az utólag az ételre szórt fűszerek egyenletesen és finomra darálva kerüljenek az ételbe. Lásd még [ szerkesztés] Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek Fűszersók Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk Forrás [ szerkesztés] Kerekes, L. : Fűszernövények házi tartósítása, friss növények tárolása In: Fűszerek könyve, Pallas Antikvárium. Máthé, Á., Romváry, V. : Fűszerek és gyógyító növények a kertből. Agricola, Debrecen, 1991. Norman, J. : Fűszerek nagy képeskönyve. Officina Nova, Budapest, 1994. Külső hivatkozások [ szerkesztés] Fűszer Lexikon – Fűszer enciklopédia (angolul) Kiss Dénes László: Az ételekben használt fűszerek rövid bemutatása (HU) Salamon király: Énekek éneke