Makovecz Imre 1935. november 20-án született Budapesten. Huszonegy éves volt az 1956-os forradalom idején, amely életének meghatározó élményévé vált. A Budapesti Műszaki Egyetemen 1959-ben építészmérnöki, majd 1962-ben az Iparművészeti Főiskolán építőművészi diplomát szerzett, 1959-től állami tervezővállalatoknál dolgozott. Talán legismertebb műve az 1992-es sevillai világkiállításra tervezett magyar pavilon, száznál több különböző funkciójú, jellegzetes épületet alkotott. Sárospatakon emberléptékű, a panelnél jóval olcsóbb lakóházakat is kezdtek építeni, az általa tervezett művelődési házat az év tíz legérdekesebb alkotása közé rangsorolta az építészek nemzetközi szövetsége. Makovecz imre mukai de. Állását mégis el kellett hagynia, a tervezési díjat sem kapta meg, ezután önkéntes száműzetésbe vonult. 1977 és 1981 között a Pilisi Parkerdő Gazdaság főépítésze volt, majd 1981-ben a Makona Tervező Kisszövetkezet (1991-től Makona Kft. ) vezetője lett, a céget 2010 elején kényszerült bezárni. Első figyelemreméltó munkája a paksi templom: a karcsú, tűhegyes csúcsban végződő tetőzetű, ívelt kapubejáratú épület országos hírnevet hozott számára.
Makovecz azonban nem szerette, ha a részletmegoldásokat firtatják. "Az építészet az ő olvasatában dráma volt, úgy gondolta, hogy nem a tárgy a legfontosabb, hanem a folyamat, ahogy a ház épül. Nem szerette az építészet személytelenségét, nem egy hivatalnokvilágban, a megrendelőtől távol akart létezni. Úgy gondolta, hogy az építésznek részt kell vennie a megrendelői akarat és az alkotói akarat szintetizálásában. Ez a személyesség munkásságának egyik legfőbb tanulsága" - mondja róla Masznyik Csaba. Szőcs Géza: Életműve beteljesítetlen maradt "Személyes véleményem az, hogy a huszadik század utolsó évtizedeinek legkiválóbb műépítésze volt, azt is mondhatnám, hogy a vonal géniusza, a magyar kultúra kiemelkedő alakja" - nyilatkozta Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) államtitkára Makovecz Imréről az MTI-nek. Szőcs hozzátette, hogy a "késői korok" aligha fogják érteni, hogy Makovecz Imre miért nem kapott egyetlen jelentősebb megbízást sem Budapesten. Híres magyar: Szlovénia, Lendva - Művelődési ház (Czika László) (kép). "A sors keserű iróniája, hogy éppen akkor kellett távoznia, amikor kibontakozhattak volna nemcsak művészi, hanem kultúraszervezői képességei is.
A 2011 szeptemberében elhunyt Kossuth-díjas művész egyik utolsó és legnagyobb munkája (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
A könyvben bemutatott munkák között talán az ipari épületek a legizgalmasabbak. Már csak azért is, mert – profán fordulattal szólva – könnyebb organikus templomot tervezni, mint organikus DVD-gyárat. Turi Attilának ez utóbbi is sikerült Törökbálinton. A tégla épp úgy kedvelt anyaga az élő építészetnek, mint a huszadik század gyárépületeinek. Ő úgy felelt meg a funkcionális elvárásoknak, hogy közben mindkét hagyományt tiszteletben tartva, szép 21. századi ház került ki a keze alól. A fejépület sarokra helyezett ablakai a korai modern ipari építészetet juttatják az eszünkbe, míg az előcsarnok a DVD csillogását megidéző apró üvegszemei a gótikus templomokat. Az egész mégis csodálatos egységben van. Mint ahogy egységben van a Kós Károly Alapítványnál megjelent kötet is. Jó kézbe venni, átlapozni, de a szépség szerencsére itt sem ment a funkció rovására. Külön dicséret illeti a szerzőket, hogy nem írták túl a könyvet. Kecske utcai irodaház, Budapest - Makovecz Utak. Magam ellen beszélek, de egy építészeti kiadványban a szöveg másodlagos. A színvonalas képanyagot jó szemmel válogatták össze, az életmű pedig átlátható, érthető módon tárul fel.
Egy hely ahol gyorsan át lehet szaladni a legfrissebb magyar híreken. Egyenlőre egy automatikus Index RSS feed küldi be a posztokat. --------------------------------------------------- Hungary, News, Magyarország, Hírek
A nagyméretű fotó, amely a Füvészkerti otthonának ablakából kikukucskáló Szabó Magdát ábrázolja, szinte láttatni engedi azt is, hogyan szívja be a kiállítótér illatkavalkádját a fiatal nő. Az emlékház nem csak nevében ház, valóban egy otthon látszatát kelti, a beszélő tárgyakkal teli folyosóból egy polgári lakás szalonja nyílik. A képzeletbeli szalonban Szabó Magda könyvespolca, jóskártyái; édesanyja, Jablonczay Lenke zongorája; a nagymama, Rickl Mária által hímzett rózsás lábzsámolya és egy hangulatos kis kávézóasztal adja vissza a múlt század életérzését. A falon Szabó Magda családfája található, ami sokaknak okozott már meglepetést. - Többször is előfordult, hogy valaki a családfát böngészve jött rá, hogy rokona az írónőnek – mesélte Pinczés Orsolya. A szalonból egy aprócska szoba nyílik, az édesanya terme, ahol többek között egy varrógép, egy ruhákkal teli szekrény és Szabó Magda ékszerekkel, kiegészítőkkel, piperével teli tükrös sminkasztala csodálható meg. Az édesanya szobáját az édesapa "barlangja" követi.
A korábbi hasonló művekhez képest lényeges különbség a szülők által örökbe fogadott, Zentáról menekült trianoni árva, Cili feltűnése. Az ő alakja és története ad új távlatokat például az Ókútból ismert rendhagyó családi élet és a két világháború közötti debreceni világ ábrázolásának. A Szabó Magda 85. születésnapja alkalmából megjelent kötet az életmű egyik legnépszerűbb darabjává vált. A Für Elise sajátos időkezelésű történet, az időben előre-hátra mozgást meg-megszakítják az elbeszélő jelenbeli reflexiói, asszociáció, de Magda és Cili történetéről nem leválaszthatóak az őket körülvevő történelmi események sem. Ráckevei Anna szerint a Für Elise a legkreatívabb Trianon-regény a gyerekkor észvesztő traumáival, ugyanakkor a drámai fordulatok mellett a gyerekkor csodavilágával, gazdag színeivel, amelyet a darab díszletvilágában is igyekeznek majd megmutatni. Hozzátette azt is, nagyon izgul a rendezői szerepben, de soha nem volt ennyire szerelmes egyik munkájába sem. A fiatal Szabó Magdát Hajdu Imelda, az idősebbet Varga Klári kelti életre.
Len Rix következő magyar irodalmi jelentőségű fordítása, egy Bánffy Miklós novelláiból álló kötet pedig várhatóan már idén októberben megjelenik a Pushkin Press gondozásában, The Enchanted Night címen. "A magyar irodalom világszínvonalú. Azonban ahhoz, hogy a külföldiek is megismerhessék a legnagyobb íróinkat és költőinket, olyan műfordítókra van szükség, akik nem csak az egyes szavakat, mondatokat, hanem a kulturális utalásokat, magát a néplelket is ki tudják fejezni más nyelveken. Ez egy nagyon nehéz feladat, amihez kevesen ismerik elég jól a magyar nyelvet és a magyarokat, akik viszont igen, azokat túlzás nélkül nevezhetjük zseninek. Közülük is kiemelkedik a Szerb Antal, Szabó Magda és reméljük, nemsokára Bánffy Miklós irodalmi nagykövetének is számító Len Rix, akinek fordításai alkalmasak arra, hogy méltó helyére, a világirodalom nagyjai közé emeljék a 103 éve született debreceni írónőt. " – fogalmazott Vincze Máté, a Londoni Magyar Kulturális Központ igazgatója.
2018. december 07. 17:00 | Libri Debrecen Fórum Könyvesbolt Útikönyv, szöveggyűjtemény, album? Leginkább ezek keveréke ez a debreceni sétára invitáló kötet, ami Szabó Magda bűvkörébe vonja az olvasót. Varázsos világra érzékenyít, amelyben valóság és képzelet keveredik. Gyermek- és ifjúkorának, hazalátogatásainak helyszíneit ma is őrzi a szülőváros, Debrecen. Néhány épület és szobor áll, másokra emléktábla hívja fel a figyelmet, s vannak olyanok is, amelyeknek tégláin új házak épültek vagy alapjukat aszfalt fedi. Ezek sem pusztultak el egészen, hiszen az alkotói emlékezet,, mélységesen mély" kútjából bármikor előhívhatók. Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A latin nyelvet már 4-5 évesen anyanyelvi szinten beszélő Magda, rendszeresen kijavította tanárnője nyelvhelyességi hibáit, amit az nem nézett jó szemmel. Volt azonban két tanára, aki közel állt a szívéhez, az egyik, pártfogója, Szondy György, a leánygimnázium föld- és természetrajz tanára, a másik pedig Hettesheimer Ernő, a szigorú Leánynevelelő Intézetbe "levendulafuvalattal érkező", magyar-német-francia szakos oktatója. Az aranyszívű, engedékeny Hettesheimerről mintázta később Abigél című regényének Kőnig tanár urát. A nevelők kis méretű portréi szintén a kiállítás részét képezik. A szomszédos vitrinben kapott helyett az Abigél-sarok, ahol a filmes adaptációból ismerős szürke egyenruha és az írónő bőröndjének puritán tartalmába is bele lehet lesni. Szabó Magda és családja életében nemcsak az érintésnek, a simogatásnak, de az illatoknak is kiemelt szerepük volt. A kiállítás kurátorai mindezt szem előtt tartva megalkották Az Emlékezés kertjét, ahol szárított virágok, fűszerek árulkodnak az írónő és a hobbikertész apa növények iránti szenvedélyéről.
Debrecenben, a Református Nagytemplom előtti Kossuth téren kapott helyet Szabó Magda egész alakos bronzszobra. Alkotója E. Lakatos Aranka szobrászművész, aki a hatvanas éveiben járó írónőt formázta meg egy padon ülve, két cicával. Érdekessége, hogy a padon két QR-kód is helyet kapott, amelyet ha okostelefonnal leolvasnak az érdeklődők, Szabó Magda hangját hallhatják. Szabó Magda az egyik legtöbb nyelvre lefordított magyar író, művei ma is nagyon népszerűek Európában, és kultusza ma is jelentős például Olaszországban, Franciaországban és Németországban.
A Debrecen főterén felavatott szobron két QR-kód is van. Száz éve, 1917. október 5-én született Szabó Magda. Az évfordulón avatták fel a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának udvarán kialakított emlékházat, valamint az író emléktábláját. © MTI / Czeglédi Zsolt A debreceni Kossuth téren felavatták azt a szobrot, ami Szabó Magdát a hatvanas éveiben ábrázolja, az író egy padon ül, két cicával. Az alkotás különlegessége, hogy a padon elhelyeztek két QR-kódot, amelyet ha okostelefonnal leolvasnak, akkor hallhatják Szabó Magda hangját az érdeklődők – tudósít a. A fővárosi Operettszínházban kiállítással emlékeztek Szabó Magdára, a Farkasréti temetőben pedig megkoszorúzták az író sírját. © MTI / Mónus Márton © MTI / Koszticsák Szilárd Csütörtökön a Google Doodle is Szabó Magdára emlékezik. © Google