Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) Magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyik legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai. Szegény református családba született. Szüleinek késői gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték, hiszen a tüdőbaj miatt kilenc testvére közül nyolcat előtte elvesztettek. Ő azonban igazi csodagyerek volt, már tizennégy éves korában segédtanítói állást tudott vállalni, és támogatta idősödő szüleit. Az anyagi javakban nem dúskáló családi háttér ellenére olyan nagy és sokoldalú szellemi műveltségre tett szert, hogy felnőtt korára a latin, a görög, a német, az angol és a francia irodalom remekeit eredetiben olvasta, és jelentős fordítói munkát is végzett.
Az emlékmű közepén kimagasló Arany János alakját a Toldi-trilógia hőse, Toldi Miklós és annak szerelme Rozgonyi Piroska, illetve lent középen egy lanton álló, kiterjesztett szárnyú turulmadár övezi. Toldi mellett továbbá megjelennek bronzban megformázott attribútumai: pajzs, kard és sisak. A szoborcsoport elemei a Váci úti, Turbain Károly fiai Mű- és Ércöntöde műhelyében bronzból, öntéssel készültek. A szoborcsoport a restaurálást megelőzően - fotó: Magyar Nemzeti Múzeum A szobrok felületét többféle – a szabadtéri bronzszobrokon gyakran megjelenő – eltérő keménységű, állagú és árnyalatú zöld, fekete, sárgásbarna réteg borította, melyeknek köszönhetően a szobrok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálás tervezése előtt fel kellett tárni, hogy a bronz felület mennyire károsodott, illetve mennyire van veszélyben. A különféle rárakódások azonosítása, helyzetük, rétegződésük meghatározása először szemrevételezéssel, majd műszeres anyagvizsgálatokkal (pXRF, SEM-EDS, XRD, FTIR, Vickers keménységmérés) történt.
A nagyszalontai költőfejedelem emlékműve A Múzeumkertbe lépve az épület bejáratához vezető nevezetes lépcsősor előtt monumentális alkotás vonzza magára a tekinteteket. A haraszti mészkőből készült talapzaton álló háromalakzatos szobor – amely a költőt két, műveiből jól ismert szereplővel ábrázolja – nem csak kvalitásában, de méreteiben is méltón illeszkedik a Pollack Mihály tervezte klasszicista épülethez. Arany János ülő szobra 1893 óta néz le komolyan az arra járókra. Megteheti, hiszen 4 méter magas talapzaton ül. A költő bronzszobra is három és fél méteres. A mű alkotója Stróbl Alajos (1856-1926) korának egyik legtöbbet foglalkoztatott művésze. Erre a köztéri szoborra is a kor szokásának megfelelően pályázatot írtak ki, amire tíz mű érkezet. A két legsikeresebb alkotás közül végül Stróbl munkája került felállításra. A másik sikeres pályázó Zala György volt. Stróbl Alajos Bécsben tanult, majd hazaérkezése után 1881-ben megmintázta a készülő Operaház több szobrát, köztük a két nagy magyar zeneszerző, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc alakját.
Arany János egészalakos bronzszobrát avatták fel a hétvégén Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) tanévzáró ünnepségén - közölte vasárnap Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája. "A keresztény hit és a magyar nyelv veszendő becsületének a helyreállítására indít minket bibliás költőnk szobra" - hangoztatta ünnepi beszédében Tőkés László. Úgy értékelte: Partium nagy szülötte jelképesen ismét hazatér, a szoboravatás kiemelkedő momentuma az Arany János-emlékévnek, de ugyanígy a reformáció 500 éves jubileumának is, hiszen egy református szellemóriásnak adóz. Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a nagyvárad-újvárosi református templom mögött, annak az Arany János Kollégiumnak az előterében áll, amelynek új szárnyát másfél évtizede Mádl Ferenc akkori magyar államfő avatta fel - mutatott rá az EP-képviselő. Emlékeztetett: idén március 2-án, a költő születésének évfordulóján Áder János jelenlegi köztársasági elnök Nagyszalontán úgy indította el az Arany-emlékévet, hogy hitet tett a magyar nemzet újjászületése mellett, arra buzdítva "dadogó magyarságunkat", hogy használja anyanyelvünk árnyalatait, gazdag szókincsét.
Köröskörül az alacsony házak; azokon túl a végtelen Alföld. S az ekép terített asztal simaságán, ha nem fátyolos a levegő, talán a Tiszáig, a Dunáig és a Mátráig is el lehet látni… A rácson kívül és belül ünneplő sokaság, a kérgeskezű, napbarnította arczú nép: férfia és asszonya, a színes ruhákba öltözött nők változatos serege, melybe a férfiak hivatalos fekete ruhája komolykodón vegyül s ezt az ellentétes összetételű tömeget ma ugyanegy vezérlő érzés uralja. … mennyivel másként volt ez hatvan év előtt, a mikor a kőrösieknek eszükbe jutott, hogy a szabadságharcz után sulyos viszonyok közé került költőnek kenyeret adjanak. A kőrösi református presbitérium 1851 október 3-iki ülésének jegyzőkönyvében olvassuk a következő határozatot, hogy az ottani főgimnázium tanári állására "honunk egyik nevezetes költője, mint a ki a nevelésben szintén jártas és hajlammal bír, hivassék meg. " Azonban Arany János sajnálkozva írt vissza, hogy erre a nagy távolságra és az út költséges volta mellett nem vállalkozhat, a mint ez a presbitérium október 9-iki ülésének jegyzőkönyvében olvasható: "Arany János úr leveléből sajnálattal olvasván, hogy a tanárságot anyagi körülményei, különösen a messzeség miatt a költözködéssel együtt járó költség tekintetéből el nem fogadhatja. "
A szobrok felületét eltérő keménységű és árnyalatú rétegek borították, emiatt az alakok vesztettek plasztikusságukból. A restaurálás tervezése előtt fel kellett tárni, hogy a bronzfelület mennyire károsodott, illetve mennyire van veszélyben. A miskolci Anyagtudomány Kft. vizsgálatai egyértelműen kimutatták, hogy – a madárürüléket tartalmazó szennyeződésen kívül – a szobrokra káros réteg nincs jelen. A tisztítás célja olyan eljárás alkalmazása volt, amely megőrizte a szobrok felületén 125 év alatt természetes módon kialakult patinát. A szoborcsoport 1900-ban Forrás: Fortepan - Budapest Főváros Levéltára A szobrok visszahelyezése előtt a múzeum igazgatója, Varga Benedek egy időkapszulát helyezett el a Toldi Miklóst ábrázoló szoboralakban a következő nemzedékek számára. Az eljárás A restaurálást Somoskőn, a Három Szobrász Kft. műhelyében végezték 2017 szeptemberétől mostanáig többféle mechanikus tisztítási módszerrel. A megtisztított felületet réz-nitrát oldattal egységesre patinázták. Azért, hogy a harmonikus megjelenés minél tartósabb legyen, a restaurátorok a bronztárgyak védelmére kifejlesztett, inhibitorral és UV stabilizátorral kevert akrilgyantát választottak védőrétegként.
Nagy Sándor Nagy Sándor - Alexandros (*Kr. e. 356. Pella, +323. Babilon) makedón király (ur. Kr. 336-323), ezen a néven a harmadik. Halhatatlanná történelmi szerepe tette ( Nagy Sándor hadjáratai), hiszen uralkodó még előtte nem egyesített ekkora területet koronája alatt. Az antik források, amelyek előszeretettel írtak a hadvezérrről s uralkodóról, legendás és nem feltétlenül tárgyilagos képet rajzolnak róla. Atyja II. Philippos (ur. 355 - Kr. 336), a makedón birodalom alapjainak megteremtője, anyja Olympias. Már születését is álom jövendölte meg. Faroenk Szelet Nagy Asztal. Olympias - nászéjszakája előtt álmában - látta, hogy villámcsapás érte méhét, amely fellángolt. Philippos valamivel később azt álmodta, hogy felesége méhét oroszlános pecséttel zárták le. Oroszlánhoz hasonlatos csodálatos gyermeket vártak tehát. A hagyomány szerint a delphoi jósda már ekkor Ammón, az egyiptomi isten szerepét hangsúlyozta a gyermek születésénél. De ekkor még messze volt tőle a keleti isten-királyok dicsősége. Nevelője Aristotelés volt.
u. I. században épült. Emellett a városban találhatók az UNESCO Világörökség által védett Longmen grották, mely egy sor buddhista barlang, s a buddhista építészet gyöngyszemei. 7. Patras (Pátra), Görögország – alapították: kb. 1100 Bár a régészeti bizonyítékok szerint a települést a Kr. III. évezredben alapították, városként a II. évezredtől működött. Történelme kezdeti időszakában viszonylag jelentéktelen volt, csak a második akháj liga (görög poliszok szövetsége) idején nőtt meg a fontossága. Tengerparti elhelyezkedésének köszönhetően a város fontos kereskedelmi központ volt, s ma is az. Sajnos nagyon kevés ókori épülete maradt meg, ezek egyike egy római kori Odeon (kis színház épület, mely a II. században épült), és egy ősi akropolisz a Kr. XIV. századból, melyet a legenda szerint maga Héraklész épített. NAGY SÁNDOR, A HÓDÍTÓ - Keresztrejtvény. 6. Kutaisi, Grúzia – alapították: kb. 1400 Kutaisi Grúzia egyik legrégebbi és legnagyobb városa, mely olyan királyságok fővárosa volt, mint a Kr. VI. században létezett Kolkhisz. Ez a királyság az Argonauták, Jaszón és az aranygyapjú ógörög mítoszából lehet ismerős számunkra.
A @DevSolar jó válasza, de csak számokat ad tényként. - tettem fel a kérdést nem görög szempontból. Igen, olvastam a Hecataeus térkép fogalmát, és amint azt igen, valóban meghódította a világot. De ez nem változtat azon a tényen, hogy a civilizált világ sokkal nagyobb részét a görögök nem hódították meg. Tehát azt a szándékot kértem tőlem, hogy miért akadályozza meg ezt a koncepciót az egész kultúrában világ, amely Sándor meghódította a világot? Miért nem hamisították meg, amikor egyre jobban megismerkedtünk a világgal? Sokszor tudom, hogy az " ismert világ " kifejezést használják a " világ " helyett, amely legjobban leírja ezt a forgatókönyvet. De jobban érdekel a macedón birodalom kulturális & történelmi hatása, amely ilyen mértékben megerősíthette a hitet.
Miután jó néhány hódító leigázta, Khoraszan fővárosa lett. Balkh a középkor során a tudás, a művészetek központja lett, s a "Városok anyja" nevet ragasztották rá, s úgy tartják, itt alakult ki a zoroasztriánus vallás is. A XIII. században, Dzsingisz kán hódítása során a város nagy része elpusztult, s a XV. századig csak romjai álltak. Ma sem sokkal nagyobb egy falunál (lakossága néhány ezer fő), ennek ellenére néhány régi épület fennmaradt, köztük számos buddhista sírépítmény, és a város külső falai. 8. Luoyang, Kína – alapították: kb. 1050 Egyike Kína nyolc ősi fővárosának, a Csou-dinasztia uralkodása alatt, a Kr. XI. században alapították. Az elkövetkező idők során kilenc egymást követő dinasztia fővárosa volt. Sajnos a város egy jelentős gazdasági válságon ment keresztül, mely az 1900-as évek közepéig tartott. A luoyangi iparosodás a Szovjetunió közreműködésével éledt újjá. A város egyik nagy építészeti és spirituális kincse a Fehér Ló Templom, mely a kínai buddhizmus bölcsője, s a Kr.