47–49. ), telefon: 346-5617, 346-5623, 346-5615. Ügyfélfogadás: hétfőn: 8–18-ig, kedden 8–16-ig, szerdán 8–16. 30-ig, csütörtök: 8–16-ig, pénteken 8–13. 30-ig (ebédidő 12. 15–13-ig). II. Elnök: dr. Bólya Lajos, elnökhelyettes: Raduj Klára, tag: dr. Mészáros Erzsébet. Marosi Ilona (MSZP), dr. Mohi Csaba (Fidesz—KDNP), dr. 2006 országgyűlési választás 2022. Kálmán Róbert (SZDSZ), Káldi J. Miklós (MDF), Bedő Gyula (MIÉP—Jobbik). Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság minden hétfőn és csütörtökön 17–18 óráig ülésezik a Polgármesteri Hivatalban (1024 Mechwart liget 1. emelet 201/c), telefon: 346-5424. VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉK A választópolgárok a névjegyzékbe történt felvételükről február 6-tól kapnak értesítést, ekkor kapják meg az ajánlószelvényt is, amellyel egy képviselőjelöltet támogathatnak. A névjegyzék február 8–15-ig tekinthető meg a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Központjában (1024 Margit krt. 47–49. ). Ajánlószelvény: egy-egy jelöltnek legalább 750 ajánlószelvényt kell összegyűjtenie, amelyre március 17-ig van lehetősége, csak ezután válhat hivatalos képviselőjelöltté.
Egyik képviselőjelölt sem szerezte meg a szavazatok több mint felét. Így második forduló önti el, hogy ki lesz 2006-2010 között a főváros 1. és 2. választókerületének egyéni képviselője. A második fordulóra április 23-án vasárnap kerül sor; ugyanabban a szavazókörben adhatjuk le szavazatunkat, mint két héttel korábban április 9-én. Az 1. választókerületben Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP), Kóka János (SZDSZ) és Vaskor lászló (MDF), a másodikban a négy évvel ezelőtti helyzethez hasonlóan Horváth Csaba (MSZP) és Balsai István (Fidesz-KDNP) között dől el az egyéni képviselői mandátum sorsa. Április 23-án (vasárnap) a városrészre eső 1. 2006 országgyűlési választás 2018. választókerület szavazókörei 6 órától 19 óráig várják a szavazásra jogosult állampolgárokat. Az 1. választókerületben jelöltek: Kóka János (SZDSZ) Nagy Gábor Tamás (Fidesz—KDNP) Vaskor László (MDF) A 2. választókerületben jelöltek: Balsai István (Fidesz—KDNP) Horváth Csaba (MSZP) A Helyi Választási Iroda hírei VÁLASZTÁSI IRODÁK I. KERÜLETI VÁLASZTÁSI IRODA CÍME: 1014 Kapisztrán tér 1., tel.
1990. május 2-3. A köztársasági elnök felkérése (megbízása) kormányalakításra 2018. május 7. 2014. május 5. 2010. április 28. az alakuló ülésen 1994. június 6. A köztársasági elnök javaslattétele a miniszterelnök személyére 1994. június 28. 1990. május 3. Az Országgyűlés bizottságainak megalakulása 2006. május 30. 1998. június 25. Az előző ciklus kormány-előterjesztései visszavonásának bejelentése 2010. május 20. 2002. május 24. 1998. június 25. A kormányprogram benyújtása 2010. május 22. 2002. május 17. 1998. június 29. 1994. július 8. 1990. május 22. A kormányprogram vitája 2010. május 25-26., 29. 2006. június 8-9. 2002. május 24-25. 1998. július 2-3, 6. 1994. július 14-15. 1990. május 22-23. A kormányprogram elfogadása, a miniszterelnök megválasztása (eskütétele) *** 2018. május 10. 2014. május 10. 2010. május 29. 2006. június 9. 2002. május 27. 1998. július 6. 1994. július 15. 1990. május 23. A Kormány megalakulása (eskütétele) 2018. május 18. 2006 országgyűlési választás időpontja. 2014. június 6. 1998. július 8. A kormány megalakulását követő első ülés 2018. június 4.
38. f) pont]. (2) Jelöltet ajánlani 2006. 00 óráig lehet [Ve. 46. ]. (3) A jelöltet legkésőbb 2006. 00 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál [Ve. 52. ]. (4) A be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2006. március 20-án 16. 00 óráig meg kell semmisíteni. március 23-án 16. 00 óráig kell átadni a választási bizottságnak [Ve. 60. §]. (5) A területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2006. 00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 2006-os választás | hvg.hu. 94. ]. (6) Az országos listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2006. március 21-én 16. ]. (7) Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, legkésőbb 2006. 00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el [Ve. 57. §]. (8) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésőbb 2006. március 22-én 16. 95. ]. (9) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésőbb 2006. ]. (10) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda 2006. április 9-én megsemmisíti [Ve.
Három Tenger Kezdeményezés 2021. 07. 09. 11:38 A magyar államfő hangsúlyozta, hogy a HTK 6 évvel ezelőtti létrejöttekor alapvető cél volt az egykori szocialista tagországok infrastrukturális felzárkóztatása. A döntések átláthatóságának fontosságára hívta fel a figyelmet a Három Tenger Kezdeményezés (HTK) pénteki szófiai tanácskozásán Áder János. Mint mondta, a Három Tenger Kezdeményezésen belül létrehozott befektetési alap három olyan projekt megvalósulásáról döntött, amely nem szerepelt a tagországok javaslatai között. Áder János kiemelte a plénum előtt, hogy a megvalósuló beruházásoknak a régió szélesebb körét kell szolgálniuk. A HTK fórumát 2015-ben hívták életre a balti országok, a visegrádi négyek, Ausztria, Bulgária, Horvátország, Románia és Szlovénia a térség gazdasági és infrastrukturális fejlesztésének, együttműködésének összehangolása céljából. Áder János a szófiai államfői plénumon hangsúlyozta, hogy a HTK is elindult az intézményesülés felé, amikor létrehozta a befektetési alapot, amelybe eddig még nem sok pénz érkezett, de a tagországok hozzájárulása nyomán várhatóan bővülni fognak a források.
A két világháború közötti hidegháborús évtizedekben a tervet csak lengyel "disszidens" gondolkodók tartották a felszínen, a nyugat-európai emigráns lengyel sajtóban. Az első évek [ szerkesztés] Andrzej Duda lengyel államfő 2015-ben hirdette meg a korábbi Międzymorze hoz vagy Intermarium hoz hasonlítható, de a 21. századi realitásokat figyelembe vevő elképzelését. Az első erre irányuló megbeszélést azonban jóval korábban New York-ban, az ENSZ közgyűlés keretében tartották 2007-ben. [1] A 12 állam együttműködését megalapozó első csúcstalálkozót 2016 augusztusában tartották meg Dubrovnikban. A második, 2017. július 5-ei varsói államfői találkozó vendégeként a kezdeményezést támogatásáról biztosította Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke. A Három Tenger Kezdeményezés deklaráltan nem új politikai szervezet vagy tömb, hanem elsősorban gyakorlati célokat szolgáló együttműködés. A gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését, a határokon átnyúló projektek megvalósítását, az infrastruktúra (közlekedés, kommunikáció, stb. )
A csúcson résztvevő országok képviselői ennek érdekében írták alá azt a szándéknyilatkozatot, amely egy három tenger beruházási alap, valamint a kereskedelmi kamarák együttműködési hálózatának létrehozását irányozza elő. Mindezek mellett a TSI a résztvevő országok saját ügyein túl nagy hangsúlyt helyez a keleti partnerség országaival, valamint a nyugat-balkáni államokkal való együttműködésre is. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a bukaresti csúcstalálkozón Forrás: Europai Bizottság Mi várható a jövőben? A TSI két vezérmotívumát tehát a transzatlanti és az európai integráció jelenti. Az előbbivel összhangban a NATO-tagság miatt kiemelt szereppel bíró kezdeményezés révén átfogóbb és erősebb lehet a térség biztonságpolitikai és védelmi együttműködése. Ha viszont az európai motívumot vizsgáljuk, az infrastrukturális fejlesztéseket előirányzó projekttervek a keleti uniós tagállamok felzárkózását és jobb összekapcsolódását segíthetik elő. Ezek közül az egyik legfontosabb tervet a " Via Carpathia", illetve a digitális együttműködés (vagyis a kiberbiztonságra összpontosító Digital 3 Seas Iniciative) jelentheti.
A kezdeményezés Varsóban megrendezett tavalyi államfői csúcstalálkozója során Trump kifejtette: "A kereskedem és az új infrastruktúra kiszélesítésével biztonságos, felelős és környezetbarát energetikai innovációt indítunk útjára. Az Egyesült Államok támogatja azt a fajta, a természeti erőforrások védelmét célzó józan szemléletmódot, amely felelős módon teremt egyensúlyt a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, valamint az energiabiztonság között. " Jóllehet az amerikaiak Három tenger kezdeményezés iránt tanúsított érdeklődését többen is azzal a kritikával illették, hogy az csupán az Oroszországi Föderációval vívott amerikai játszma részét képezi, a háttérben rejlő mozgatórugók sokkal inkább azokkal a politikai, illetve gazdasági előnyökkel hozhatóak kapcsolatba, amelyeket Közép- és Kelet-Európa megerősödése jelenthet az USA számára. Ez utóbbinak pedig a demokratikus értékek megvédése, illetőleg a régió békéjének és biztonságának biztosítása is részét képezi.
Szijjártó Péter: A közép-európai országok az új világrend nyertesei A közép-európai országok egyértelműen a nyertesei annak az új világrendnek, amely a világgazdasági és világpolitikai változások nyomán kialakult - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Ljubljanában a 12 kelet- és közép-európai uniós országot tömörítő Három Tenger Kezdeményezés államfői csúcstalálkozójának üzleti fórumán. Sorsdöntő kérdés az ideintitás Európa jövője szempontjából A demokráciában és növekvő jólétben élő nyugat-európai társadalmak korábban nem szálltak szembe politikai elitjeik identitásnélküliségre vonatkozó elképzelésével, ám ebben változást hozhat a tömeges migráció megjelenése - mondta Kövér László, házelnök a Nézőpont Intézet konferenciáján. Ugyanitt Novák Katalin, családügyi államtitkár arról beszélt, Európa ma az üres bölcsők kontinense, és benne Közép-Európa az üres bölcsők régiója, mert bár a fiatalok szeretnék, mégsem születik elég gyerek.
A következőkben arra törekszem, hogy bemutassam a lengyelek által bejelentett Három Tenger Kezdeményezést (3SI), illetve hogy a közép-európai régióra – Csehországra és Lengyelországra kiemelt figyelmet szánva – gyakorolt hatásait geopolitikai szempontból vizsgáljam. Az évtizedes szovjet megszállás után is nagy az igény a régióban az infrastrukturális fejlesztésekre, amely igényt a 3SI igyekszik teljesíteni. Csatlakozási pontokat próbál teremteni és erősíteni az összeköttetést a térség és a világgazdaság egyéb pontjai közt. Ez az összeköttetés nem csak utakat, vonatokat és kikötőket jelent, hanem digitális fejlesztéseket is, továbbá a fenntartható energiára való áttéréshez is segítséget nyújt. Habár a kezdeményezés nagyban hasonlít a Piłsudski féle Intermarium koncepcióra, mely a két világháború közt igyekezett kialakítani egy olyan közép-európai régiót (lengyel vezetéssel), ami képes ellenállni a szovjet és német imperializmusnak, a lengyel fél mégis inkább igyekszik hangsúlyozni a program gazdasági aspektusait és annak pragmatikus jellegét.
Ezért is fontos a magyar köztársasági elnök szerint, hogy a projektek finanszírozásáról határozó befektetési alap döntései jól nyomon követhetőek legyenek és igazodjanak a régió szélesebb körének igényeihez. Áder János a tanácskozáson elmondta azt is, hogy a magyar szempontból fontos projektek listáján 8 energetikai, 6 közlekedési és két digitalizációt érintő beruházás szerepel. Kitért arra, hogy Magyarország saját és uniós forrásból számos, a térség infrastrukturális, energetikai és klímavédelmi fejlesztését szolgáló beruházást valósított, illetve valósít meg. Többek között állam forrásból készül el az év végéig a Via Carpatia autópályaszakasz, és új híd épült Magyarország és Szlovákia között. Beszámolt arról, hogy Magyarország hét szomszédja közül hattal már megvalósította a gázösszeköttetést. Kiemelte, hogy az elmúlt 5 évben minden esztendőben megkétszerezték az ország napenergia kapacitását és további fejlesztések várhatók. Így, az atomenergiával együtt, 2030-ig a Magyarországon megtermelt áram 90-95 százalékban szén-dioxid-mentes lesz.